A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 24. szám - A német tőzsde-törvényjavaslat

190 A JOG ezen határozatot Nagyméltóságod is tudomásul veszi, az építési munkálatok azonnal megkezdetnek és reményünk van, hogy a kamara 1896. évi május 1-től kezdve már saját házában folytathatja hivatalos működését. Azon 1,200 frton kivül, melyet Hódossy Imre tiszteletbeli elnökünk a mult évben adományozott s melyet az előző évi jelentésünkben már félemiitettük, kamaránk segélyalapját az elmúlt 1K94-Ík évben a következők gyarapították adományaikkal: Öffner Ferenc '200 frt. Magyar jogászegylet 100 frt. Pósch Gyula 100 fi t. Kunc Jenő 100 frt. Spett Vince 24 frt, Nóvák Sándor 25 frt. dr. Szelényi Aladár 18 frt. Nagy Dezső 10 frt. A választmány az adományozóknak ezúttal is köszönetét nyilvánítja s azon óhajának ad kifejezést, hogy a jó példa minél több követőre találna. A könyvtár. Könyvtárunk javadalmazása az 1891-ik évre 500 frtban állapíttatott meg az előző évek 7<)0 frtjával szemben. A javadalmazás ezen leszállításának oka az volt, hogy az előző években a jogi szaklapok, folyóiratok és különféle döntvénygyűjteményi munkák kiegészíttetvén és így a nagyobb kiadások egyelőre elesvén, előreláthatólag kevesebb összeg is megfelelőnek mutatkozott, hogy a könyvtár, a fejlődő jogirodalommal lépést tartson. Másrészt a jelenlegi kamarai helyiség rendkívül szűk volta is arra utalt, hogy nagyobb könyvbeszerzésektől egyelőre tartózkodnunk kell, miután azokat ugy sem volnánk képesek hozzáférhető módon elhelyezni. A jogirodalom 1894. évi nagy termékenysége folytán ezen szándékot csak részben valósíthattuk meg és kénytelenek voltunk a könyvtár kellő színvonalon való fentartása céljából több könyvet beszerezni, a melyek ára az előirányzatot 220 frt 21 krral lépte tul. Az előirányzott összeg a következőképen használtatott fel: 1. Jogi szaklapokra és folyóiratokra tett kiadások 65 frt. 2. Könyvkötések 130 frt 55 kr. 3. Könyvek beszerzése 524- frt 66 kr. Összesen: 720 frt 21 kr. A könyvek kötése ez évben is azért vett nagyobb összeget igénybe, mert e részben nem szorítkozhattunk az újonnan beszerzett művekre, hanem successive; az előző évekről nagy számmal felhalmozódott könyvek kötéséről is pótlólag kellett gondoskodnunk. A kötések tömegesebb eszközlése különös tekintettel a jövő évre bekövetkező költözködésre és a könyvtár használhatóságára elengedhetetlenül szükséges volt. Könyvtárunk ez évben dr. Andaházy László kartársunk nagyobb szabású ajándéka által gyarapodott. E könyvadomány főleg a/, osztrák jogi irodalom müveit, törvény és rendelet gyűjteményeit tartalmazza, ügy hogy könyvtárunk abbén az irányban ma már teljesen ki van egészítve. Könyvtárunk ez évben sem kerestetett fel a tagok által tömegesebben. E részben a statisztikai adatok meglehetősen állandó számot mutatnak, a mennyiben 159 kamarai tag 318 munkát vett igénybe. Reméljük, hogy a kamara házának felépülésével, a midőn egy e célra berendezett külön helyiség fog a tagok rendelkezésére állani, a viszonyok e tekintetben is javulni fognak. Az újonnan készült könyvtári katalógus a tagok rendelkezésére áll ugyan, de annak kinyomatását egyelőre függőben hagytuk, mindaddig, mig a kamara épületében a könyvtár a kedvezőbb helyiségi viszonyoknak megfelelően újra fog rendeztetni. Ausztria és külföld. A német tőzsde-törvényjavaslat. Evekig furtak-faragtak ama nevezetes elaborátumon, amelyet a német kormány tőzsde-törvényjavaslat gyanánt a napokban a törvényhozás elé terjesztett. Majdnem két évig a tőzsde-ánkét tanácskozott az alkalmazandó rendszabályok iránt s jegyzőkönyveivel vaggonokat lehetne megtölteni, majd az érdekelt és nem érdekelt körök vitatkoztak hosszú ideig az ánkét