A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 18. szám - Közigazgatási határozatok egyetemes gyűjteménye

144 A JOG Vegyesek. A magyar jogászegylet m. hó 27-iki teljes ülésén, melyen Manoilovich Emil curiai tanácselnök elnökölt, érdekes előadást hallgattak végig a ritka nagy számmal megjelent tagok. Vargha Ferenc a budapesti büntetőtörvényszék kiváló képzettségű birája tartotta bejelentett előadását e cimen: Az otthon védelme a büntetőjogban. Fejtegetése elején visszament a régmúlt időkre, mikor az otthon szent dolog volt s azt a házi istenek szentélyének tekintették. Miután témájának megfelelően a különböző történeti korszakokat ismerteti, reátér a régi magyar jogra, mely szerint a nemes ember lakába való betörést, mint nagyobb hatalmaskodást, fej- vagy jószágvesztéssel büntették. Csakis az újkor szelídebb felfogásának s tisztultabb jogi nézeteinek sikerült az otthon védelmét teljesen rendezni. Majd kifejti, hogy az összes európai törvények közül leghelyesebb a magyar törvény, úgy, hogy nem az angol polgár, de a magyar mondhatja igazi önérzettel: «Az én házam, az én váram»! Az előadást, mely másfélórát meghaladó időt vett igénybe, végül zajosan megéljenezték. A perbeli biztositék (cautio litis) tekintetében a szegényjogon perlekedő külföldi állampolgárral szemben,—Unger Géza ur a következő igen helyes észrevételeket teszi közzé. Az 1893. évi XVIII. t.-c. egy igen helyes és méltányos intézkedést honosított meg a cautio litis behozatalával, kipótolván egyidejűleg az 1868. évi L1V. és 1881. évi LIX. t.-cikknek ebbeli hiányosságát. Ez intézkedés annál inkább megfelel a reciprocitás elvének, mert a többi európai államok legnagyobb része a magyar állampolgártól a perbeli biztosítékot megköveteli, mig a magyar honos, ha a külföldi felperessel szemben pernyertes lett is, költségeit a legtöbbször alig-alig kaphatta meg. Az igazságügyi bizottság javaslatának indokolása szerint : »A perbeli biztositék kérdésének megoldásánál vezérelvül az szolgált, hogy e tekintetben a viszonosság elve tartandó szem előtt. A kérdés megoldásának egyik kiinduló pontját az képezte, hogy a nem magyar állampolgár ha felperesként fellép, ugyanazon elbánásban részesüljön, mint a magyar állampolgár, ha az illető államban felperesként fellép.* Ebből, valamint magának a törvénynek 9. S-ából kitetszik, hogy mindazon külföldi, kinek államában a magyar honostól perbiztositék követeltetik, ugyanerre nálunk is kötelezhető, viszont ellenkező esetben az illető külfölditől biztositék nem követelhető. Ez pedig úgy általánosságban, mint egyes viszonylatokban áll. Vagyontalan perlekedőknek ügyei az 18(*. évi LIV. t.-c. 90. §, az 1»74. évi XXXIV. t.-c. 27., 28. §§, a biró ügyv. szab. 118., 261. §§ s a bélyeg- és illetékszabályok (Ht és B&. tétel alapján, úgy a bíróság, mint az esetleg kirendelt pártfogó ügyvéd által költség-, dij és bélyegmentesen vitetnek. Úgyde egyes államokkal megkötött szerződéseink alapján a szegényjqgon perlekedők ugyanazon jogokat élvezik az illető államban, mint annak honosai, vagyis perlekedés esetén minden dij és költségtől s igy a perbeli biztositék adásától is föl vannak mentve. A fentebb elmondottak egybevetése, valamint az 1868. évi LIV. t.-c. 03. §; az 18>0. évi XIV. t.-c; az 1881. évi V. t.-c; az 1883. évi XXXIX. t.-c; az 1884. évi XXXVI. t.-c; az 1887. évi X. t.-c; az 1889. évi XXXVI. t.-c; az 1887. évi X. t.-c; az 1889. évi XXXVI. t.