A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 25. szám - Nyilt kérdések és feleletek. Az örökösödési eljárás körül. Mikép értelmezendők a prdts 589-590. §§-ai?

198 A JOG adóssági kötelezettség nem származik. Ugyanez áll tőzsdei megbízások adására, elfogadására s tőzsdei üzletkötések végetti szövetkezésekre nézve. A hatálytalanság kiterjed a letett biztosítékokra, valamint az adott adóslevelekre. Annak visszakövetelése, a mi a/, üzlet folyamán vagy annak lebonyolításakor fizettetett, nem jogosult. 64. §. A ki az E»5. §. határozmányai ellenére vezettetett be, c^ak akkor tekintetik bevezetettnek, ha a hiány az üzlet megkötésekor a másik fél előtt ismeretlen volt. A ki a törlés dacára az általános kimu­tatásba felvétetett, bevezetettnek tekintendő, ha a másik fél az üzlet megkötésekor a törlésről nem birt tudomással Ugyanez áll az össz­kimutatás közlésétől számitott azon egyénre nézve, a ki ezen jegyzékbe a törlés következtében nem vezettetett be. ti"), t;. A 03. 5;. határozmányai azon üzletekre is kiterjednek, a me­lyek a külföldön .köttettek, vagy a külföldön teljesitendők. Oly egyé­nekre nézve, kik a belföldön sem üzletteleppel, sem lakással nem 1 ír­nak, az üzlet érvényességéhez a tőzsdelajstromba bevezetés nem szük­séges. Ha a feleknek csak egyike bir a belföldön üzletteleppel vagy lakással, ezen egyénnek a tőzsdelajstromba bevezetése szintén nem szük­séges akkor, ha az üzlet az illető iparvállalatokra szükséges. (ilí. §. A 63. §-ban megjelölt üzletekből kifolyólag felmerülő igé­nyéi? tekintetében az ellen, a ki az üzlet megkötésekor a tőzsdelajstromba bevezetve volt, nem emelhető azon okból kifogás, hogy az áruk, illetve értékek tényleges átvétele vagy átadása ki volt zárva. V. Bizományi üzlet. 07. §. A kereskedelmi törvény 376. g-ában foglalt határozmányok jelen törvény 68—70. §-aiban foglalt' határozmányokkal helyettesittetnek. 68. §. Tőzsdei vagy piaci árral biró áruk, valamint oly váltók és értékpapírok bizományban adásvételére, a melyek tőzsdei vagy piaci ára hivatalos személyek közbenjöttével állapítandó meg, ha a megbízó másként nem intézkedett, a megbízott által akként eszközölhető, hogy az illető azon javakat, a melyeket beszereznie kell, maga szállítja, vagy azon javak tekintetében, a melyeket eladnia kell, vevő gvanánt maga lép fel A megbízásnak ily módoni keresztülvitele alkalmával köteles a bizományos a vételi vagy eladási üzletről elszámolás alkalmával bizonyí­tani, hogy az üzlet megkötésekor a tőzsdei, illetve piaci ár betartatott Az üzlet berekesztésének időpontjául azon idő tekintendő, midőn a bizo­mányos az üzlet megkötéséröli értesítést a megbízónak elküldte. Ha oly megbízásoknál, a melyek a tőzsdei vagy piaci napiidő folyamán lebonyo­litandók, az értesítés csak a tőzsdei, illetve piaci üzlet zárta után kül­detik el, a felszámított ár a megbízó kárára nem lehet kisebb a tőzsde, illetve a piac zártakor jegyzett áraknál, vagy ha az árak a nap folyamán többször váltakoztak, az ÖSSZÍ s árak alapján megállapítandó középárnál. Ha valamely tőzsdén ugyanazon tőzsdei, illetve piaci árak több izben egységesen állapittatnak meg, a bizományos által bejelentendő közép­árnak ezen ár tekintendő. 69. § Az esetben is, ha a bizományos az üzletet saját számlájára bonyolítja le s kellő gondosság esetén a 68. §. szerinti áraknál kedve­zőbb árakat érhet el, köteles. megbízójával szemben ezen kedvezőbb árak szerint elszámolni. Ha a bizományos az értesítés elküldése előtt a megbízás értelmében a tőzsdén vagy a piacon harmadikkal kötött üzle­tet, megbízóijának az ezen üzletnél elért árnál kedvezőtlenebb árt fel ném számithat. Jelen határozmányok szerződés által meg nem másithatók. 