A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 24. szám - Biztositási végrehajtás ingatlanra a követelésnek korábban történt bekebelezése esetén. A codificatió figyelmébe 2. [r.]

A JOG 189 rozata, valamint az imént felolvasott magas leirat alapján érdemesnek találtattam (v. -tunk) arra, hogy ö cs. és ap. kir. Felségének legkegyelmesebb pártfogása alatt avattassam tv. -sunk fel Doctorrá: tisztelettel kérem; méltóztassék (engem v. minket) .... tudományok doctorává avatni. A jelölt (v. jelöltek) felszólalása után a Rector: Jelölt úr (v. urak)! Mielőtt az egyetem Tanácsa az ön (v. önök) kívánságát teljesítené, hitet kell tennie (v. tenniök) rá, hogy a fölolvasandó esküben foglaltakat hiven megtartja (v. megtartandják). F e 1 e s k e 11 e t v é n, eskü után a Rector: Térjen helyére (v. térjenek helyükre), hogy felavattassék (v. felavattassanak). A felavató. En dr az egyetemnek ny. r. tanára stb. (s az . . . . tudományi karnak ezidei dékánja), mint fölavató, ö cs. és ap. kir. Felségétől, legkegyelmesebb urunktól és királyunktól, tisztemhez kötött hatalmamnál fogva, és az imént felolvasott lk. leirat alapján önt (v. önöket) N. N. úr tudománya (v. -uk) jutalmául Ö Felségének lf. pártfogása alatt, az ... . tudomány doktorává avatom és felruházom mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal, melyek a Felség kegyelménél és törvény erejénél fogva a doctort megilletik. Ónnek már most kötelessége lészen, hogy tudományos törekvéssel szerzett állását (v. állásukat) a tudományok további mivelésével mindinkább kiérdemelje (v. jék), s igy tudományának (v. -uknaki, e királyi magyar egyetemnek és hazánknak javát és fényét előmozdítsa (v. -sák). L'gy legyen! Felavatás után a Rector: Fn, az egyetem rectora és tanácsának tagjai készek vagyunk önt (v. önöket'! kéztogással doctortársunknak fogadni. Lépjen (v. -nek) elő: Rector és dékánok: Doctorrá fogadom. Kösz ö'n e t: Nagymélt. N. N. királyi képviselő úr! Nagyságos Rector úr! Tekintetes egyetemi Tanács! Ő Felségének lk. párfogása mellett történt doctorrá avatásom (v. avatásunkérti méltóztassanak köszöneterrfet (v. -tünket) fogadni. Eskümhöz (v. eskünkhöz) hiven arra fogok iv. fogunk i törekedni, hogy ezen kir. tudományegyetemnek és magamnak (v. magunknak i tisztességére teljes lelkemből (v. lelkünkbőli és minden erőmből (v. erőnkből) szolgáljam (vagy szolgáljuk i a tudományt és ezzel a királyt és a hazát. 7. A Rector átadja a jelöltnek doctori diplomáját és felhívja, hogy ő cs. és ap. kir. Felségének képviselője elé járuljon. 8. cs. és ap. kir. Felségének képviselője rövid beszéd kíséretében a jelölt ujjára húzza az Ő felsége által ajándékozott doctori gyűrűt. 9. A jelölt ő cs. és ap. kir. Felségének képviselője előtt meghajolván, a következőket mondja: Királyi képviselő úr! A legmélyebb hódolattal hajlom meg Nagyméltóságod, mint ő cs. és ap. kir. Felsége legmagasabb személyének képviselője előtt, örök hálával köszönvén meg, uramnak és királyomnak kegyelmét, melylyel engem kitüntetésre méltatott. Alázattal kérem Nagyméltóságodat, hogy ő cs. és ap. kir. Felségének, a hazának, a tudománynak és az egyetemnek tett hűségfogadásomat a Felség legmagasabb tudomására juttatni kegyeskedjék, Nagyméltóságodnak pedig forró köszönetemet nyilvánítom ez ünnepélyes felavatáson való megjelenéseért. 