A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - A magyar özvegyi jog

80 A JOG utaltattak, még pedig oly kiterjesztéssel, hogy az érintett törvény 97. §-a szerint a magánvádra jogosított fél a kár összegénél fogva különben vétséget vagy bűntettet képező lopást mezőrendőri kihágássá szállíthatja le; tekintettel végre az 189J. évi XII. t.-c. 12J. §-ának rendel­kezéseire is, — mindezeknél fogva, vonatkozva a 2,655/B. 9i. számú esetre, a kir. Curia büntető' szakosztályának teljes ülése kimondja, hogy: az 1894. évi XII. t.-c. 93. a) pontjában meghatározott lopás által elkövetett kihágás, büntettet oly személyivel szemben sem képez, ki ellen a btk. 338. §-ában megjelölt eset fenforog. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1895. évi március hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 2G-án tartott teljes ülésben. A m. kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. Azon orvos, a ki bárányhimlönek találta és ilyennek jelentette be a ragályos himlőt, ragályos betegségi esetnek be nem jelentése miatt nem marasztalható el. (A m. kir. bel­ügyminister 1895. évi 269. sz. határozata.) Nyilt helyeken italmérési adó alá eső folyadékokból, elpárolgás címén, adómentes leszámításnak helye nincs. (A m. kir. pénzügyministernek 1890. évi 39,834. sz. a. határozata.) Az 1894. évi XII. t.-c. végreliajtása tárgyában 1894. évi 48,000. szám alatt kiadott rendelet 23. §-ában, a legelő­túlterhelés megakadályozását illetőleg foglalt intézkedések az egyéni tulajdont képező s a tulajdonosok önkéntes elhatározá­sából legeltetésre használt rét, ugar- és tarló-területekre ki nem terjednek. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. evi -0,568. sz. határozata.) A szalonnabőr nem képezi húsfogyasztási adó tárgyát. (A m. kir. pénzügyministernek f. é. 10,1-38. sz. a. kelt hatá­rozata.) A közigazgatási hatóságnak kihágási ügybeni illeték­telenségét nem a biróságlioz intézett átirattal, hanem szabály­szerűen hozott s indokolt határozattal kell kimondania. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 10,790. sz. határozata.) A tagosítás alkalmával egyénenként kihasított, de a tulajdonosok által önként legelőnek hagyott s közösben hasz­nált területek tényleges felosztásához az 1894. évi XII. t.-c. 12. §-ábau említett engedély nem szükséges. (A m. kir. föld­mivelésügyi minister 1895. évi 19,303. sz. határozata.) Az atyára és ennek atyai hatalma alatt álló kiskorura közigazgatásilag előirt egyenes állatni adók útadók kivetése szempontjából össze nem vonhatók, hanem az atya és a kis­korú gyermek is útadóval külön-külön megrovandó. A községi közdűlő közutak előirányzatának és zárszámadásának felül­vizsgálatára a vármegye közgyűlése illetékes. (A m. kir. ke­reskedelemügyi minister 1895. évi 22 581. sz. határozata.) A vásárlás útján szerzett s telekkönyvileg is egyénen­ként kitüntetett legelők felosztásához, ha közösben használtat­tak is, az 1894. évi XI/. t.-cikk 12. §-ábau előirt engedély nem szükséges. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 1 3,939. sz. határozata.) A különválva élő hitestársak kiskorú gyermek tartás­díjának megállapítása iránt a nő részéről benyújtott kérelem az árvaszék által nem utasítható vissza, hanem azon körül­mény kiderítése után, hogy a válásra melyik fél szolgáltatott okot, érdemben határozat hozandó. (A m. kir. belügyminister i 895. évi 2,138. sz. határozata.) Kamattérítés sem a hátralékban nem levő adózó által teljesített, sem a jövő évi adóelőírásra szóló előrefizetések után nem jár. (A m. kir. pénzügyministernek 1891. évi 47,386. sz. a. kelt határozata.) Az országos ipari és kereskedelmi alap személyes ille­tékmentességben részesül. (A m. kir. pénzügyministernek 1894. evi 95,262. sz. határozata.) Az italmérési adóra nézve egy adóköteles féllel is köt­hető megváltási szerződés. Ily esetben, valamint az esetben is, ha a megváltó több adóköteles felek az esedékes részletet nem fizetik be, megfelelő biztosíték követelhető. (A m. kir. pénzügy­ministernek 1889. évi 78.033. sz. a kelt határozata.) A kikötési dijak kivetésére jogcímül csak a partterület használata szolgál, oly igények tehát, melyek a használt ingatlan tulajdonában vagy ebből folyó jogügyletben nem gyökereznek, jogos alapként a díjszedésre annál kevésbé fogad­hatók el, minthogy a kikötői dijak, mint regálc-jogok létjogo­sultsággal és törvényes alappal nem bírnak. (A m. kir. föld­mivelésügyi minister mult évi 73,275. sz. ítélete.) Az alispán nem rendelkezhetik akként, hogy engedélye­zést igénylő vízi munkálatok jövőben való létesítésének fel­iételeként az engedélyezésre illetékes hatóságon kivid álló hatóság hozzájárulását köti ki, s ily rendelkezése, mint tör­vénytelen, egyszerűen semmisnek tekintendő. (A m. kir. föld­mivelésügyi minister m. évi 71,098. sz, ítélete.) Valamely parteröditesbe ültetett fa eltulajdonításának^ illetve a levágott fához való tulajdon kérdésének elbírálása nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik s ezen ténykedés a vízjogi törvény 142. §-ába ütköző kihágásként csak akkor minősíthető, ha azáltal a védmii rongáltatott. (A földmivelés­ügyi m. kir. minister m. évi 54,623. sz. ítélete.) Ha válóperben élő házastársak nem tudnak megegyezni az iránt, hogy az anya gondozása alatt levő kiskorú leány­gyermekkel az apa hol és mikor találkozhassék, e kérdésben a válóperben hozandó bírói ítélet jogerőre emelkedéséig a gyámhatóság van hivatva intézkedni. (A m. kir. belügyminister 189Í. évi 100,895. sz. határozata). Községi vásár-vámszedési jog haszonbérbeadásánál, ha a megtartott nyilvános árverésen elfogadott ajánlattal szemben elönyósebb utóajánlat tétetik, nem rendelhető el ujabb árverés oly módon, hogy az utóajánlat összege vétessék kikiáltási árut­(A m. kir. belügyminister 1895. évi 6,769. sz. határozata). A szállodásoknál, vendéglősöknél és korcsmárosoknál cselédkönyvvel alkalmazott háztartási cselédek: szakácsnők, mosogató és egyéb konyhai dolgokkal foglalkozó leányok az 1891. évi XIV. t.-c. hatálya alá nem esnek és ezek semmiféle­betegsegélyző pénztárba való belépésre nem kötelezhetők.. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1894. évi 83,831. sz. határozata). A közutakról és vámokról szóló fórvény a kihágásokra nézve más elévülési időt nem állapítván meg, e tekintetben az 1879. évi XL. t.-c. 31. §-ában foglalt rendelkezések köve­tendők. Az 1878. évi V. t.-c. 109. §-ában az elévülésre nézve foglalt megszorító intézkedésnek nem tulaj donitható azon hatály, mintha a polgári bíróság előtt folyamatba tett per szükségképen oly előzetes kérdésnek lenne tekinthető, melynek jogerejü elintézéséig az elévülésnek nyugodnia kellene. A közigazgatási hatóságoknak törvényen alapuló illeté­kességét a polgári bíróságok határozatai nem korlátozhatják. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1894. évi 96,065. sz. határozata). A birtokossági gyűléseken, a birtokterületek összegezé­sénél használandó segédeszközül a kataszteri birtokivek össze­sítése (summariuma) van ugyan megjelölve, azonban annak adatai a birtokos személyében vagy birtokában fórtént s be­igazolt változások szerint fórtént helyesbitésekkel haszná­landók. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 3,380. sz. határozata). A községi elöljáróság félrevezetésére tett feljelentés miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe­tartozik. (A m. kir. ministertanács 1894. évi november 7-én hozott 44,005. sz. határozata). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Hermann Dániel e., zágrábi tszék. bej. ápr. 30., félsz. —., csb. dr. Szinger Samu. tmg. Gavela Miklós. — Mayer Józsefe., ka­posvári tszék, bej. jun. 18., félsz. jul. í-., csb. dr. Krámer József, tmg. Svarcz Samu. — Kohn János e., nyitrai tszék, bej. jun. 28., félsz. jul. 29 , csb. Névery Ignácz, tmg. dr. Skarniczel Gyula. — Schlesinger Te­réz e.. pestvidéki tszék, bej. iun. 15., félsz. jul. !)., csb. dr. Szász Béla, tmg. Oszoly Ferencz. — Beregi Bertalan e.. nyíregyházai tszék. bej. jun. 20., félsz. jun. 30., csb. dr. Récsey Sándor, tmg. Balkányi Gyula. — Pet­rovits György e., budapesti ker. és váltótszék, bej. jun. 2ö.. félsz. jul. 2'i., csb. Tóth Aurél, tmg. dr. Szenté Gyula. — Ullnian Lipót e., kapos­vári tszék, bej. jun. 8., félsz. jun. 15., csb. dr Krámer József, tmg. dr. Obetko Károly. — Veinberger Izrael e., debreczeni tszék, bej. jun. 12., félsz. jun. 21., csb. dr. Vass Antal. tmg. dr. Hajas József. — Hatvani Lászlóné e.. gyulai tszék, bej. jul. 15 , félsz. aug. 10., csb. Pallay Jenő, tmg. Kuruczkay Jenő. — Id. Virág Dániel e., szabadkai tszék, bej. jun. 1.. félsz. jun. 18., csb. Oláh Ferencz. tmg. dr. Krenner József. — Vtirz­burger Károly e., szombathelyi tszék, bej. jun. 28., félsz. jul. 3., csb. dr. Szabó Elek, tmg. dr. Erneszt Géza. Pályázatok : A marosujvári jbiróságnál j á rá s b i r ó i áll. máj. 28. — A soproni tszéknél aljegyzői áll. máj. 27. — A székely udvar­helyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A tordai tszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A nagyatádi jbiróságnál albirói áll. máj. 28. — A balassagyarmati ügyészségnél kir. ügyészi áll. máj. 26. — A temes­vári jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 28. — A zombori tszéknél al­jegyzői áll. máj. 28. — A zalaegerszegi tszéknél jegyzői áll. máj. 28. — A fiumei tszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A szegedi tszék­nél jegyzői áll. máj. 28. — A szeredai jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 29. — A vaáli jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 29. — A nagy-ki­kindai ügyészségnél ügyészi áll. máj. 29. — A brassói ügyészségnél al ügyészi áll. máj. 29. — A marosvásárhelyi ítélőtábla kerületénél hat joggyakornoki áll. jun. 17. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMDA.'A BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom