A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 25. szám - Anyakönyvi felügyelők területi hatásköre

196 A JOG oly bizonyítékot kiván meg, mely az alapperben még nem használtatott. Már pedig, ha egyszer valamelyik fél eskü alatti kihallgatása az alapperben valamely ténykörülmény tekintetében bíróilag már elrendeltetett, akkor ezen fél eskü alatti kihallgatása ezen ténykörülményre nézve, mint bizonyíték már kétségtelenül szerepelt, még azon esetben is, ha az e célból megidézett fél a kihallgatásra meg nem jelent. Mert a perújítás meg vagy meg nem engedhetöségének elbírálásánál nem az jő bírói figyelembe, menynyiben \4olt vagy nem volt alkalmas valamely bizonyítási eszköz a hivatkozott ténykörülmény tekintetében a bírói meggyőződésre befolyást gyakorló bizonyító okot szolgáltatni, a mely körülmény már a per anyagi, érdemleges oldalára tartozik, hanem csak azon alaki szempont, vájjon valamely bizonyíték, mint bizonyítási eszköz, az alapperben felhívatott-e vagy sem. Ezek szerint tehát az újító félnek eskü alatti kihallgatása azon körülmény tekintetében, a melyre nézve az az alapperben már elrendeltetett, habár nem is foganatosíttatott, az alapperben már bizonyítékként szerepelt, használtatott s igy ennek felajánlása uj vagyis az alapperben nem használt bizonyítéknak nem tekinthető. Amint hogy az eskünek, a melyet érvényben levő sommás eljárásunkban a fél eskü alatti kihallgatása helyettesit, sem el nem fogadása, sem vissza nem kínálása esetén az elfogadásnak felajánlása, mint uj bizonyíték cimén a perújítás megengedettnek nem tekinthető, sőt ellenkezőleg, praxisunk ezen tényt ugy magyarázza, mely beismerést foglal magában arra nézve, hogy a mulasztó fél az esküt ugy, a mint kínálva volt, le nem teheti (C. 1886. febr. 16. 7,586/85. I). T. XII.), a mely magyarázat helyében uj sommás eljárásunkban a kihallgatási határnap elmulasztásának a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyás tekintetében is a bizonyítékoknak a 64. szerinti szabad mérlegelése érvényesül. Hasonlóképen kimondotta a Curia, hogy a jogérvényesen megítélt eskü letételére való készség bejelentésének elhalasztása, perújítás alapjául nem szolgálhat. (C. 1888 okt. 18. 8,228. Ü. L. 1888. 46.) Ezen kifejlett álláspont mellett szól az is, hogy az 1893. XVIII. t.-c. 99. |-a az eskü alatti kihallgatásra kitűzött határnap elmulasztásának a tényállások valóságára vagy valótlanságára gyakorolt befolyásának megítélését ugyanazon törvény 6 1. §-a, vagyis a bizonyítékok mérlegelésének szabálya alá vonja. Már pedig, ha a fél eskü alatti kihallgatásának felajánlása, illetőleg elrendelése alaki, processualis szempontból bizonyíték, azaz bizonyítási eszköz felhívásának, illetőleg használásának nem tekintetnék, akkor a kihallgatási határnap elmulasztása esetén a 61. ij. szerinti materiális mérlegelésnek sem lehetne helye. Mindezeknél fogva nagyon természetes, hogy a fél eskü alatti kihallgatásának felajánlása azon ténykörülmény tekintetéhen, a melyre nézve ez az előző eljárásban már elrendeltetett, az 1881: LTV. t.