javaslata felett, a kormány által kiküldött bizottság is ép oly titokzatosan, mint hosszadalmasan tárgyalta a kérdést, mig végre napvilágot látott az alábbi törvényjavaslat, amelyről a fentiek után senki sem mondhatja, hogy elhamarkodva készült. Mi lesz az elaborátum további sorsa, kétséges. A birodalmi gyűlésben két ellenáramlat csap össze a javaslat fölött; a kereskedelem, ipar és hitelügy képviselői a tervezett megszorító intézkedések majdnem mindenikét határozottan ellenzik, mig az agráriusok és szocialisták k e ve s 1 i k azon befolyást, amelyet a törvényjavaslat a kormánvnak a tőzsdei ügyjetek ellenőrzése tekintetében biztosit, mig másfelől a határidőüzletek teljes eltörlését követelik. Heves harcok fognak tehát lefolyni a tvjavaslat fölött, amely esetleg kormány-krízisre js vezethet s annyi bizonyos, hogy a javaslat számos intézkedése lényegesen enyhítve vagy lényegesen szigorítva, — már t. i. egyik vagy másik párt többségre jutása szerint — válik törvénynyé, sőt megtörténhetik az is, hogy hosszú viták után ezt a botránykövet a kormány egyszerűen leveszi a napirendről. Reánk nézve a törvényjavaslatban kontemplált intézkedések elvi jelentőséggel birnak. Közép-Európa törvényhozása, de különösen az osztrák és a magyar parlamentek a kereskedelmi jog terén a német törvényhozás alkotásait mintaszerűeknek tekintik s nem is egészen alaptalanul, mert meg kell vallanunk, hogy a kereskedelmi jog kodifikálása tekintetében egyetlen európai törvényhozás, még a francia sem mutat fel az ujabb időben a jogfejlődés kritériumainak annyira megfelelő alkotásokat, mint a német parlament. Mivel pedig a t ő z s d e-refor m kérdése nálunk is előtérbe lépett, nemcsak valószínű, de bizonyos, hogy a közvélemény nézetei a német tőzsdetörvény által inaugurálandó elvek körül jegecülnek s törvényhozásunk, ha egyszer a tőzsdereform törvényhozási akció tárgyát képezendi, szintén a német tőzsdetörvényt fogadja el minta gyanánt. Ez okból kisértük figyelemmel és registráltuk a kérdéses törvényjavaslat megszerkesztésének előzményeit, most pedig ugyanezen okból szószerinti szövegében közöljük a javaslatot, más alkalomra tartva fel annak kommentálását s biráló észrevételeink közlését. A törvényjavaslat szószerinti szövegében a következő: I. Általános határozmán y ok a tőzsdéről s annak közegeiről. 1. §. Tőzsde létesítéséhez az országos kormány jóváhagyása szükséges. Ez' jogosítva van valamely fennálló tőzsde megszüntetését is elrendelni. A tőzsdék feletti felügyeletet az országos kormány gyakorolja, de a közvetlen felügyeletet kereskedelmi közegekre (keresk. kamarákra, keresk. testületekre) ruházhatja. A kormány és a közvetlen felügyelettel megbízott testületek felügyeleti joga kiterjed a felmondási irodákra, felszámolási pénztárakra, felszámoló egyletekre s minden egyéb a tőzsdei üzlet szolgálatában álló intézményre. 2. § Minden tőzsdéhez a kormány közegéül kormánybiztos neveztetik ki. 'Ennek kötelessége a tőzsdén történtekről folyvást tudomást szerezni, a netán felmerülő visszásságokról jelentést tenni s a bajok megszüntetésének módozatait javaslatba hozni. Kisebb tőzsdékre nézve a birodalmi tanács engedélyével a kormánybiztos kiküldetésétől el lehet tekinteni. 3. §. Jelen törvény által a birodalmi tanács ügykörébe utalt intézkedések javaslatba hozása végett szakértőkből álló tőzsdebizottság szerveztetik. Ez legalább 30 tagból áll, melyek kétharmadát a német tőzsdék közegei választják. Az iránt, hogy az egyes tőzsdék ezen választást mily arányban eszközük, valamint a többi tag kinevezése tárgyában a birodalmi tanács intézkedik. A választás és kinevezés négy évre szól. Újra választás, illetve kinevezés meg van engedve. A tőzsdebizottság munkarendjét, a bizottság meghallgatása után a birodalmi tanács állapítja meg; ugyanez határozza meg a bizottsági tagok napidijait és útiköltségét is. 4. §. Minden tőzsdére nézve tőzsdei rendszabály állapítandó meg, melyet az országos kormány hagy jóvá. 5. §. A tőzsdei rendszabálynak a következőkről kell intézkedni ; 1. A tőzsde vezetéséről és közegeiről. 