A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 25. szám - A német tőzsde-törvényjavaslat 3. [r.] Értékpapírok tőzsdei adásvétele

197 intézendök. Az, a ki közhivatali alkalmazásiján van, folyamodványát felettes hatósága útján nyújtja be. A pályázat határideje ez év július 10. napján jár le. A jelen pályázat közzététele előtt beérkezett folyamodványuk pályázat útján beadottaknak tekintetnek, azok benyújtóinak tehát újból folyamodniok nem szükséges, a folyamodvány esetleges felszerelési hiányai azonban a pályázati határidőn belül pótolhatók. A gyermekek vallása. A polgári házasságról szóló törvénynyel egyidejűleg tudvalevőleg a gyermekek vallásáról szóló törvény is életbe lép. 1 )r. W 1 a s s i c s Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter ismét két végrehajtási rendeletet dolgozott ki, melyek legközelebb a minisztertanácsban tárgyaltatni fognak. Az egyik rendelet a törvény életbeléptetésére vonatkozik és egyszersmind hatályon kivül helyezi az ismeretes februáriusi rendeletet, mely az elkeresztelési ügyek rendezésére lett volna hivatva és mely az egész egyházpolitikai akció kiinduló pontját képezte. A másik rendeletet a közoktatási miniszterrel cgyetértőleg a belügyi és igazságügyi miniszter adja ki. Ebben részletesen, alaposan és kimerítően meg vannak állapítva a gyermekek vallására vonatkozó megállapodások és nyilatkozatok formája, továbbá az az eljárás, mely az anyakönyvekbe való bevezetésnél követendő és végül a gyám engedélyével való áttérés módozatai. E rendeletek már julius havában fognak közzététetni, hogy igy az állami közegek elég idejekorán megismerkedhessenek a törvény alkalmazásával. Az állami anyakönyvek. A belügyminiszter által az anyakönyvvezetőknek kiadott utasítás, mely mintegy 120 szakaszra terjed, voltaképen 4 különböző rendeletnek szerves egészbe való összefoglalása. A belügyminiszter ugyanis abból a szempontból indult ki, hogy csak az ügy előnyére válhatik az, ha az anyakönyvvezetők az összes tudnivalókat együtt egy rendeletben találják s nem a különböző rendeletekben szétszórt jogszabályokat kell keresniök. A belügyminiszteri utasítás ehhez képest négy főrészből áll. Az első legterjedelmesebb rész tartalmazza az anyakönyvek vezetésére vonatkozó különös rendelkezéseket. A második rész az anyakönyvek kiigazításánál közigazgatási úton követendő eljárást, a harmadik rész a veszendőbe ment anyakönyvek pótlása körül követendő eljárást szabályozza; végül a negyedik rész a véderő öszszeirásához szükséges adatok szolgáltatására vonatkozó' rendelkezéseket tartalmazza. Ausztria és külföld. N- A német tőzsde-törvényjavaslat. * ^ III. Értékpapirok tőzsdei adásvétele. 30. §. Értékpapíroknak a tőzsdei üzletek tárgyaiul felvétele ügyében minden tőzsdén egy bizottság intézkedik, melvnek tagjai legalább egyharmadrészben oly személyek sorában szemelendök ki, kik tőzsdei üzletekkel iparszerüleg nem foglalkoznak. Egvebekben a bizottság egybeállításáról s annak intézkedései ellcnébeni jogorvoslatokról a tőzsdei rendszabályzat intézkedik. A bizoltság jogosítva van a már tőzsdére bocsátott értékek kizárását elrendelni. 37. §. Ha valamely tőzsde bizottsága által bizonyos értékpapirok tőzsdei adásvételre bocsátása tekintetébeni megkeresés elutasittatott, ezen bizottság köteles ebbeli határozatát, annak okaival együtt mindazon németországi tőzsdék elöljáróságával közölni, melyeknél a kérdéses értékek tőzsdére bocsátása iránt feltehetőleg lépések tétethettek. Ha ezen tőzsdék valamelyikénél azon értékpapír adásvételének engedélyezése kéretik, az engedély csak azon bizottság beleegyezésével adható meg, mely az elutasító határozatot hozta. A kérelmező köteles kijelenteni, hogy hasonló kérelmet más tőzsdénél benyujtott-e már vagy egyidejűleg benyújtani szándékozik. Ha az utóbbi eset merül fel, a kérdéses érték tőzsdei adásvétele minden egyes tőzsdénél csak a többi bírálóbizottság beleegyezésével engedélyezhető. 38. §. Az engedélyezés előtt, mennyiben nem német birodalmi vagy országos kölcsönökről van szó, prospectus nyújtandó be és teendő közzé, mely a bevezetendő érték becsének megállapítására nézve lényeges tudnivalókat tartalmazza. Ezen kötelezettség alól községi testületek és községi jellegű hitelintézetek az országos kormány által felmenthetők. 39. §. A tőzsdére nem bocsátott értékek árfolyama hivatalosan nem jegyezhető. Ily értékek tekintetébeni üzletek kötésére a tőzsdei intézmények fel nem használhatók s ezen üzleteket az ál folyam-alkuszok nem közvetíthetik. 40. §. A birodalmi tanács jogosult a bíráló bizottság további feladatai s tőzdére bocsátás előfeltételei tekintetében ujabb határozmányokat alkotni. ál. §• Ha a tőzsdei adás vétel engedélyezése iránti próspectusok az érték elbírálására nézve lényeges oly adatokat tartalmaznak, a melyek valódanok, a prospectus mindazon kibocsátói, a kik ezen adatok valótlanságát tudták vagy feltűnő hanyagság nélkül tudhatták volna, azon értékpapirok tulajdonosaival szemben mindazon károkért felelősek, a melyek a tett bejelentéstől eltérő ügvállásból felmerülhetnek. Ugyanez áll akkor, ha a prospectus lényeges adatok elmellőzése folytán hézagos s a hézagosság a megbirálásnak azok általi rosszakaratú mellőzésére vezethető vissza, kik a prospectust kibocsátották. A kártérítési kötelezettség nem záratik ki az által, ha a prospectus az adatokat harmadiktól származókul jelöli meg 42. §, A kártérítési kötelezettség csak azon darabokra terjed ki, a melyek a prospectus alapján a tőzsdére bocsáttattak és a melyek bel* Befejező közlemény. Előző közleményt I. a «Jog» 24. sz. földön kötött üzlet útján jutottak a tulajdonos birtokába. A kártérítésre kötelezett a kártérítésnek az által tehet eleget, hogy az értékpapírt a tulajdonos által igazolandó vételárban vagy azon árfolyam szerint, a melylycl a papír a tőzsdére bocsátáskor bírt. visszaváltja. A kártérítési kötelezettség kizártnak tekintendő, ha az értékek tulajdonosa a prospectus valótlan vagy nem teljes állításait a vétel alkalmával ismerte, vagy megfelelő gondosság mellett ismerhette volna. 43. §. A kárkövetelési jog az értéknek a tőzsdére bocsátásától számitott öt év elteltével elévül. 44. §. Oly megríüapodás, a mely szerint a 41—43. §-ok szerinti kárlérités leszállittatik, vagy elengedtetik, hatálytalan. A kötött szerződéseken alapuló s a polgári jogban gyökerező további igények érintetlenül hagyatnak. IV. Tőzsdei határidő-üzlet. 45. §. Árukban és értékpapírokban kötött tőzsdei határidő-üzleteknek azon vételi és egyébkép kötendő szerzési üzletek tekintendők, a melyek szorosan meghatározott szállítási idő kikötését tartalmazzák, ha ezek a tőzsdei elöljáróság által a határidő üzletre vonatkozólag megállapított üzleti szabályzat értelmében köttettek s ha az illető tőzsdén kötött ezen üzletek tekintetében a határidő árak hivatalos közegek közreműködésével állapíttattak meg. 46. §. A birodalmi tanács jogosult az árukban és értékekben kötendő határidő-üzleteket eltiltani vagy azok gyakorlását feltételekhez kötni. A határidőre szállítandó gabona szokványa az egyes tőzsdékre nézve a szükséghez képest időről időre állapittatik meg a birodalmi tanács által az érdekelt iparágak véleményének meghallgatása után. 47. §. Ha a birodalmi tanács által kibocsátott határozmányok értelmében egyes árukban vagy értékekben a hatái idő-üzlet tilalmas, ezekre nézve a tőzsdei hivatalos közegek közbejötte nélkül, bár a szokásos tőzsdei szabályok megtartásával kötött ily üzletek is érvénytelenek. Szintúgy tilos ily üzletekre vonatkozólag a határidő-áraknak nyilvános vagy mechanikai úton kiállított árfolyam-lapokban leendő közzététele. 48 §. Ha áruknak és értékeknek tőzsdei határidő-üzletre bocsátása megtagadtatik vagy nem kérelmeztetik, az ily árukra nézve a tőzsdei előljáióság jogosult a tényleges határidő-üzletből kizárást a 47. §• következményeinek terhe alatt kimondani. 49. § Áruknak tőzsdei határidő-üzlet tárgyává tétele csak akkor engedélyezhető, ha előzőleg a birodalmi kancellár az érdekelt termelőágak véleményét meghallgatta. 