70 §. Ha a bizományos az üzlet keresztülvitelére vonatkozó érte­sítésében nem ad határozott kifejezést annak, hogy maga lép fel szer­ződő fél gyanánt, az vélelmezendő, hogy az üzletet harmadikkal kötötte meg. Oly. a megbizó és bizományos közt keletkező egvezmény. a melv szerint a megbízásnak a bizományossal vagy harmadikkal megkötéséröli értesítés elküldése az üzlet lezárása után bizonyos időre elhalasztható, érvénytelen. Ha a megbízás harmadikkal kötött üzlet általi teljesítése vélelmezendő is, a bizományos az üzleti feltételekért, ha az értesítésben a harmadikat meg nem nevezte, személyesen felelős. VI. Büntető- és zár határozmányok. 71. §. A ki a keresk. törvény 24!). §-ában foglalt eseten kivül csalási szándékkal megtévesztésre iránvuló eszközöket alkalmaz az áruk és értékek áralakulásának befolyásolása céljából, egy évig terjedhető fogházzal és tízezer márkáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő s polgári jogai elvesztésére is ítélhető. Ha enyhítő körülmények forognak fenn. csak pénzbüntetés alkalmazandó. 72. §. A ki szokásszerüleg és nyerészkedési szándékkal mások tapasztalatlanságát, könnyelműségét tőzsdei üzérkedésre csábítás céljára kihasználja, egy évig terjedhető börtönnel és 1.500 márkáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő s polgári jogainak elvesztésével is sújtható. 73. §. Oly egyének, a kik jogügyletek kötése végett megbízások teljes'tésére iparszerűleg vállalkoznak, börtönnel büntetendők, ha meg­bízójuk kárára magukat vagy harmadikat gazdagítják, valamely megkö­tendő üzletre vonatkozólag' jobb tudomásuk ellenére helytelen tanácsot adnak vagy az üzlet lebonyolítása körül szándékosan a megbizó kárára járnak el. A börtönbüntetés mellett 3 000 márkáig terjedhető pénzbün­tetés s a polgári iogok elvesztése is kimondható; 74. §• A jelen törvény 30—34. Sóiban foglalt határozmányok 1897. évi január J-én hatályba lépnek, egyebekben pedig a törvény én lép életbe. x Nyilt kérdések és feleletek. \Az örökösödési eljárás körül. (Mikép értelmezendők a prdts 589—590. §§-ai?) A prdts most hivatkozott §§-ai értelmében, ha az örökösök a hagyatéki eljárás folyamán a hagyaték tárgya felett egyezségre nem lépnek, perre utasításnak van helye, tartozván a perre uta­sított keresetét 30 napon belül különbeni jogkövetkezmények terhe alatt megindítani. Ha már most a kereset 30 napon belül megindittatik, úo-y a törvény rendelkezésének elég tétetvén, a perre utasítás követ­kezményei tisztázva vannak. De eltérő nézet merül fel akkor, ha a kereset 30 napon belül megindítva nem lett. E most előadott eseten kivül ugyanis még két eset fordulhat elő, — nevezetesen: 1. A perre utasított 30 napon belül nem, de a 30 napon túl sem indítja meg keresetét; mely esetben a kérdésre a válasz tisztán áll, vagyis, hogy a hagyaték ily esetben benyújtott kére­lemre átadandó. De vitás úgy az ügyvédek, mint a bíróságok közt és eltérő intézkedések történnek a bíróságok részéről azon esetben, ha: 2. 30 napon belül a kereset nem adatott ugyan be, de beadatik mondjuk pl. a 31-ik napon (vagy még később), de minden esetre előbb, mint a hagyaték átadása az e tekintet­ben érdekelt fél részéről kéretett. Itt a vélemények elágaznak. A jogászközönség egy része azon álláspontra helyez­kedik, mikép ha a kereset harminc napon belül beadva nem lett, akkor - - ha a kereset beadása megelőzi is a hagyaték-átadási kérvényt, — a per csak birtokon kivül folyhatik; mig a jogász­közönség másik részének az a nézete, mikép ha a kereset előbb adatik be a hagyaték átadását kérő kérvénynél, akkor a kereset birtokon belül folytatandó az esetben is, ha a kereset beadá­sakor a kiszabott 30 nap már elmúlt, s az ezen kereset beadása után benyújtott hagyaték átadása iránti kérvény figyelembe nem vehető. A szegzárdi kir. törvényszéknél néhány évvel ezelőtt az előbbi, most pedig az utóbbi eljárás érvényesül. E kérdést tisztán látni óhajtván, az úgynevezett ^Döntvénytárt* egészben átkutattam, de e tekintetben döntvényszerü felső bírósági határozatot nem találtam. Hallottam ugyan, hogy van egyik kir. Ítélőtáblának dönt­vény