A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 2. szám - Ausztria és külföld

A J congressuson való részvételét már politikai jelentőségénél fogva is a legmelegebben ajánlja. Lapunk szívesen vállalkozik a kéziratoknak az illető helyre való eljuttatására nemcsak, de egyúttal annak esetleg kívánatra előzetes közlésére is. Az 1895-ben Parisban megtartandó nemzetközi bűnügyi congressus programmjába felvett kérdések. /. Sectio; Bűnügyi törvényhozás. 1. A gonosztevő csak akkor tartassék-e visszaesőnek, ha ugyanazt a törvényszegést követte el ismételten ? A büntetés fokozatosan sulyosbittassék minden ujabban elkövetett visszaesésnél ? 2. A legtágabb értelemben vett transportatio megengedhető-e a repressio egy észszerű rendszerében ? — és igenlő nézet esetén : mily különös szerepet volna hivatva betölteni ? 3. Adható-e valamely országban bizonyos hatás valamely idegen országban hozott ítéleteknek ? •i. A mai törvények által biztosítva van-e kellőleg a bűntény áldozata, hogy esetleg kártérítést nyerhet azért a kárért, melyet neki a tettes okozott. 5. Célszerü-e fentartatni a büntető törvényhozásban a hármas felosztásnak : bűntettre, vétségre és kihágásra. Tagadó nézet esetén: mily módon lehetne egyszerűsíteni ezt a felosztást ? 6. Melyek azok a határozott jelek, azaz tények, a melyek ugy tekintendők, mint a melyek megállapítják a kóborlás (vagabondage) és a veszedelmes koldulás (mendicité) delictumát ? Mily határokig s mely eszközök által lehetne repressiót gyakorolni az ily jellegű jelekkel, illetve tényekkel szemben ? 7. Mely repressio jellegű eszközök volnának alkalmazandók azok ellen, a kik csalárd mesterkedések (manoeuvres) által arra birják a fiatal leányokat, hogy hagyják el a szülői házat és a kik ez által prostitutióba vonják e fiatal leányokat. 8. A büntetőtörvény mily megszegéseiért, mily feltételek alatt s mily mértékben volna megengedhető a büntetőtörvényhozás részéről: a) a biró által való figyelmeztetések vagy megintések rendszere oly gonosz tettek elkövetőivel szemben, mely gonosztettek esetleg különben valamely másféle elitélést vonhatnának maguk után ? *) a büntetés felfüggesztésének rendszere, akár a pénzbüntetésé, akár a szabadságvesztési büntetésé, akár bármely más büntetésé, melyet a biró ugyan kimond, de melyről egyúttal azt is kijelenti, hogy csak akkor hajtatik végre a bűnösön, ha ujabban elitélik majd valamely büntetendő cselekményért ? //. Stctio : Büntetések. 1. Nem volna-e célszerű általánosítani és egységesíteni az anthropometriát illető eljárási módokat és vizsgálat tárgyává tenni azokat a feltételeket és viszonyokat, a melyek között közös megállapodás volna ajánlatos e tekintetben. 2. Helyes volna-e, hogy a női fogházakban külön szabályok alkalmaztassanak, melyek esetleg jelentékenyen eltérnének a férfi fogházakban alkalmazottaktól, kiváltkép a mi a foglyok munkáját, a fegyelmi szabályokat és az élelmezési módot illeti ? Nem volna-e helyes a nőkre általában egész külön büntetési rendszert alkalmazni r 3. Megengedhető-e a szabadságvesztési büntetésnek oly neme, melyben a munka ne legyen kötelező ? A munka valamennyi szabadságvesztési büntetésnél nem elengedhetlen-e. mint a rendnek, a védelemnek (preservatio). a moralisatiónak és az egészségügynek eleme ? 4. Van-e joga a letartóztatottnak arra, hogy munkájáért fizetést igényelhessen ? Vagy a fogolymunka eredménye (produit) úgy használtassék fel, hogy első sorban fedeztetik belőle az ugyanazon kategóriában levő elitéltek eltartási költsége, félretévén kinek-kinek egy határozott részt a munkája eredményéből és aztán adassanak-e belőle jutalomkép ajándékok (gratification) a legszorgalmasabbaknak ? 5. Célszerű volna-e szaporítani a jutalmakat oly célból, hogy a foglyokra hatás gyakoroltassák a jutalom elnyerésének reménye, vagy elvesztésének félelme által ? 6. Mily alakban s mily feltételek alatt mondassanak ki és alkalmaztassanak fegyelmi büntetések ? 7. Az általános fegyelem és az elitéltek javítása érdekében helyes volna-e elkülöníteni a jobbakat és roszabbakat ? 8. Mily elvek szerint állapíttassák meg a büntetés tartama az elmezavart elitélteknél? a> ha oly külön intézetekbe (asiles spéciaux) helyeztettek el, melyek a büntető igazgatástól függnek? b) ha a szó szoros értelmében vett tébolydába szállíttattak át? 9. A fogházak igazgatásának jelen módszerei eléggé tekintetbe vették-e a testgyakorlatok befolyását az elitéltek megjavításának tekintetében. ? Tagadó nézet esetén : mely eszközök volnának ajánlatosak ? OG 15 /// Sectio : Praeventiv eszközök. 