50. §. Árukban kötött határidő üzleteknél az eladó, ha bekövetkezett felmondás után a szerződésnek nem megfelelő árut szállít, az esetben is szerződésszegést követ el, ha a szállítási határidő még nem járt le. Ezzel ellenkező megállapodás semmis. 51. §. Minden, kereskedelmi cégjegyzék vezetésére illetékes bíróságnál az áruk és értékpapírokra nézve külön-külön tőzsdelajstrom vezetendő. Az országos kormány jogosult több kerületi törvényszék által vezetendő lajstromok vezetésével ezen bíróságok egyikét megbízni. 52. {?. A tőzsdelajstromokra mindazok neve, állása és lakása bevezetendő, kik árukban vagy értékekben tőzsdei határidő-üzletekkel foglalkoznak. A bevezetés azon kerület lajstromába történik, mely kerületben az illető üzlettelepe vagy ennek hiányában lakása van. 53. §. A tőzsdelajstrom nyilvános; az abba való betekintésre a hivatalos órák folyamán mindenki jogosult. A bevezetésekről a dijak letétele ellenében másolatok követelhetők s ezek — kívánatra — hitelesitendők. 54. §• A tőzsdelajstromba bevezetésért 300 márka igtatásdij fizetendő. Minden következő naptári évre, melyek folyamán a bejegyzés fentartása kívántatik, 50—50 márkát kell fizetni. E dijak az országos pénztárba folynak. 55. § A bevezetésre irányuló javaslatot a bevezetést kívánó, a mennyiben a szerződés k kötésére nem jogosult, törvényes képviselője teszi meg. Apai hatalom alatt álló gyermekek, férjes nők, ha nem bejegyzett kereskedők, az apa, illetve férj beleegyezésének igazolására utalandók. Törvényes gyámság vagy gondnokság alatt álló képviselője a gyámhatóság jóváhagyását tartozik felmutatni az esetben, ha az ország törvényei szerint kétoldalú kötelezettségek elvállalhatása céljából erre szükség van. 56. g. A bevezetés iránti igény a tőzsdelajstromot vezető bíróságnál szóbelileg bejelentendő vagy írásban benyújtandó. írásbeli beadványok bírói vagy közjegyzői hitelesítéssel látandók el. E határozmány a netán szükséges jóváhagyásokra is kiterjed. Nyilvános hatóságok bejelentései vagy jóváhagyásai, ha szabályszerűen vannak aláírva és pecséttel ellátva, hitelesítést nem igénveinek. 57. §. A bevezetés iránti igény bejelentésének azon nyilatkozatot kell tartalmazni, hogy a bejegyzendő árukban vagy értékekben tőzsdei határidő-üzleteket kíván kötni. 58. §. Az árulajstromba bevezetés csak bizonyos üzletágakra szoritkozhatik. 51). §. A megtörtént bevezetés a bíróság által haladéktalanul, teljes szövegében, a bevezetett költségére a «Reichsanzejger» útján, úgyszintén azon nyilvános lapok útján is, melyek a keresk. törvény 14. §-a értelmében a kereskedelmi cégjegyzékbe eszközölt bevezetések közzétételére kijelölvék, nyilvánosságra hozandók. 60. §. A bejegyzés törlése a bevezetett vagy törvényes képviselője bejelentése folytán azon év végén, melyben a törlés kéretik, dijtalanul eszközlendő. Atyai hatalom alatt álló gyermekek vagy a kereskedelmi cégjegyzékbe be nem vezetett férjes nők törlésére elég az apa, illetve férj nyilatkozata. A törlés iránti igény a bíróságnál szóbelileg vagy hatóság, illetve közjegyzőileg hitelesített beadványban jelentendő be. Az 56. §. határozmánya itt is megfelelő alkalmazást nyer. 61. §. Oly bejelentés, mely az 55. §. határozmányainak nem felel meg, — ha időközben a hiányok nem pőtolt..ttak — hivatalból visszautasítandó. A naptári év végével mindazon bejegyzések, a melyek fentartásáért a következő évre járó dijak be nem fizettettek, hivatalból törlendők. 62. §. A naptári év kezdetével minden bíróság köteles azon személyek kimutatását, a kiknek bejegyzése január 1-én érvényben állott, elkészíteni. Berlin város törvényszéke, a melyhez a többi kerületi törvényszékek a kimutatásokat január 31-ig beküldeni kötelesek, haladék nélkül elkészíti az összkimutatást s azt a «Reichsanz.» útján közzéteszi. 63. §. Oly tőzsdei határidő-üzletből, a melynek contrahensei az Üzlet megkötése alkalmával nem voltak a tőjv.lehjstrom'ia bevezetve,