-c. 72. §-ában szabályozott esetben a perújítás alapjául még kevésbé szolgálhat, mert ha már ezen felajánlás uj bizonyítéknak sem tekinthető, ugy még kevésbbé tekinthető oly talált uj bizonyítéknak, melyet a bizonyító fél sem az alap-, sem az első újított perben nem használhatott, a minőt pedig az imént hivatkozott szakasz megkíván. Belföld. Körlevél a közjegyzői kamarákhoz. A kir. közjegyzők országos egyletének központi bizottsága az egylet alapszabályainak megfelelőleg intézményünket fejleszteni és a közjegyzői kar érdekét előmozdítani törekszik, és az erre célszerűnek mutatkozó módok közé sorozta azt is, hogy a közjegyzői kamarák az egylet elnöksége útján kéressenek fel az iránt, hdgy részökről az egylet működését a kivánt adatok közlése által támogatni szíveskedjenek. A központi bizottság megbízása folytán tehát tisztelettel felkérem a tekintetes kamarát szíveskedjék saját hivatalos körében a következő pontokban jelzett intézkedéseket megtenni. 1. Az egyleti tagok rendszeres nyilvántartására váló tekintetből szíveskedjék hozzám, mint az egylet elnökéhez egy jegyzéket küldeni a saját kamarai területén jelenleg alkalmazásban levő' összes királyi közjegyzők és a kamaránál bejegyzett helyettesek neveiről és székhelyökről. 2. A közjegyzők szaklapjának, mint minden közjegyzőt érdeklő és az intézmény fejlesztésére egyik leghathatósabb irodalmi vállalatnak fentartása és tökéletességének elérése céljából szíveskedjék a tekintetes kamara a saját közgyűlési és választmányi üléseiről felveendő jegyzőkönyvek másolatát mindenkor akár a szaklap szerkesztőségéhez közvetlenül, clr. Charmant Oszkár küzjegyzőhez Fiúméba, akár hozzám mint az egylet jelenlegi elnökéhez megküldeni. Ez még abból az okból is kívánatos, mert az az egylet alapszabályaiban kitűzött egyik célt — a közjegyzői hivatás egyenlő gyakorlatának megállapítását ezen az úton leghathatósabban el lehet érni. 3. Országos egyletünk törekvésének és céljának egyik kiváló részét képezi az, hogy munkaképtelenség vagy elhalálozás eseteiben a közjegyzői egylet tagjai s illetőleg családjukról az önsegély elvének alapján lehetőleg gondoskodjunk. Minthogy az ehhez — és annak idejében létesíthető rendszeres nyugdíj-alaphoz szükséges összeg magából a tagdíjakból csak részben gyarapítható) és minthogy az eddig már több ízben nyújtott segélyösszeg ez ideig csakis szerényebb összegben volt megadható — hogy az ezen célra jelenleg meglévő 13,000 frt egyleti pénzalap mihamarabb kellő fokra emelhető legyen: szíveskedjék a t. kamara a nála befolyandó birság pénzeket jövőben is karunk javára országos egyletünk pénztárába juttatni. 4. Végre felkérem a t. kamarát, hogy a területén alkalmazott kir. közjegyző és helyetteseknél saját hatáskörében lehető személyes buzdítást is eszközölni szíveskednék ahhoz, hogy országos egyletünk tagjai sorába lehetőleg többen lépjenek be — mert mentül nagyobb számú tagokkal folytatja egyletünk az intézmény és a kar javára egyleti társas működését, annál egyöntetűbben és hathatósabban érhetjük el az intézmény fejlesztése és a közjegyzők hatáskörének javítására kitűzött törekvésünket. Budapest, 1895. június havában. Zimányi Alajos egyleti elnök. ^Anyakönyvi felügyelök területi hatásköre. A belügyminiszter a hivatalos lap vasárnapi számában az 1894. évi XXXIII. t.