A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 22. szám - Az 1893. évi XVIII. t.-c. 222. utolsó bekezdésének értelme - Hol pereljen az ügyvéd - Az egység és többség tana a büntető jogban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 22. számához. Budapest, 1895 június hó 2-án. Köztörvényi ügyekben. Valamely társulat a megrendelésre és átvételre jogosított hivatalos közegének rendelkezéseiért és ígéreteiért feltétlenül felelős lévén, az ármentesitö társulatra nézve az árúkról kiállított számiaknak annak szakaszigazgatója által történt elismerése kötelező és a társulat a számlat később többé jogosan nem kifogasolhatja. A szegedi kir. törvényszék (^1893. évi november hó 9-én 12,333. sz. a.) dr. Polónyi Géza ügyvéd által képviselt ifj. Zs. Ferenc felperesnek Szatmári Ede ügyvéd által képviselt Gr. K. Tibor, mint a Körös-Tisza-Maros ármentesitö és belvizszabályozó társulat elnöke alperes ellen 22,605 frt G6 kr. és jár. iránti rendes perében következőleg itélt: Alperes a keresetlevélben A), B) alatt csatolt számlákban a karókon kivül felszámított összes faanyagok értéke 2,164 frt -il kr, ugy a Bl alatti számla 1—14. tétel alatti 25,027 drb karóból 1,000 drb öles, azaz 1869.48 folyó méter karónak leszámítása után a fenmaradt 24,027 drb 66,268.02 folyó métert kitevő karóknak szakértők becsüjének középátiagát véve folyó méterenként 22.66 kr. egységi árral számított 15,016 frt 33 kr. s igy összesen a kereseti követelésből 17,180 frt "4 kr. töke ennek Í888. évi április 30. napjától járó 6° 0 kamatoknak felperes részére leendő megfizetésére feltétlenül; míg ellenben a karóknak fentebbiek szerint megállapított értéke és a felperes által felszámított érték közötti különbözet, azaz 4,864 frt 07 kr tőke és ennek 1S88. évi április hó 30. napjától számított 6°/0 kamatoknak ugyancsak 15 nap leendő megfizetésére alperes csak azon esetben köteleztetik, ha felperes becslő esküt tesz arra, hogy a Bi alatti számlában általa szállított karók értéke és azoknak a rendkívüli viszonyoknak megfelelő szállítási költsége folyó méterenként 30 kr. egységi árat megért. Erdekében áll tehát felperesnek a részére megítélt eskü letétele iránti készségét törvényes határidő alatt bejelenteni és az esküt valósággal le is tenni, mert ellen esetben ezen 4,864 írt 07 kr. árkülönbözet iránti keresetével elutasittatik. A karók értékének és szállítási költségének kisebb egységi mennyiségére is szabadságában áll felperesnek a becslő esküt letenni s az esetben a karók értéke és szállítási költsége a letett eskü szerint állapittatik meg. Végül felperes 1,000 drb öles, azaz 1869.48 folyó métert kitevő s 30 krral számított karók értéke 560 frt 84 kr iránti kereseti kérelmeivel elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetében azt adja elő, hogy alperes társulat részére az 1888. évi árvíz alkalmával március hó és április havában sürgősen megrendelt rögtön, gyakran éjjel, ünnepés vasárnapokon szállított és átvett vízvédelmi faanyagoknak az Ai, Bi alatti számlában kitüntetett 22,606 frt 66 krnyi értékét, bár alperes társulat szakaszigazgatósága annak lefizetését még 1888. évi július hó, majd október havára ígért, mindez ideig ki nem fizette, kéri őt a kereseti összeg és járulékai megfizetésére kötelezni. Alperes vitatja, hogy az Ai, B) a. számlában foglalt összegek megfizetésére nem kötelezhető. 1. Mert a Bi alattiban követelésbe vett 25,027 drb karóból 1,000 darab karót felperes nem szállított s ez a társulat részéről át nem vétetett. 2. Mert ezen B) alatti számlában foglalt karóknál a faanyagok köbtartalma szerint kiszámítva s azok köb öl vagy köbméter szerint értékesitetve, a karók hasított vagy fűrészelt volta és vastagsága kitüntetve nincsenek. 3. Mert ezen B) alattiban a karóknak felszámított folyó métermázsánkénti 30 kr. egységi ára tulmagosra csigáztatott, hogy az valóságos áruknak nem tekinthető s miután felperes és a társulat között a szállított faanyagok árára nézve sem szóbeli, sem írásbeli szerződés létre nem jött, kéri szakértők közbenjöttévcl megállapítani az Ai, B) alatti faanyagok köbtartalmát: azoknak minőség és mennyiség szerinti értékét és azok véleménye alapján felperesi követelést leszállítani. Alperes az Ai, B) alatti számlában a karókon kivül bejegyzett faanyagok megrendelését, átvételét és értékelését kifogásba nem vévén, azok felszámított árának megfizetésére feltétlenül kötelezendő volt. A mi alperesnek ama kifogását illeti, hogy a B. alatti számlában kitüntetett karókat felperes mind nem szállította és illetve azokból alperes 1,000 darabot át nem vett, ezen kifogás érdemileg méltattatván, jóllehet felperes azt állítja, miként alperes a számlák ellen kifogásait 8 hónap elteltével és igy elkésetten adta elő s abbeli tényével, hogy az Ai Bi alatti számlák valódiságát nem tagadván és azok értékelését elismervén, az alperesileg hiányzónak állított 1,000 darab karónak szállítása és átvétele is beigazoltnak lenne tekintendő, ezen állításai igazoltnak nem vétethetnek, mert eltekintve, hogy alperes a viszonválasziratban 18—25. alatt csatolt okmányok szerint a felperesi számadás beterjesztése után azonnal és igy nem elkésve tette meg a jelen perben is érvényesíteni szándékolt kifogásait, miután felperes követelését és illetve kereseti jogalapját az A) B) alatti könyvkivonatra alapítja, a kereskedő által vezetett könyveknek pedig a pts. 173. §. értelmében felbizonyitó ereje az esetben van, ha az árucikkek kézhez jutása vagy megrendelése igazoltatik. Igaz ugyan, hogy a viszonválasziratban 267. 