szerinti határozata, mely az utóbbi állást foglalja el, de hogy melyik tábláé, azt nem tudtam meg; úgy eddig azt sem bizonyo­san, hogy valóban létezik-e ilyen határozat. Á nélkül, hogy ezúttal ez ügyben a magam véleményét nyil­vánítanám, felteszem az igen tisztelt jogász-közönséghez e tárgyban nyilt kérdésemet azzal, hogy erre vonatkozó észrevételeiket vagy esetleg előttük tudva levő felsőbb döntvényszerü birói határozatot e lap hasábjain közölni szíveskedjenek. Abaffy Gyula, szegzárdi ügyvéd. Vegyesek. A fegyelmi eljárás köréből. Az aradi ügyvédi kamara fe­gyelmi hatósága: Panaszlott Suciu Aurél aradi és Veliciu Mihály kisjenői ügyvédek a terhükre rótt izgatás vétségéből folyólag az 1874:XXXIV. t.-c. 6H. §. b) pontjára alapítottan vád alá helyeztetnek és ellenükben a fegyelmi eljárás elrendeltetik. Indokok: l'anaszlottak ellen a vád alá helyezés és ezzel kap­csolatos fegyelmi eljárás elrendelendő volt; mert panaszlottak a kolozsvári kir. főügyész, mint közvádló feljelentésére a •Memo­randum» cimü nyomtatvány terjesztése utján elkövetett izgatás vétsége miatt a kolozsvári kir. törvényszék, mint sajtóbiróság 2,761. sz. a. kelt és ide áttett jogérvényes Ítélete szerint vétkes­nek találtatván, államfogház elszenvedésére Ítéltettek és ezen bün­tetésük kiállása végett Vácon az államfogházban letartóztatva, sőt a Btk. 59., illetve 55. §. alapján az ügyvédség gyakorlatától^ fel­függesztve vannak. Miután tehát panaszlottak izgatás vétségében, oly"lealázó és rut bűnös cselekmény elkövetésében mondattak ki vétkesnek és lettek elmarasztalva, mely az ügyvédi kar minden­koron megvédett becsületét és tekintélyét nagy mértékben sérti; az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontja értelmében őket vád alá helyezni kellett annál is inkább, mert a hivatkozott ítélet indokaiban különösen hangsúlyozva van, mint súlyosító körülmény az izgatás vétségének veszélyes jellege, a mennyiben Magyaror­szág egyik lcgsarkalatosabb alaptörvénye, a szoros értelemben vett Magyarország és a régi Erdély egyesülését kimondó úgyne­vezett Unió-törvény kötelező ereje és érvényessége lett megtá­madva. Nem állhat meg tehát panaszlottak ama védekezése, hogy viselkedésük magánjellegű és egyedül politikai tekintetben jöhet figyelembe, továbbá, hogy az ellenük folyamatba tett eljárást az alkotmány, az egyenlőség, testvériség, szabadság elveivel össze­egyeztetni nem lehet, mert panaszlottak ellenében főképen állam­ellenes törekvésük, az alkotmány elleni határozott és nyilt felie­pésük állapítja meg az izgatás vétségét. Köztudomású dolog továbbá, hogy ebben panaszlottak magukat nyilván, mint ügyvé­dek szerepeltették és ténykedésükben ügyvédi minőségüket is felhasználták. Mindezt pedig bárminő szabad és széles hatáskörrel biró ügyvédi hivatással összeegyeztetni nem lehet, sőt bármely hivatalos állással sem, mely fegyelmi szabályoknak alatta áll. Végre nem áll azon védekezésük sem, hogy e cselekményeikért ők bíínfenyitő uton elmarasztalva lévén, fegyelmi uton büntethe­tők nem lehetnének; mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 103. §•$ nemcsak megengedi, de kötelezővé teszi azt, midőn rendeli, hogy a marasztaló Ítéletek az ügyvédi kamarához áttétessenek, mely­nek fegyelmi bírósága a fegyelmi büntetés iránt határoz. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokainál fogva helybenhagyatik. (1895 május 11. 179. sz. a.) Zugirászat? A kézsmárki kir. járásbíróság: F. Adolf (volt körjegyző) a kir. ügyészség indítványa alapján az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. S-aba ütköző zugirászat kihágásában vétkesnek kimondatik és azért 10 frt pénzbírságra ítéltetik; egyúttal vádlott a feleknek a hatóságok előtti további képviseltetésétől eltiltatik. Indokok: Beismeri vádlott, hogy a feljelentő G. Vilmossal felvett szolgabírói jegyzőkönyvben részletezett beadványokat az

Next

/
Oldalképek
Tartalom