10. A Rector: Király ő Felségének legmagasabb kegyelmét mély hódolattal megköszönöm. Éljen a király! 11. A Rector és az egyetemi tanács tagjai a királyi képviselő elé járulnak s a lépcsőig kisérik. 19,530/95. Jóváhagyom. Budapest, 1895 április 16-án. A miniszter helyett: Zsilinszky államtitkár. Szabályrendelet. 0 cs. és apóst. kir. Felsége f. é. június In-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a budapesti és kolozsvári egyetemen a «promotio sub auspiciis Regis> intézménye rendszeresen felujitassék. Ezen ünnepélyes doctorrá avatásnak legfelsőbb helyen való kieszközlése körül a budapesti és kolozsvári egyetemek részéről a következő eljárás követendő. 1. Ezen legfelsőbb kitüntetés kieszközlése iránt az illető kar indítványára az egyetem tanácsa tesz javaslatot a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A kar indítványát saját kezdeményezésére, avagy kérvény alapján teheti meg; kérvények ez iránt közvetlenül az egyetemen is benyújthatók, a mennyiben pedig legf. helyen nyújtattak be, a vallás- és közokt. miniszter által az egyetemhez leküldendők. 2. Minden iskolai évben a budapesti egyetem összes karainak hallgatói közül legfeljebb csakis kettő, a kolozsvári egyetem hallgatói közül pedig csakis egy hozható ezen legfelsőbb kitüntetésre javaslatra. 3. Ezen javaslatnak megtételénél csakis azok az erkölcsi magaviselet tekintetében is teljesen kifogástalan doktorjelöltek veendők figyelembe, a kik úgy gymnasiumi, mint egyetemi tanulmányaikat általában jeles eredménynyel végezték be és a doktori fokozat elnyeréséhez szükséges összes szigorlatokat is mind kitüntetéssel tették le. Egyenlő körülmények között előnyben részesítendő az, a kinek atyja a haza körüli szolgálataival érdemeket szerzett. 4. Az egyetem tanácsa javaslatát rendszerint minden iskolai évnek végén a szigorlati határidők vége felé, vagy pedig a következő iskolai évnek kezdetén teszi meg. 5. Az iskolai évnek folyamán ilyen ünnepélyes felavatás iránti folyamodvány csakis akkor tárgyalható ha ezt a közoktatásügyi miniszter legfelsőbb meghagyásra elrendeli. 6. A javaslatok megtételénél az egyes karok arányos váltakozására lehetőleg figyelemmel kell lenni. 7. A wiennyiben több olyan jelölt volna, a ki ezen kitüntetésié méltónak mutatkozik, úgy az egyetem tanácsa a 2. pont értelmében teendő javaslatában az iránt is nyilatkozni tartozik, hogy a jelölteket milyen sorrendben véli érdemeseknek. 8. A mennyiben valamelyik iskolai évben egy jelölt sem volna olyan, a ki a legfelsőbb kitüntetésre teljes mértékben érdemesnek lenne mondható, az egyetem tanácsa javaslatot sem tesz. Ezen szabályrendelet az 1893/91. tanévtől kezdve lép életbe . A budapesti ügyvédi kamara jelentéséből. (Segélyalap. Könyvtár.) A segélyalap és a kamara épülete. E két tárgy szoros összefüggésénél fogva, róluk kapcsolatosan teszünk jelentést. A segélypénztárnak értékpapírokba elhelyezett s a Pesti Hazai Első Takarékpénztár egyesület őrizete alatt álló törzsvagyona 1891. év végén 80,950 frtot tesz ki. Eiső sorban tehát ezen összegnek 3,372 frt 50 krajcárra rugó