2. A tőzsdén gyakorlandó üzletek nemeiről. 3. A tőzsde látogatásának feltételeiről. 4. Arról, hogy az árak és árfolyamok miként jegyeztetnek. 6. §. A tőzsdei rendszabály az 5. §-ban felsoroltakon kivül egyéb oly intézkedéseket is tartalmazhat, melyek a jelen törvény határozmányaival ellentétben nem állanak s a tőzsdei berendezések használatára vonatkoznak. 7. §. A tőzsde látogatásából kizárvák : 1. Nők. 2. A polgári jogok élvezetétől megfosztott egyének. 3. Olyanok, kik birói határozat alapján vagyonuk feletti rendelkezés jogától elüttettek. 4. Azok, kik csalárd bukás miatt jogerős ítélettel sújtattak. 5. Azok, kik egyszerű bukás miatt elitéltettek. 6. Fizetésképtelen egyének. 7. Oly egyének, kik becsületbíróság jogerős ítéletével a tőzsdelátogatástól eltiltattak. A látogatási vagy ismétlátogatási jog a 2. és 3. pontban foglalt esetekben a kizárás okául szolgáló határozat hatályon kívül helyezése, az 5. pont szerinti esetben pedig a kimért büntetés elszenvedését, elévülését vagy elengedését követő hat hó eltelte előtt nem engedélyeztethetik s utóbbi esetben, valamint a 6 pontban foglalt esetben is csak akkor következheíik be, ha a tőzsde elöljárósága m3ggvőzödött arról, miszerint az összes hitelezőkkel szemben az adóssági viszony fizetés vagy elengedés útján teljesen rendeztetett. Az, a ki ismételten fizetésképtelenné lett vagy csődbe jutott, egy év lefolyása előtt nem tarthat igényt a tőzsdére bocsátás, illetve visszabocsátáshoz. A 4. alatti esetben a kizárás állandó. A tőzsdei rendszabály a kizárás egyéb okait is megállapíthatja A tőzsdei közegek javaslata alapján az országos kormány a kizárás okai tekintetében egyes különös esetekre nézve kivételeket állapíthat meg. 8. §. A tőzsdei felügyelő-bizottság feladata a rendfentartás és az üzleti forgalom céljából szükséges szabályokat megalkotni. A tőzsde helyiségeiben a rend fentartása a tőzsde-elöljáróság feladata. Ez jogosítva van azon egyéneket, kik a rendet vagy az üzleti forgalmat zavarják, a folyó tőzsdei napra a tőzsdéről kizárni s 100 márkáig terjedhető pénzbirsággal megbüntetni. A pénzbírságot megállapító határozat a tőzsdei ellenőrző bizottsághoz felebbezhető. Ha valaki a tőzsdei renddel és az üzleti forgalommal összeütközésben álló okból jelenik meg a tőzsdén, az eltávolítható. 9. §. Minden tőzsdén becsületbíróság alakittatik. Ez áll: az esetben, ha a felügyelet valamely kereskedelmi testület által gyakoroltatik, ezen testület összeségéből vagy annak választmányából, továbbá a tőzsde-látogatók vagy a tőzsdei közegek által választott tagokból. E részbeni tüzetes intézkedések az országos kormány által "állapíttatnak meg. 10. § A tőzsdei becsületbíróság azon tőzsde-látogatókat vonja felelősségre, a kik tőzsdei tevékenységükkel összefüggésben álló megbecstelenítő cselekmény elkövetésében vétkesek. 11. §. A becsületbirósági eljárás megindításáról vagy ennek mellőzéséről a kormánybiztos mindenkor értesítendő, a ki jogosítva van az eljárás megindítását követelni, minek (épp úgy. mint a kormánybiztos által javaslatba hozott bizonyítási módok alkalmazásának) a becsületbíróság eleget tenni köteles. A kormánybiztosnak jogában áll a tálalásokon jelen enni neki tetsző javaslatokat tenni s a panaszlotthoz tanukhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézni. 12. § A főtárgyalás előkészítése végett a becsületbíróság egyik