1. Mily eljárást volna célszerű alkalmazni annak megakadályozására, hogy az elitéltek mindjárt a fogházból való kikerültük után ne pazarolják el megtakarított pénzecskéjüket és ez által az életfentartás anyagi eszközeitől megfosztatván, mintegy végzetszerüleg a visszaesésbe ne hajtassanak. 2. Mily módon kellene szervezni a fogházi iskolákat és könyvtárakat, hogy valóban hasznára lehessenek a letartóztatottaknak ? az elitélteknek és praeveniáltaknak ? És célszerű volna-e időszaki vagy más egyéb, direct a részükre szerkesztett kiadványokat adni a foglyok kezeibe ? 3. Mily eljárások, illetve elővigyázati eszközök volnának alkalmazandók a társadalmi biztonság érdekében oly tettesek ellen, kik egyáltalán nem bírhatnak felelősséggel (irresponsables), vagy a kiknek felelősségük a tett elkövetésének pillanatában megcsökkent (elmegyöngeség, elmezavar stb.) ? 4. A felnőtt, visszaeső kóborlóknak (vagabonde) határozatlan időtartamra való elhelyezése dologházakba, — mi a közigazgatási hatóságok által történnék, — nem volna-e célszerűbb a határozott tartamra való elitéléseknél ? 5. Praeventiv szempontokból, melyek az előnyei az oly intézeteknek (asiles), melyekben az iszákosokat gyógyító eljárásnak vetik alá ? s melyek az ily intézetekben eddig elért eredmények ? IV. Sectio: Gyermekeket és kiskorúakat illető kérdések. 1. A finemü fiatalokat illetőleg nem volna-e célszerű kitolni a kisebbség határát a katonai sorozás elé állítás koráig? Büntetőjogi kiseb bség alatt értendő az a kor, a melyen belül a biró kimondhatja a felmentést oly okból, hogy a tettes nem birt a cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással, eltekintvén attól, hogy a bírónak ez esetben azért jogában áll a javítóintézetbe való elhelyezést kimondani. 2. Mily esetben helyettesítse az állam felügyeleti joga (droit de garde de l'Etat) az apai hatalom hiányát ? Helyes volna-e magukra a repressiót gyakorló törvényszékekre bizni minden esetben a felügyeleti jog gyakorlásának megállapítását ? 3. Nem volna-e célszerű az u. n. javítóintézetek egyetlen rendszerét helyettesíteni az intézetek sorozatával, melyek különböző név alatt, a (büntetőjog szerinti) kiskorúak különböző kategóriáira szánvák ? Nem volna-e célszerű fentartani a felvigyázati intézeteket (école de préservation), mint az ily intézetek legelső fokát, az egyszerű kóborlóknak (vagabonds) és veszedelmes koldusoknak (mendiants) ? Mi volna a leghatásosabb módja a kóborlás és veszedelmes koldulás praeventiv szempontokból való leküzdésének ? 4. Mily tekintély vagy közeg (autorité) határozzon a vétekben vagy kihágásban bűnös gyermekek sorsa fölött ? Mily elemek nyomán és mily elvek szerint kellene elbírálni, hogy ezek a vétkek vagy kihágások vonjanak-e maguk után: a) büntetőjog szerint való elitéltetést és elzárást valamely kifejezetten büntető intézetbe ? b) elhelyezést speciális, bűnös vagy fegyelmezetlen gyermekek számára felállított javítóintézetbe ? c) oly intézetbe való küldetést, mely intézet az állam által gondozott árvák nevelésére állíttatott fel s állami felügyelet alatt kezeltetik ? Egyedül a gyermekek kora legyen irányadó elem, mely szerint e beosztást elrendezzék s a határozatokat meghozzák és mily körülmények és feltételek közt történjék e határozathozatal ? d) Mily elvek s ezek következtében mily eljárás szerint lehetne a fentebb jelzett intézetekben elhelyezett gyermekeket szabadlábra bocsátani : ideiglenesen, feltételesen vagy véglegesen ? e) Mily feltételek követeltessenek meg, hogy a kiskorúak visszaesőknek tekintessenek és őket illetőleg mily következményeket vonjon a visszaesés maga után ? 5. Nem volna-e célszerű a fiatal letartóztatottak számára berendezett intézetekben tág teret adni az észszerű testi nevelésnek ? 6. Meg kell-e állapítani a (büntetőjog szerinti) kiskorúak javítóintézetbe való elhelyezésének minimális tartamát ? Szükséges-e kimondani, hogy minden esetben, melyben a kiskorúak elitéltetnek, (polgári jog szerinti) nagykorúságuk elértéig büntető-javítóintézetbe küldessenek ? 7. Mily módon és ki ellenőrizze a büntető kolóniákból (colonies penitentiaires) kikerülő és felügyelet alatt álló vagy elhagyott egyes gyermekeknek családokhoz való elhelyezkedését ? Mily határokig lehetne e célból hasznosan igénybe venni a támogató társulatok (societés de patronage) működését ? 8. Melyek volnának a (büntetőjog szerinti) kiskorúak prostitutióját reprimáló és praeveniáló eszközök ? Nem volna-e célszerű, hogy az államok közt közmegegyezés jöjjön létre oly célból, hogy megakadályoztassék az idegen országban elhelyezett fiatal leányok prostitutiója, kiket leggyakrabban bizonyos személyek vagy ügynökök mesterkedései (manoeuvres) vonnak a prostitutióba?