A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 19. szám - A sommás ügyviteli szabályok egyes szakaszainak értelmezése - A budapesti büntető törvényszék fölállítása

A JOG az uj törvényszék működésének megkezdése napjától fogva megszűnik és a területéhez tartozó királyi büntető járásbíróságok az uj törvényszék elnökének felügyelete alá kerülnek. A törvényjavaslat második szakasza szerint a budapesti királyi törvényszéknél alkalmazott Ítélőbíró a jelen szervezés alkalmából a budapesti királyi büntető törvényszékhez hivatalból áthelyezhető'. A harmadik szakasz szerint a kir. curia rendes bíráinak létszáma, az 1893. évi XXXII. törvénycikk érintetlenül hagyásával, (IG-ra fölemeltetik. A negyedik szakasz szerint azt a napot, a melyen a budapesti királyi büntető törvényszék működését megkezdi, az igazságügyminiszter határozza meg és őt bizza meg a törvényhozás, az ötödik szakasz értelmében, a törvény végrehajtásával. A megokolásban a miniszter kiemeli, hogy a budapesti királyi törvényszék büntető osztályát azért javasolja önálló királyi törvényszékké átalakítani, mert ez az országnak legnagyobb forgalmú és személyzet dolgában is legnagyobb elsőfokú bírósága. Az uj törvényszék fölállítása az államkincstárt alig fogja ujabb kiadással terhelni, az alkotmány-utcai törvénykezési palotában marad elhelyezve és birói létszáma, segéd- és kezelőszemélyzete magában az uj szervezés folytán nem lesz nagyobbá, mint a milyen a budapesti királyi törvényszék büntetőosztályának jelenlegi létszáma. A szabadalmi törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 8-án délután T e 1 e s z k y István elnöklete alatt (előadó dr. Neumann Ármint ülést tartott, melyen a találmányi szabadalmakr ó 1 szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását kezdte meg. A bizottság a tvjavaslat 2. §-ának első pontjából kihagyta azt a rendelkezést, hogy az állami egyedárusággal ellenkező találmányokra szabadalom nem adható. Viszont a javaslat 14. §-ába beletétetett, hogy az ily szabadalmak kárpótlás mellett kisajátíthatok. Ugyancsak a 2. §. második pontjában a hadképesség emelésére vonatkozó találmányok szabadalmazhatlansága a legszűkebb körre szoríttatott. A 7. §-nál a javítási találmányok titokban tartásán kívül azok pecsét alá helyezése is elhatároztatott. Egyebekben a bizottság beható tanácskozás után a tvjavaslat első 16 szakaszát több szerkezeti módosítással elfogadta. A bizottság f. hó 9-én tartott ülésében folytatta a találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A 17. §-nál előadó előterjesztése folytán kimondatott, hogy pótszabadalom harmadik személynek csak mint törzsszabadalom engedélyezhető. A 20. második pontjában, mely a licenciák kiadásáról intézkedik, előadó indítványára elhatároztatott, hogy árak csak belföldöni gyakorlatra adhatók és hogy a megvonás csak akkor történhetik, ha a szabadalom tulajdonosa a közszükségletet nem fedezheti és másoknak engedélyeket adni nem akar. A 21. §. harmadik pontjában a megsemmisítés csak azon esetre szoríttatott, ha egyr belföldi szabadalom tulajdonosa kimutatja, hogy a későbbi szabadalmazott találmány az ő szabadalmával azonos. A IV. fejezetnél a szabadalmi hatóságok szabadalmi kérdésénél a birák kinevezési függetlensége és a fegyelmi eljárás kérdései fölött hosszabb vita támadt, melynek folytán az egész fejezet fölötti határozat a kereskedelmi minister megjelenéséig függőben hagyatott. Ezek után az eljárásról szóló 29—35. §§. lényegtelen módosításokkal elfogadtattak. A vízjogi törvény reviziója. A földmivelésügyi minister tavaly törvényjavaslatot dolgoztatott ki a vízjogi törvény revíziójáról; a javaslatot gróf Festetics Andor annak idején áttette véleményadás végett az igazságügyi ministerhez, a ki a törvénytervezetnek jogi szempontból való megbirálásával Grecsák Károly szegedi király táblai birót bizta meg. Grecsák a javaslatról terjedelmes operatumot készített, a melyet f. hó 9-én adott át Erdély Sándor igazságügyministernek. Lányi Bertalan és a törvényalkotó ügyosztály. Lányi Bertalant, kir. táblai birót, ki eddig az igazságügyministeriumba volt beosztva és itt különösen a törvény előkészítés terén nagy sikerrel működött az igazságügyminister előterjesztésére O Felsége ministeri tanácsossá nevezte ki f. é. május 2-án kelt legkegyelmesebb leiratával. Ezen kinevezés összefügg azon üdvös intézkedéssel, melyet az igazságügyminister életbeléptetni szándékozik, mely szerint az igszságügyministeriumban immár egy önálló törvény-alkotási ügyosztály fogna szerveztetni, melynek vezetésére ép Lányi ministeri tanácsos lett kiszemelve. Az uj ministeri tanácsos ezen uj állására minden qualificatiót a legnagyobb mértékben magával hozza. Nagy sokoldalú elméleti és gyakorlati képzettség, irodalmi műveltség, szeretetreméltó, társadalmi formák jellemzik az uj ministeri tanácsost, kinek kinevezéséhez csak szerencsét lehet