kamatai kerülnek felosztás alá. Ezzel azonban a segélyalap mennyisége és annak jövedelme még nincsen kimerítve, a mennyiben a kamara 1891/95. évi költség-előirányzatának 19. tétel a) pontja alatt a segélypénztár alaptőkéjének gyarapítására megszavazott 2,500 frt is a fenti törzsvagyonhoz csatolandó, úgy, hogy e módon a segélyalap törzsvagyona 8^,450 frtot tesz ki. Ezen 2500 frt 4",'o-os kamata, a kamarai 1894/5. évi költég-előirányzat 19. tétel b) pontja alatt a segélypénztár évi jövedelméhez csatoltatás címén felvett 1,200 frt összeg és a múlt évi áprilisi segély és temetési járulékok cimén előirányzott összegből fennmaradt 313 frt 76 kr. és egyéb kamatjövedelem hozzászámitásával felosztásra kerül az 189ő/6-ik kamarai évb^n összesen 4,992 frt 26 kr., minélfogva a segélyalap felosztható jövédelme ez évre a mult évihez képest 143 frt 5U kr. emelkedést mutat. Ezen összeg a következőképen osztatott fel: 1. 28 budapesti ügyvéd, özvegy, illetőleg árvák közt á 130 frt és 9 vidéki ügyvéd, özvegy, illetőleg árvái közt á 105 frt, összesen: 4,585 frt. 2. Ápolási segélyre 232 frt 26 kr. 3. Temetési járulékokra 175 frt, összesen: 4,992 frt 26 kr. Az évi segélyezési járulék ugyanaz maradt, mint 1894—ik évre előirányoztatott, miután az 1895-ik évre a segélyezettek száma kettővel emelkedett. Az ápolási segély egy-egy esetben helybeli tagtárs részére 30 írtban, vidéki tagtárs részére 25 frtban; temetési járulék helybeli tagtárs részere 35 frtban, vidéki tagtárs részére 30 frtban állapíttatott meg. Ezek összege tehát ugyanaz maradt, mint 1894-ben volt. A segélyalap törzsvagyonának kezelése a kamara házának felépítése által jelentékeny változáson fog keresztül menni. A választmány ugyanis 1895 február 15-én tartott ülésében azt hatátározta el, hogy a kamara segélyalap törzsvagyona, mely eddig értékpapírokba volt fektetve, ezután a kamara emelendő épületébe ruháztassék be és elhatározta, hogy ennek megállapítása céljából az 1895. február 28-ra egybehívott rendkívüli közgyűlésnek ily irányú előterjesztést tesz. Ezen előterjesztés a házépítési ügy mibenlétét egész terjedelmében felöleli, s miután ez minden egyes kamarai tagnak a közgyűlési meghívóval együtt nyomtatásban megküldetett és e tekintetben Nagyméltősagodhoz is külön felterjesztést intéztünk, feleslegesnek tartjuk, azt itt egész terjedelmébe ismételni, hanem utalunk egyszerűen a felterjesztésünkben foglaltakra. E helyütt csak azt kívánjuk rövideri megjegyezni, hogy szándékunk az eddig összegyűlt segélyalapot, s azt, a mivel az ezutánra is gyarapodni fog, nem többé értékpapírokba, hanem a kamara házába fektetni és pedig részint az építkezési költségek fedezésére, részint az építési kölcsöntőke törlesztésére, ugy hogy ezen összegekkel a kamara a segélyalapnak adósává válik és tőle az utóbbinak 4°/0-os kamatot fizet. Ha pedig a kamara házának jövedelmezősége idővel akképen emelkednék, hogy az a kamarai segélyalapnak és a házra felvett bankkölcsönnek törlesztési annuitását meghaladná, ezen jövedelemfólösleg szintén a segélyalap javadalmazására fog fordíttatni. A mennyiben az 1895. évi február 28-án megtartott rendkívüli közgyűlés a ház építésének költségvetését megszavazta és