-cikk 15. i;-a alapján huszonhárom áll a m i a n y a k ö nyvifelügyeló'i állásra pályázatot hirdet. Az állami anyakönyvi felügyelők területi hatásköre és székhelye a következő: IVsl-Pilis-Soll-Kiskun és Esztergom vármegyék, Budapest fő- és székváros és Kecskemét városok; székhely: Budapest. fehér, Veszprém és Komárom vármegyék, Székesfejérvár és Komárom városok; székhely: S z é k e s f e j é r v á r. Tolna és Baranya vármegyék, Pécs város; székhely: Pécs. Somogy és Zala vármegyék; székhely: Nagy-Kanizsa. Vas és Sopron vármegyék, Sopron város; székhely: Szombathely. Mosony, Pozsony és Győr vármegyék, Pozsony és Győr városok; székhely: P o z s o n y. Nyílra és Bars vármegyék; székhely: N y i t r a. Trencsén, Árva, Liptó, Zólyom és Túróc vármegyék; székhely : R ó z s a h e g y. Ilont, Nógrád és Gömör és Kishont vármegyék, Selmec és Bélabánya városok; székhely: Losonc. Abauj-Torna, Szepes és Sáros vármegyék, Kassa város; székhely : Kassa. Zemplén, Szabolcs és Hajdú vármegyék, Debrecen város; székhely: Nyíregyháza. Ung, Bereg, Ugocsa és Marmaros vármegyék; székhely: Beregszász. Szatmár és Szilágy vármegyék, Szatmárnémeti; székhely: Szatmárnémeti. Beszterce-Naszód, Szolnok-I )oboka és Kolozs vármegyék, Kolozsvár város; székhely: D e é s. Maros-Torda, Kis-Küküllő, Udvarhely és Csik vármegyék, Marosvásárhely tvh. j. f. v.: Marosvásárhely. Háromszék, Brassó, Fogaras és Nagy-Küküllő vármegyék; székhely: B r a s s ó. Szeben, Alsó-Fehér és Torda-Aranyos vármegyék; székhely: N a g y - E n y e d. Hunyad és Arad vármegyék, Arad; székhely: Déva. Krassó-Szörény és Temes vármegyék, Temesvár és Versec városok; székhely: T e m e s v á r. Torontál vármegye és Pancsova; székhely: Nagy-Becskerek. Bács-Bodrog, Csongrád, Csanád és Békés vármegyék, Újvidék, Xombor, Baja, Szabadka, Szeged és Hódmező-Vásárhely városok; székhely: Szabadka. Bihar vármegye és Nagy-Várad; székhely: Nagy-Várad. Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod vármecrvék; székhelye: E g e r. Az állami anyakönyvi felügyelők közül tizen a hetedik, tizenhármán pedig a nyolcadik fizetési osztályba fognak soroztatni, és pedig egyelőre valamennyien az illető fizetési osztály harmadik fokozatában ( 2000, illetőleg 1400 frt fizetés és megfelelő lakpénz.) Ezenfelülaz állami anyakönyvi felügyelők uti és irodaátalányban fognak részesülni, melynek összege egyelőre 600 frtban állapittatik. meg. A hivatalos utazások alkalmából külön napidijat nem számíthatnak fel. Folyamodni egy vagy több meghatározott felügyelői állásra, illetőleg azok valamelyikére, vagy általában a felügyelői állásuk bármelyikére lehet. # A szabályszerűen bélyegzendő pályázati folyamodványhoz melléklendő a születési anyakönyvi kivonat, továbbá a minősítést, valamint a pályázó nctaláni korábbi közszolgálatát igazoló okmányok. Azok, a kik jelenleg nem töltenek be állami vagy törvényhalósági tisztviselői állást, magyar állampolgárságukat is igazolni tartoznak. A folyamodványban továbbá pontosan elő kell adni, hogy a pályázó az állam nyelvén kívül mely hazai nyelvekben jártas? A folyamodók közül előnynyel birnak azok, a kik az 1883: I. t.-cikk 3. §-ban a közigazgatási szakra előirt képesítéssel rendelkeznek; az 1883. évi I. t.-cikk 34. §-a figyelembe vétetik. A pályázati folyamodványok a m. kir. belügyminiszterhez