kívánni a ministeriumnak. Benne lapunk is kitűnő munkatársat üdvözölhet, kinek lapunkban megjelent nagy tanulmánya: <Az elidegenítési és terhelési tilalomról* méltó feltűnést keltett és ki folyton lapunkat kereste fel nagybecsű dolgozataival. Fogadja kitűnő munkatársunk kineveztetése alkalmával legőszintébb szerencsekivánatainkat. Ausztria és külföld. A Nemzetközi büntetőjogi egyesület 5-ik congressusát Antwerpenben f. é. július 25-étől 3l-ig fogja megtartani, miután a belga kormány meghívására az ezáltal rendezett Nemzetközi patronage gyűlésen résztvesz. (Congrös international pour l'etude des questions relatives au patronage des condamnés, des enfants moralement abandonnés des Vagabonds et des aliénés.) A belga kormány a nemzetközi büntetőjogi egyesület számára egy önáíló osztályt szervezett a congressus keretén belül (Section IV. de droit pénal.j Napirend. 1. A visszaesési statistikának tudományos és egységes módszere. G. A. van H a m m e 1 amsterdami tanár közlése, dr. M a y r strassburgi, dr. O. Köbner berlini, G argon lí 1 lei urak jelentései tekintetében. 2. Mily módszer volna ajánlandó a külömböző államokban a patronage által a szabadon bocsátottak és az ifjúkori bűnösökön elért eredmények statisztikája tekintetében ? Előadók: későbben fognak közöltetni. 3. A bűnösök mely osztályánál nyerhetne alkalmazást a feltételes elitélés rendszere? Előadó: G a u t i e r genfi tanár. 4. Mi módon lehetséges a szabadságbüntetések végrehajtását, különösen a rövid tartamuakat hatékonyabban keresztül vinni ? Előadó: Liszt hallei tanár és Jasper brüsseli ügyvéd. 5. Ajánlatos-e az egyes biró illetékességének kiterjesztése büntető ügyekben? Mindennemű értesítést ad a congressus főjegyzője M. A. Ryckmann avocat, marché Saint Jacques 21, Antwerpenben. A nemzetközi büntetőjogi egyesület ezenkívül egy külön ülést fog tartani a külömböző egyleti ügyek szabályozására. Nyilt kérdések és feleletek. Árverés és tulajdonjog. (Kérdés.) Midőn valamely felülépitmény (ház) mint nem telekkönyvezett ingatlan birói árverésen eladatik, a vevő kérelmére, melyben kimutattatik, hogy a kérdéses ház közigazgatásilag összeiratott és a telekkönyvi hatóság az árverési feltételek alapján vevőt a ház tulajdonosának elismerte, jogerős végzéssel elrendelhető-e a ház tulajdonjogának vevő nevére leendő nyilvánkönyvi bekebelezése a telek tulajdonosának mint harmadik személynek beleegyezése nélkül ? Megjegyzendő, hogy a telken más épület nincs és hogy a tulajdonos a telket nem birtokolja. Eiman László ügyvéd, Palánkán. Vegyesek. A magyar jogászegylet f. hó 4-én teljes ülést tartott, melyen dr. Barna Ignác fölolvasást tartott a magánbiztositási törvényjavaslatról, melyet a nagyszámú közönség élénk elismeréssel fogadott. Ezen érdekes felolvasásra még visszatérünk. A budapesti rabsegélyző egylet menedékházában 1894. évben megfordult 100 egyén, kik leginkább szalmatok-készitéssel foglalkoztak. Átlagos napi létszám volt 14. Az egyletnek a menedékház fentartása 3,274 frtba került. Az egylet pénzbeli segélyben 192 egyént részesített 1,800 frt értékben. Az egylet vagyona kitesz 99,<!52 frtot. A mult évi államsegély összege 6,000 frt volt. — A nagyváradi rabsegélyző egylet 1894. évben 1,200 frt államsegélyt élvezett. Fentartott rabiskolát, melyben 97 rab nyert oktatást. Készpénzbeli segélyekben kiosztott 210 egyénnek 782 frtot. Egyleti vagyon 74,946 frt. Tárgyalás közben használt sértő kifejezés. A pestvidéki kir. törvényszék: A kir. járásbíróság neheztelt végzésének az a része, a mely szerint L. Jakabné felperes 5 frt pénzbírság megfizetésére marasztaltatott, azzal a közelebbi meghatározással, hogy ezen pénzbírság a m. kir. államkincstár javára fizetendő, az 1893. évi XVIII. t.-c. 36. §-a alapján helybenhagyatik, az a része azonban, a mely szerint ezen pénzbírság behajthatatlansága esetében egy napi fogházra változtattatik át, hivatalból megsemmisíttetik. Indokok: A hivatalból felvett 272/p. 1895. számú tárgyalási jegyzőkönyv szerint L. Jakabné felperes dacára annak, hogy a tárgyalás közben használt illetlen kifejezése miatt a királyi járásbíróság által rendreutasittatott, alperest szemtelennek nevezte. Minthogy pedig ez a kifejezése alperessel szemben sértést képez, ennélfogva a kir. járásbíróság az 1893. évi XVIII. t.-c. 36. §-.a alapján jogosan járt el, midőn nevezett felperest a neheztelt végzésben megállapított pénzbirsággal büntette. E részben tehát a járásbíróság végzése helybenhagyandó volt. A kir. járásbíróság végzésének azt a részét azonban, a mely szerint a kiszabott pénzbírság behajthatatlansága esetében fogházra változtattatik át, mellőzni s ehhez képest a kir. járásbíróság végzését e részben hivatalból megsemmisíteni kellett, mert az 1893. évi XVHI. t.-c. 36. §-a, a mely a biróság kiszabásának alapjául szolgál, a bíróságnak behajthatatlansága esetében fogházra leendő átváltoztatását nem