A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 21. szám - Igazságszolgáltatásunk bajai

Tizennegyedik évfolyam. 21. szám. Budapest, 189o május 26. Szerkesztőség: TT X Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. SZ. v | % J \ "V Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Nee-ved évre ... 1 frt 50 kr. Kiadóhivatal: (eze,5,T MAGYAR ÜGYVEDI KOZL<>NY) FJY _ SA _ € „ ' , „ HETILAP U IGAZSÁGÜGY toíHNK KÉI'flSELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI M KÖZLÖNYE. », , "" V., Rudolf-rakpart 3. sz. Egész « .„ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. DR- RÉVAI LAJ°S ^ STILLER MÓR AZ előfizetési pénzek Felelős szerkesztő": Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Igazságszolgáltatásunk bajai. Irta: dr. Sáray Bertalan ügyvéd, lugosi kir. aljárásbiró. — A mezőgazdaságról és mezőrendőrségröl szóló törvényről és annak kapcsán kiadott rendeletekről. Irta : E i s e r t h István kir. ügyész, Lőcsén. — A bányatörvényjavaslat. Irta : dr. S i p o s Árpád kir. jogakad. tanár, Nagyváradon. — A kiskorú anyának gyermektartási igényeire vonatkozó felperességi jogához. I. Irta : dr. K 1 e i n J. kir. tvszéki jegyző, Kecskeméten. — II. Irta: Neumann Lajos, budapesti kir. tszéki joggyakornok. — Ausztria és külföld. (Német birodalmi magánjogi codificatio 18!)-t-lien. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Bíróság meg nem jelent tanuk ellen. Irta: M o d e st i n u s. — Nem telekkönyvezett ingatlan árverése. Irta : Ara n y Sándor, bpesti kir. aljbiró.) — Irodalom. (Az elmebetegek jogvédelme. Irta: babarci dr. Schwartzer Ottó. — Otthon védelme a büntetőjogban. Irta: Vargha Ferencz. — Szabadalmi törvényjavaslat. Irta : dr. D e u t s c h Izidor.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Igazságszolgáltatásunk bajai. Irta : dr. SÁRAV BERTALAN, ügyv., lugosi kir. aljárásbiró. Egy biró, a «Jog» szaklap 1895. évi 19. számában ezen cimen reámutat azon bajok némelyikére, a melyek a magyar igazságszolgáltatás terén «a vitás jogi ebetek gyors és alapos elintézését» nehezítik és gátolják. Az általam nagyrabecsült szerző azon szerény szavakat bocsátia előre cikkében: «úgy hiszem, hogy nem vétek ezen becses lap iránya ellen, midőn rámutatok igazságszolgáltatási ügyünk bajaira». Én, a ki ezen tisztelt cikkíró cikke által magamat inspiráltaivá érzem, részemről azt tartom, hogy az illető biró úr nemcsak nem vétett e szaklap iránya ellen, de sőt rengetegül szakba vágó és hasznos munkát müveit az által, hogy reámutat a bajokra; mert a felismert bajokra aztán azok orvoslása kell hogy okvetlenül következzék; a mi ha bekövetkezik, a magyar igazságszolgáltatás ügye szükségképen előbbié vitetett. * Ezen gondolattól inspiráltatva, én szerénységem még a mellett is nyilatkozni bátorkodik, hogy ((igazságszolgáltatásunk bajai» cimen állandó rovat nyitható és nyitandó is, hol ki-ki szakismeretei soráni tapasztalatait felsorolván, mutasson reá az általa felismert bajokra s mások ismét ezen bajok orvoslására. Én részemről 6 évi önálló ügyvédi és 2 évi itélőbirói gyakorlatom alatt a fent tisztelt cikkíró úr által felfedezetteken kívül — melyeket szintén osztani bátorkodom — még azt találtam, hogy igazságszolgáltatásunk bajainak számát nem kevés mérvben szaporítja azon körülmény, hogy a biró, különösen a vidéki járásbíróságoknál, annyira túl van terhelve ítélő bírói minőségén kívül és mondhatni alul eső teendőkkel, hogy csakis testi és lelki ereje tökéletes feláldozásával képes azon, itélő birói teendőjén alul eső, kezelési teendők folytonos végzése mellett, még arra is ráérni, — a mi pedig a fő — hogy a jogkereső közönségnek jogot és igazságot szolgáltasson. Kezdjük pl. legalul, az igazságszolgáltatás épületének talapzatánál, az alsóbiróságoknál, a járásbirósági bíráknál, illetve albiráknál; mert hisz az 1891. évi XVII. t.