A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 22. szám - Az 1893. évi XVIII. t.-c. 222. utolsó bekezdésének értelme - Hol pereljen az ügyvéd - Az egység és többség tana a büntető jogban

A JOG Az állandó borvizsgáló bizottságban a kir. bíró bizottsági tagságot elvállalhat. (A m. kir. igazságügyminister 1894. évi 3,848. sz. határozata.) Valamely kaszinó ital mérőjének azon cselekménye, hogy a nyilvános jellegű italmerö üzletekre megállapított zárórán túl egyleti tagnak italt szolgáltatott ki, záróra megszegés által elkövetett kihágást nem képez. (A m. kir. belügyministernek 1894. évi 1,378. sz. határozata.) Ha valamely ármentesitö társulat választmánya vizi munkálat készítését határozta el, a munkálat hatósági engedély nélkül meg nem kezdhető. Az engedély nélkül megkezdett munkálat vizrendóri kihágást képez. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 21,840. sz. határozata). Társulati vizi munkálatnak választmanyi határozaton alapuló, azonban hatósági engedély mellőzésével való megkezdése törvénytelen cselekményt képez s az engedély kieszközlésénck elmidasztóját büntető jogi felelősség terheli. (A m. kir. töldmivelésügyi minister 1894. évi 21,840. sz. a. rendeletei. A községi közmunka le nem szolgálása utrendöri kihágást nem képez ; illetve a le nem szolgálás fényére az ItyfiO. évi T. t.-c. 118. §-ábau foglalt határozmányok nem vonatkoztathatók. (A m. kir. kereskedelmi minister 1895. évi 6,550. számú határozata.) Valakinek azon cselekménye, hogy lovát embertömeg között haladó kocsijához köt s lovának felügyeletéről nem gondoskodik s ily alkalommal a ló valakit megrúg: az állat tartásánál szükséges elővigyázat elmulasztását képezi. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 757. sz. határozata.) A közigazgatási hatóságok az általuk letárgyalt ügyekben a feleknek okozott idővesztési, tanuzási, szakértői és más eljárási költségeket, ha azok beigazoltattak, megállapíthatják; megbízottjaik, illetve felhatalmazottjaik által felszámított költségek megállapítására azonban nem illetékesek. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 28,454. sz. határozata.) A part- és medertulajdonosok a medret és partot a növényzettől és fáktól tisztántartani kötelesek s ezen kötelezettség teljesítésére a rendőri hatóság részéről annak felügyeleti jogából folyólag rendőri utón szoríthatók; de a medernek és partnak oly mérvű rendezésére, a mily mértékű rendezést a vizeknek kár nélküli lefolyása igényel, rendőri uton mindaddig nem kötelezhetők, míg a rendezés módozatai, továbbá az érdekeltség és érdekeltségi arány az engedélyezés formái szerint az illetékes hatóságok részéről jogerősen meg nem állapittatnak. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 36,744. sz. határozata.) Faelárusitónak azon cselekménye, hogy az eladandó tiizifát telepén a törvényes méretnél kisebb rakásokba rakatja, az 1888. évi 70,000. sz. belügyministeri rendeletbe ütköző kihágást képez. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 904. sz. határozata.) A közutakon való sebes hajtás, a mennyiben az 1890. évi L t.-cikk 108. és 109. §§-aiban felsorolt esetek fenn nem forognak, utrendöri kihágást nem képez. (A m. kir. kereskedelemügyi ministernek a m. kir. belügyministerhez intézett 1895. évi 29,047. sz. átirata.) Közigazgatási tisztviselő ellen bűncselekmény miatt emelt vad fenforgása esetén a fegyelmi eljárás a vádnak jogerős ítélettel való befejezéséig függőben tartandó és a fegyelmi eljárás csak akkor folytatható, ha az elkövetett cselekmény fegyelmi szempontból is a hivatalból való elbocsátást teszi szükségessé. A fegyelmi ügyekben hozott alispáni határozatokba felveendő, hogy a határozat birtokon kívül, vagy belül felebbezhetö-e • (A m. kir. belügyminister 1895. évi 32,208- számú határozata: B. vármegye alispánjának.) Régi vizi müvek felállításának vagy eltávolításának módozatai az átmeneti intézkedések értelmében történt bejelentés esetén az engedélyezési formák betartásával, ellenesetben pedig rendőri uton s a rendőri eljárás szabályai szerint állapitandók meg. Ha oly munkálatokról van szó, melyek több más hasonló vizi müvei hatásilag összefüggnek: azoknak sorsa iránt csakis az összes összefüggő müvek megvizsgálása és rendezése mellett tehető indokolt intézkedés. (Ily kijelentést tartalmaz a földmivelésügyi m. kir. minister úrnak m. évi 74,492. sz. a. B. vármegye alispánjához intézett rendelete) A vizszabályozó társulatok nem tartoznak azon nagyobb érdekeltek közé, melyeket az 1890. évi 1. t.-cikk 36. §-a értelmében mint külön nagyobb érdekelteket a községi, közlekedési közutak és azokon levő hidak építési, fentartási és kezelési költségeihez való hozzájárulásra törvényszerüleg kötelezni lehetne. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 18,834. sz. határozata.) Fausztatáshoz bizonyos mederviszonyok között okvetlen szükséges vízmennyiségből vízelvonás engedélyezhető, ha a mederviszonyok akként javíttatnak, hogy az elvont víz az usztatás szempontjából hátránynyal nem jár, Az A. R. 25. §-ában említett ideiglenes engedély megadása csakis jövőben létesítendő munkálatokra alkalmazható s ugy a szükség, mint a jogalap hiányzik az ideiglenes engedélyezésnek valamely már meglevő munkálatokra való kiterjesztésére. A vizrendöri kihágás hivatalból üldözendő cselekmény lévén, panaszosoknak a panasztól való elállása az eljárás megszüntetésére alapul nem szolgálhat. Valamely régi idő óta gyakorolt vízhasználat hatósági engedélyének megszerezhetésére az alkalom, birtokon beliil megadandó, mert a törvényes alap megszerezhetésétöl senki el nem üthető. (A földmivelésügyi m. kir. minister m. évi 47,955. sz. Ítélete.) Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán ő Felsége által kineveztettek: Laczhegyi Frigyes marosludasi járásbiró, báró Konradsheim Oszkár szegedi és Korbuly Ignácz gyulafehérvári törvényszéki biró, Vály Béla aranyosmaróthi, Szarka László beregszászi és Antalóczy Antal varannói járásbiró, Lypták Nándor ipolysági, Sebe István besztercebányai, Szűcs Lajos miskolci és Szálé István nyitrai törvényszéki biró, Horvát Mór pécsváradi, Szarka Mihály csongrádi és Szendrödy Károly szegzárdi járásbiró, Kovács Ignác székesfehérvári törvényszéki biró, Korchmáros Gáspár kőszegi, Fodor Ödön vingai, Motesiczky Ernő baáni és Nozdroviczky János vágbesztercei járásbiró, Török- Vince nyitrai törvényszéki biró, Tibáld Mihály fogarasi járásbiró, Aknay Antal aradi törvényszéki biró, Gruber Iván tamási és Herszényi Kálmán hosszúfalui járásbiró, Mócsy József debreceni és Zelenka Károly besztercebányai törvényszéki biró, végül Muttnyánszky Ádám pestvidéki járásbiró a VII. fizetési osztályba sorolt törvényszéki, illetve járásbirákká. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : wElső abauj-szántói gőzmalom részvénytársaság,) e.. a kassai tszék, bej. aug. 22., félsz, szept. 18., csdb. Hornyai Ödön, tmg. dr. Sichermann Bernát. — Rosenbaum J. és társa e.í a gyulai tszék, bej. jul. 29., félsz aug. 22., csb. Pallav Jenő, tmg. dr. Kerényi Soma. — Karkos Róbert e., a szabadkai 'tszék, bej. jun. 17.. félsz. jun. 26.. csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Blau Lajos. — Ples Emil e.', az aradi tszék, bej. jul. 5., félsz. jul. 31., csb. Nvirő Géza, tmg. dr. Steinitzer Pál. — Grimm Sámuel e., a gyulai tszék" bej. jul. 28.. félsz. aug. 19., csdb. Pallay Jenő, tmg. dr. Kiss István. — Schwartz Sámuel e., az egri tszék. bej. jul. 20., félsz. aug. 19., csdb. dr. Miskovits Flóris, tmg. Cserján Károly. — Káhán H. M. e., a m.-szigeti tszék bej. jun. 28.! félsz. jul. 15., csdb. Szép Géza, tmg. Szabó János. — Fárber testvérek e., a lugosi tszék. bej. jul. 15., félsz. aug. 5., csdb. Havas Antal, tmg. Deutsch Mór. — Fischer Hermán e., a szabadkai tszék. bej. jun. 17., félsz. jun. 26., csdb. Oláh Ferenc, tmg. Vince Lambert. Pályázatok : A zilahi tszéknél j e g v z ő i. esetleg aljegyzői állás jun. 10-ig. — A mármaros-szigeti jbiróságnál a 1 b i r ó i állás jun. 10-ig. — A temesvári ítélőtábla kerületénél hat joggyakornoki állás jun. 9-ig. — A győri Ítélőtábla kerületénél tiz joggyakornoki állás jun. 9-ig. — Az ócsai jbiróságnál aljegyzői állás jun 9-ig — A szegedi tvszéknél két aljegyzői állás jun. 13-ig. — A mátészalkai jbiróságnál albirói állás jun. 13-ig. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-