A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 2. szám - Ausztria és külföld

14 A JOG A házasságjogi eljárás. Szilágyi Dezső igazságügyminister a házassági ügyekben való eljárásról szóló nagyérdekü törvényjavaslatot készített. A javaslat, melyet P 1 ó s z Sándor államtitkár készített és az igazságügyminister elnöklése alatt tartott szaktanácskozás eredményéhez képest átdolgozott, 83 §-ból áll és 3 fejezetre oszlik. I. Fejezet: Eljárás a házassági peres ügyekben (1— 61. §§•) II. Fejezet: Eljárás a házassági perbenérvényesithető vagyonjogi keresetekre nézve (62—71. §§.) III. Fejezet: Vegyes és átmeneti intézkedések (72— 83. §§.) A javaslat súlypontja a tulajdonképpi, vagyis a házassági jogról szóló törvényen alapuló házassági perek szabályozásán, nevezetesen a házasság semmiségét, megtámadását, felbontását és az ágytól s asztaltól való elválasztást tárgyazó perek szabályozásán fekszik. Ezekről szól a javaslat I. fejezete. A javaslat a házassági peres eljárást a szóbeliség és kőzvetetlenség elvein épiti föl. Alapul a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-cikket veszi és csakis azon eltéréseket szabályozza, melyeket a házassági perek különleges természete igényel. Ez eltérések részben az eljárás alapelveire, részben az eljárás menetére vonatkoznak. Az eljárás alapelvei tekintetében a legfontosabb eltérések a következők: J. Az officialitás elvének keresztülvitele, a mely abban nyilvánul, hogy a bíróság hivatalból is figyelembe veszi a kereseti és viszontkereseti kérelem megítélésére befolyással biró tényeket és bizonyítékokat és hogy a bizonyítás és mulasztás következményei máskép vannak szabályozva, mint más polgári pörben. 2. A házasságv é d ő intézménye mellőzve van. Ennek helyébe lép akir. ügyészség közreműködése, a mely egyébiránt terjedelmére nézve különböző a semmiségi és egyéb házassági pörökben. 3. Az ügyvédi kényszer mellőzése a házasfelekre, törvényes képviselőikre és a szülőkre. Ha azonban e személyek nem járnak el személyesen, akkor ügyvéd által kell magukat képviseltetniük ; sőt a javaslat a célból, hogy nem ügyvédek a tárgyaláson kivül se folyhassanak be a perbe, elrendeli, hogy a fél a tárgyaláson kivül csak a bíróság előtt mondhatja jegyzőkönyvbe kérelmeit, beadványainak azonban ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátva lenniök. A tárgyalás menetére nézve a főeltérések a következők : 1. Bontó és válóperekben a per megindítását rendszerint békéltető kísérletnek kell megelőznie, a mely a törvényszék elnöke vagy kiküldött biró előtt, kivételesen megkeresett biró előtt történik. 2. A szóbeli tárgyalás előkészítésével a bíróság kiküldött birót biz meg, a ki a tényállást tisztázza. 3. Az előkészitő eljárás befejezése után a bíróság elrendeli a különélést oly esetekben, midőn a házassági jogról szóló törvény azt előírja. 4 A felebbezés elintézése mindig szóbeli tárgyalás utján történik. Hivatalból nem terjesztetnek fel az iratok, a mint az jelenlegi eljárásunkban van. A javaslat II. fejezete megengedi, hogy a megtámadó, bontó és válókeresettel a fél a házassági viszonynyal összefüggő vagyonjogi keresetet, p. o. a hozomány vagy közszerzemény kiadása iránti keresetet is összekapcsolhassa. Ha azonban a vagyonjogi kereset a házassági per elintézését késleltetné, a bíróság első sorban csak a házasság kérdésében határoz és a vagyonjogi kérdésben az eljárást csak a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatja. A III. fejezetben a vegyes és átmeneti intézkedések között a javaslat külön és részletesen szabályozza az eljárást azokban a házassági perekben, melyek a kir. bíróságok előtt már folyamatban vannak, illetőleg az egyházi bíróságoktól az eddigi szabályok szerint is a kir. bíróságokhoz voltak átteendők és azokban a házassági perekben, melyeket az egyházi bíróságok állami juriszdikciójuk megszüntetése folytán a házassági jogról szóló törvény 137. §-a értelmében kötelesek a királyi bíróságokhoz áttenni. A kir. Curia f. é. január hó 3-án az évforduló alkalmából teljes ülésre gyűlt össze az 1. számú nagy tanácsteremben. Azülésen a Curia elnöke, Szabó Miklós elnökölt, ki a jegyzőkönyv vezetésére Vajdafy Emil tanácsjegyzőt kérte fel. A tanácskozást Szabó Miklós elnök nyitotta meg. Üdvözölte az újév alkalmából a kir. Curia tagjait, mindnyájának megelégedést s a további működéshez erőt és egészséget kívánva, hogy terhes, de magasztos feladataiknak megfelelhessenek. Majd azt a reményét fejezte ki, hogy a most életbe lépett új sommás eljárás után a Curia visszaadódik tulajdonképeni hivatásának, a mennyiben a csekélyebb fontosságú, de annál nagyobb számú ügyek elintézésétől ment lesz. Hangsúlyozza azonban, hogy addig is, míg ez bekövetkezik, az eddiginél is fokozottabb tevékenységre van szükség, mert a lefolyt évben minden erőfeszítés ellenére sem lehetett az előző évről maradt hátralékot, az ujabb sürgős ügyek mellett, mind elintézni. így most, 13,871 darab hátralék van, vagyis 520-szal több, mint 1893 végével volt. Még egyszer kiván a birói karnak erőt és kitartást. (Éljenzés). Mielőtt most a napirendhez fogtak volna, felszólalt Szentgyörgyi Imre curiai tanácselnök és többszöri éljenzéstől megszakítva köszönetet mondott azért a kitűnő vezetésért; melyben a Curia ő excellenciája részéről részesült. Miután még az év során elhalt Nagy Imre és S á n t h a Gábor curiai birák emlékét a jegyzőkönyvben megörökítették, következtek a folyó ügyek. Előbb kisorsolás utján a kisebb és nagyobb fegyelmi tanácsot, majd választás utján a bizottságokat alakították meg. A kisebb fegyelmi tanács tagjai lettek: TruxHugó, Béres János, Pásztélyi János, Bömches Gyula, B a r t h odeiszky Gyula, Kormos Adolf; póttagok. Hegedűs László, Bene Kálmán, Sebestyén Mihály, Székely Ferenc, Neuberg e r Ignác, V a v r i k Antal curiai birák. A nagyobb fegyelmi tanács tagja: S z é k á c s Ferenc, Vita Sándor, Nagy Sándor, S c h e d i u s Lajos, Illyés Károly, R u b y Antal, K e ö m 1 e y Antal, V á 1 k a y Bertalan ; póttagok : L osonczy Ödön, Keresztszeghy Lajos, Hammersberg Jenő, Klimkó István, Péterffy Domokos, F a b i n y Ferenc és F r i n k Endre curiai birák. Az alapítványi bizottság tagjai: Veszprémy János, Pásztélyi János, Németh Lajos, H e r i c s-T ó t h János ; póttagok : V a v r i k Antal, Asztalos Aba, M e z e y Albert, F a b i n y Ferenc curiai birák. A curiai bizottság tagjai: C z o r d a Bódog curiai másodelnök, Székács Ferenc, H a 1 m o s s y Endre curiai birák ; helyettes tag Németh Péter; könyvtáros: Vajdafy Emil tanácsjegyző. A bpesti kir. tábla szintén f. é. január 3-án tartotta első teljes ülését ez évben, a melyen a birák majdnem teljes számban megjelentek. Vértessy