-c. 34. §-a indokolása szerint is «a nagy ügyforgalmú járásbíróságoknál az ítélkezés súlypontja az albirákon nyugszik)), — kezdjük tehát az aljárásbiráknál. * Egyik főfeladatunkat képezte mindig az igazságszolgáltatás bajaira és orvoslására mutatni. A szerkesztőség. Az aljárásbiró teendői két fő felosztás alá esnek, u. m. I. büntető bíráskodási, II. polgári bíráskodási teendők. Nézzük tehát, mi a teendője I. a járásbirósági büntetőbirónak: A jóhiszemű laikus bizonyára azon nézetben lesz e felől, hogy pl. a büntetőbiró kötelessége az elébe vitt és hatáskörébe tartozó büntetőjogi esetet, a tényállás felderítése, az adatok és bizonyítékok szorgos egybegyűjtése, a vád és védelem meghallgatása után gyorsan és alaposan igazságos Ítélettel ellátni s ezáltal a jogrendet mielőbb helyreállítani. Pedig a gyakorlatban nemcsak ez a kötelessége, mondhatnánk ez a legkevesebbnek látszó kötelessége; mert azonkívül hogy a gyors és igazságos ítélkezés tőle de natura, a dolog természetéből folyólag nemcsak megkívántatik, hanem ha e kötelességét nem elég gyorsan cselekszi, rossz szemmel is nézetik úgy alulról fölfelé, mint felülről lefelé; hanem hát másrészről még tömérdek más kötelességei vannak és pedig: 1. vezet a 2,052/81. sz. i. m. rendelet értelmében vétség- és kihágás nyilvántartási naplót, naponkint 36 rovattal, évenkint 1,400, usque 2,400 büntető perekről; 2. vezet a 2,265/80. i. ü. m. rendelet értelmében (17. §.) naponként A) táblázatokat 17 rovattal, a hivatalból üldözendő vétségek és kihágásokról, minden perben különkülön ; 3. a b. ü. szabályok 304. §-a értelmében vezet tárgyalási naplót 3 rovattal; 4. a birói ügyszab. 125. §-a értelmében vezetett kiosztási könyvből átvezet előadói könyvébe, 2 rovattal ; 5. a b. ü. sz. 157. §-a értelmében Előadói könyvet vezet 4 rovattal; 6. a b. ü. sz. 125. §-a értelmében kiadói könyvet vezet 2 rovattal, az elintézett ügydaraboknak a kiadóhivatalba átadásáról; 7. vezet a 2,106/80. i. ü. m. r. értelmében pénzbüntetés nyilvántartási naplót 10—41 rovattal ; 8. vezet a 2,052/81. sz. i. ü. m. rendelet értelmében a vétség és kihágásért elitéltekről D)statistikai gyűjtőivé t 37 rovattal; 9. ugyané ministeri rendelet értelmében E/I. statistikai gyüjtőivet 50 rovattal; 10. ugyané ministeri rendelet értelmében Elli. s t a t i stikai gyüjtőivet 32 rovattal; 11. ugyané ministeri rendelet értelmében F) statistikai gyüjtőivet 32 rovattal; 12. a 8, 9., 10., 11. tételek alatt elősorolt gyűjteményekből szerkeszti az A), B), C), D), E/I., Elli., F) alatti kimutatásokat, egy számszerű munkálatot, melynek pontos szerkesztése nagyobb forgalmú bíróságnál 10—14 napi időt vesz igénybe; 13. a 2,173/85. sz. igazságügyministeri rendelet értelmében vezeti a bűnper alatt álló hadkötelesek kimutatását 8—10 rovattal ; 14. vezeti a b. ü. v. szab. 103. §-a értelmében a 43 rovatos tevékenységi kimutatást. Vezet tehát naponkint, egész éven át, 14-féle naplót és kimutatást 279, azaz kettőszázhetvenkilenc rovattal. Ezen, hogy úgy mondjuk, főkönyvelői teendői mellett, a büntetőben működő járásbirósági biró, a többi birótársaival szemben még jól van situálva, a mennyiben nem kell irógép gyanánt jegyzőkönyveket is vezetnie, mert a 2,265'90. sz i. ü. m. rendelet kötelezőleg írja elő a büntető biró mellé a jegyzőkönyvvezetőt ; és ha nem főzetik le — mint igen sok esetben megtörténik gyakorlatlan «díjnok-jegyzőkönyv vezetővel)), hanem kap egy qualifikált aljegyzőt jegyzőkönyvvezetőül, azt még begyakorolhatja a részben, hogy a saját felelősLapunk mai száma 12 oldalra terjed.