193. sz. a. csatolt megrendelési ivből az tűnik ki, hogy a D. Károly által megrendelt s a megrendelési iven átvettnek elismert 5,000 darab karón felül még 1,000 darab szintén öles karó is megrcndeltetett, de mivel alperes ezen 1,000 darab karó átvételét határozottan tagadásba veszi, a megrendelési ivet kiállító és hit alatt kihallgatott D. Károly tanú pedig vallomásában oda nyilatkozik, hogy ő ezen 1,000 darab karó szállítását felperesnél szóval vissza rendelte és az nem is szállíttatott, ezért ellenében felperesnek áll kötelességében a megrendelt karók kézhezvételét igazolni. Ennek igazolása végett felperes oda nyilatkozik, hogy tőle alperes a szállított faanyagokról kiállított megrendelési elismervényi iveket és nyugtákat bekivánta és azokat vissza nem szolgáltatván, ha netalán az 1,000 darab karó átvételéről kiállított nyugta hiányoznék, az alperes társulat terhére eladta, azonban felperes ebbeli nyilatkozata megcáfoltatik az alperes által a viszonválaszirathoz 26, •/• alatt csatolt s az A) B) alatti számlabeli tételekre vonatkozó összes elismervényi és megrendelési ivek úgy átvételi nyugták becsatolásával; megcáfoltatik továbbá S. Ferenc hit alatt kihallgatott tanú vallomásával, a ki bizonyítja, miként a fentebb hivatkozott átvételi elismervények és nyugtáknak felperes által alperes társulathoz lett beadása alkalmával a kérdett 1,000 darab karó átvételéről igazolvány nem találtatott, — mégis felperes abbeli kérelmének, hogy a kiszolgáltatásra nézve könyvvezetője részére póthit ítéltessék, helyt adni nem lehetett; miből kifolyólag az 1,000 darab karó megrendelése, szállítása és átvétele igazolatlan lévén, tekintve, hogy a 20., föl. sz. a. csatolt okirat szerint ezen megrendelt, de szóval visszarendelt karóknak öleseknek kellett lennie, az 1869.48. folyó métert kitevő karók az összes karók mennyiségéből levonandók voltak. A mi alperesnek azon további kifogását illeti, hogy a B. alatti számlában felszámított karókat felperes köbtartalom szerint ki nem számította és ebből kifolyólag abbeli kérelme, hogy a karóknak köbmértékenti kiszámítás alapján szakértőilcg állapittassék meg azok értéke, nem teljesíthető, mert az ellenirathoz 3. 7. alatt másolatban, a viszonválaszirathoz 31 •/• alatt csatolt kimutatás szerint felperes a karók mennyiségét köbtartalom szerint kiszámította ugyan, ámde felperesnek ezen ténye a köbméter szerinti értékesítésére nézve indokul nem szolgálhat; miután alperes maga sem állítja, sőt elleniratban nyiltan kifejezi, miként a karók megrendelésénél a köbtartalom szerinti kitüntetésre nézve felperessel semmiféle megállapodás létre nem jött; miután továbbá a 31. 7alatti bemutatásra vonatkozólag Sz. Károly XXVII. alatti vallomásában hit alatt állítja, hogy ezen kimutatás és illetve az annak alapját képező Sch. József társulati mérnök által kiállított s a tanuvallomási jegyzőkönyvhöz 2. alatt csatolt jegyzékből állította össze tanú és az igy kiigazított jegyzéket vitte aláírás végett felperesnek, mely körülmény valószínűvé teszi felperes azon előadását, hogy a 31. '/• alattiban foglalt faanyagoknak köbméter tartalom szerinti kiszámítása alperes társulat hivatalos közegeinek ténye lévén, felperes ellenében bizonyítékot nem képezhet. Miután továbbá az alperes által saját hivatalnokai közbenjöttével 1889 március 25. és következő napjain, tehát egy évvel a szállítás után megtartott helyszíni szemle felperes közben jötte és illetve a nélkül, hogy ezen szemléhez felperes szakértőt nevezett és bizott volna meg, egyoldalulag eszközöltetett, az ily magán és nem bíróság közbenjöttével foganatosított szemlének pedig csak akkor lehetne az érdekeltekre joghatálya, ha a felele mindegyike a szemléhez hozzájárult és illetve annak megtartásához szakértőt bizott volna meg. Miután végre az alperesileg beügyelt 26. 7- alatt 24 darabban bemutatott megrendelési és átvételi elismervények és nyugtákból világosan kitűnik, hogy az összes karók nem köbtartalom, de darabszám és folyó méter és folyó ölek megjelölésével rendeltettek és ezen megrendelés alapján lettek is azok felperes által kiszolgáltatva. A B. alatti számlában foglalt karók kifogásolt értékére vonatkozólag: Eltekintve attól, hogy több különböző város fakereskedő