Sándor elnök üdvözölvén a megjelenteket, köszönetet mond a támogatásért, melyben őt minden alkalommal részesítették. Ezután a mult év ügyforgalmát ismerteti. A fegyelmi bíróság a következőképen alakult meg: Elnök Sárkány József. Birákul kisorsolás utján megtétettek : Dessewfy Géza, D e b r e c z e n i Miklós, Makay Dezső, Zachár Gyula, Csilléri Kálmán, F o r s t e r József, Gedeon Albert dr és Türk Szilárd táblai birák. A curiai vegyes alapítvány kezelésére a tábla részéről a mult éviek küldettek ki, u. m. : Fényes Miklós, S k o f f Iván, H a I m á g y i Sándor, V e b e r Ottó. A kir. ítélőtábla rendelkezése alatt álló alapítványi tagok bizottságába : Fényes Miklós, S k o f f Iván, H a 1 m á g y i Sándor, V e b e r Ottó, Lehóczky Lajos és Türk Szilárd küldettek. Egyéb bizottságok megalakítása elnöki uton történik. Végül a táblán a mult év folyamán történt személyváltozásokat terjeszti elő és a bíráknak szerencsét kívánván működésükre, a gyűlést bezárja. VAusztria és külföld. Az 1895. június havában Párisban tartandó nemzetközi börtönügyi congressus. Dr. László Zsigmond, igazságügyministeri min. tanácsos, a nemzetközi börtönügyi congressusnak hazánkban ezen fáradhatlan szószólója, megküldte nekünk azon kérdéseket, melyek az említett congressuson meg fognának vitattatni. Dr. László ministeri tanácsos úr annál melegebben ajánlja a hazai jogászságnak ezen congressuson való részvételét a felvetett egyes kérdések felett való véleményezéssel, mert igy alkalma nyilik hazai jogászságunknak a hazai börtönügyi és büntetőjogi intézményeinket függetlenül Ausztriától a külfölddel megismertetni. A congressusok távol tartják magukat a meddő theoreticus vitatkozásoktól és helytelen túlzásoktól, e helyett gyakorlati hasznot törekesznek húzni az egyes államok intézményeinek tényleg bekövetkezett jó vagy balsikeréből. A világ minden számottevő művelt állama szakférfiainak közreműködése által iparkodik élénk érdeklődését tanúsítani a börtönügy, mint egyik főfontosságú socialis kérdés iránt.. Magyarország az eddigi congressusokon is, habár kevés számú, de jeles szakférfiak munkálatai, a congressusokat rendező bizottság részéről kitűzött kérdések figyelemreméltó megoldásai által adott magáról életjelt. Most újabb alkalom nyilik arra, hogy hazánk önállólag nyilatkozzék meg szakférfiai által a párisi congressuson s ez által a külföld figyelmét mágára is fordítsa. A kérdések, melyekre véleményes nyilatkozatok kéretnek épp oly érdekes tárgyúak, mint a gyakorlati szükségnek megfelelők. Midőn e kérdőpontokat alant közöljük, szabadjon hazánk hírnevének érdekében a t. hazai jogászságot tiszteletteljesen felkérnünk, hogy azok közül tetszés szerint egyet vagy többet választva és véleményét körülbelül egy nyomtatott ivre terjedőié g, s ha lehet francia nyelven szerkesztve, elkészíteni s azután vagy közvetlenül a nemzetközi bizottság elnökéhez: Duflos Nándor belügyministeri tanácsos úrhoz P á r i s b a elküldeni, vagy az elküldéssel dr. László Zsigmond ministeri tanácsos urat (igazságügyministerium) megbízni méltóztassék. A vélemények lehetőleg két hónap alatt lesznek rendeltetési helyükre küldendők, hogy ott kinyomattassanak és a központi előadóknak tanulmányozás végett kiadassanak. Dr. László Zsigmond úr helyesen emeli ki hozzánk intézett levelében, hogy a hazai jogászságnak a