-c; az 1892. évi VI. t.-c; az 1893. évi XX. t.-c, továbbá az 1878. évi június 23-iki osztrák törvény s a megszállott tartományokban 1883. évi szept. 1-én életbeléptetett perrendtartás betekintése után kitetszik, hogy a szegényjogon perlekedő külfölditől az esetben nem követelhető perbeli biztositék, ha az illető ausztriai, franciaországi, belgiumi, olaszországi, schweizi, németországi, luxemburgi, szerbiai, bosznia vagy hercegovinai honosságú; minden más állambeli külföldi felperes azonban, még ha a szegényjogon perel is, alperes kívánatára litis cautiot tartozik adni. Pénzügyi kihágások. A pénzügyi kihágásokban bíráskodó törvényszékek, valamint a kir. ítélő táblák ügyforgalmában jelentékeny helyet foglalnak el a pénzügyi kihágások. Ez a forgalom napról-napra fokozott mérvben növekedik s az általános bűnügyi forgalom arányait jóval meghaladó munkaanyagot szolgáltat úgy az első, mint a másodfokú bíróságoknak s részben ennek is tulajdonítandó, hogy itt-ott a hátralékok megtorlódnak. A pénzügyi kihágások forgalmában tapasztalt eme aránytalan növekedés — bírói kézből vett értesülésünk szerint — leginkább abból származik, hogy a pénzügyigazgatóságok olyan esetekben is vádkeresettel fordulnak a törvényszékekhez, melyek csak szabálytalanságnak minősülnek és ennélfogva közigazgatási uton volnának elbirálandók. A királyi táblák judikaturája megállapodott már abban, hogy minden olyan esetben, midőn nem bizonyítható rossz, a kincstár megrövidítésére irányzott szándék, felmentendő a vádlott a kihágás alól s ez alapon az alsóbiróság a vádkeresetek 4O50/u-át felmentő ítélettel intézi el, legtöbb esetben megállapítván a szabálytalanságot, minek elbírálására tulajdonképen nem is volt illetékes. A pénzügyigazgatóságok pedig következetesen megfelebbezik az elsőbiróságok ítéleteit kitöltött űrlapokon, anélkül, hogy indokolnák az alsóbiróságokkal szemben elfoglalt álláspontjukat. Ezzel tetemes, felesleges munka háramlik egyfelől az alsóbíróságokra, melyek ítélkeznek a nem oda tartozó ügyekben, másfelől a kir. táblákra, melyek a sablonszerüleg, gépiesen felebbezett ügyeket felülbírálják. Nagyon is elérkezett tehát az ideje, hogy a pénzügyi kihágások eseteiben követendő eljárás valóban szabályoztassék. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán ő Felsége által kineveztettek: Csemegi Imre dettai járásbirósági albiró az újvidéki és Ruttkay Aladár alsókubini járásbirósági albiró a szepes-szombati járásbírósághoz járásbirákká, továbbá dr. S t o e v e s a n cl t Győző fiumei törvényszékhez, dr. Steinitz Tóbiás nyitrai törvényszéki jegyző a bajai, Gyúk Ferenc szegszárdi járásbirósági aljegyző a zsolnai, S e 11 e y Ármin Czegléd városa árvaszéki ülnök a szakolcai ésdr. Csernyánszky Aladár budapesti gyakorló ügyvéd a nagy-tapolcsányi járásbírósághoz albirákká. A postai szállításból kitiltott külföldi nyomtatványok sorozatának folytatása. A postai szállításból kitiltott külföldi hírlapokról és egyéb nyomtatványokról az Igazságügyi Közlöny IV. évfolyamának 1. számában, a 11. és következő lapokon foglalt közlemény és jegyzék, továbbá a IV. évfolyam 2. számának 41. lapján és 4. számának 105. lapján megjelent közlemények folytatásaképen az igazságügyi hatóságok tudomására hozatik, hogy a «Curierul Román* cimü lap legújabban «Cuventul Roman», «Durul Román* és «Farul Román* cimek alatt jelenik meg, minélfogva az ezen cimü lappéldányok is legfoglaltatnak. (13,438/1895. I. M. sz.) Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levilezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Baja, dr. K Zs. Bárdos J. — Csáki J.-né 8,374/91. sz. m. hó 30. hh. — Csorna, dr. St A. Braun J. — Vámos T. 1,329/94. sz. a C. m. hó 29. rmv. — Eger, Cs. B. Andrási J. — Schwarz S. 12,032/94. sz. a T. f. hó 2. hh. — Cs. J. Bárok G. — Almádi P. 6,945/94, sz. a T. f. hó 2 hh. — Rusnyák G. — Weisz J.-né 5.191/94. sz a T. m. hó 26. hh. — T. A. Kapacsy D. — Szabó S. 2,593/94. sz. a T. m. hó 26. ms. — Galgóc, dr. B. B. Langer J. — Kudlik P. 1,698/94. sz. a C. m. hó 25. hh. — Gyöngyös, F. S. Csenei D. — Csenei A. 3,190/94. sz. a T. f. hó 1. rhh. rmv. — Előházi M. s neje — Kerekgyártó A. 8.144/94. sz. a T. m. hó 26. hh. — dr. P. S. Fischer A. — Borhy F. ügy is mint Uhrik J. ügy a C-hoz nem érk. — Jász-Apáti. dr. V. S Nagy F. — Kovács K. 9.481/94. sz. a T. f hó 1. mv. — Keszthely, V. J. Farkas J. — Mészáros P. 2,445/94. sz. a C. m. hó 24. rmv. — Malaczka, dr. D. J. Húrban sz. Wolek F. — Wolek Gy. érk. 2.339/95. sz. a n. e. eld. Ruby. — Rudavszky M. — Rudavszky K. érk. 1,207/95. sz. a. n. e. eld. Hammersberg. — Busek — Busek érk. 2,765/95. sz. a. n. e. eld. Vavrik. — Adamovics — Zsacsek érk. 6.524/94. sz. a. n. e. eld. Hűvös. — Ruff A — br. Hirsch érk. 2,621/9ö. sz. a. n. e. eld. Gyárfás. — Viczen M. — özv. Orgony J-né és gr. Wenkheim — Zaraba S. ügyek a C.-hoz nem érk. — Loicha — Ga;óf 3,991/94. sz elintézetlen. — Mező-Kövesd, dr. R. D. Sas J. s ts. bűnügy érk. 3,879/95. sz. a. n. e. eld. Szeyffert. — Pozsony, dr. U. Gy. Hampl Uldin bűnügy érk. 4,639/95. sz. a. n. e. eld. Tutschner. — Szabadka, dr B. G. Spitzer A. — ifj. Spitzer S. 1,182/94. sz. a C. m. hó 26. hh. — Szécsény, P. S. Szécsény tak. pénztár — Nyikos L. 6,079/94. sz. a. T. m. hó 30. rhh, rmv. — Szegzárd, dr. L. K. Kohn A. — Hermann L. 1,093/94. sz. a C. m. hó 30. hh. — Székesfehérvár, P. G. Major F. — özv. Dobronits J.-né 6,839/94. sz. a T. f. hó 1. hh. — Tisza, dr. S. H. Hopka E' — Hopka Gy. érk. 3,431/94. sz. a. T. m. hó 30. hh. — Sípos Sz. S. — LÖwi S. 3.535/94. sz. a T. f. hó 1. hh. — Fischer A. — Reich J. 1,087/94. a C. m. hó 26. hh. — Trencsen-Bán, dr. W. E Löwenbein A. — Weisz M. 2,425/94. sz. a C. m. hó 25. hh. — Vág-Sellye, dr. S. F. dr. Sándor F. — Singer L. érk. 4,110/95. sz. a. n. e. eld. Hűvös. — Versecz, dr. S. K. Kudritz község — Braun L. 5,979/94. sz. a C. m. hó 26. hh. — Zólyom, dr. M. S. Balagovits A. — Hulina J. 2,603/9 í, sz. a T. f. hó 2. hh. — Zombor, dr. K. D. Makk Schonberger K. — Brand A.-né 2.265/94. sz. a C. m. hó 25. hh. Rövidítések : f. k. = figyelemmel kisért; T. == Tábla ; C. — Curia ; n. e. — nincs elintézve ; eld. — előadó ; n j. — nem jött; p. = polgári; v. = váltó ; b. = büntető ; ker. = kereskedelmi; érk. == érkezett; hh. = helybenhagyólag intézte el; mv. = megváltoztatólag intézte el; rhh. = részben helybenhagyólag intézte el ; rmv. = részben megváltoztatólag intézte el; fo. = föloldólag intézte el; rend. = rendelvényileg intézte el; --= pótlás végett vissza ; ms. megsemmisítette; h. n. a. = hely nem adatott ; ü. k. = ülésen kivül. Helyettes vagy jelölt, ki a román nyelvet is birja, azonnal alkalmaztatik a belényesi közjegyző irodájában. Dr. Roth Vilmos zsolnai ügyvédnél irodavezetői állás azonnal elfoglalható; kívántatik jártas ügyvéd vagy ügyvédjelölt, a ki a magyar nyelven kivül a német és tót nyelvet is birja. Évi fizetés: 6oo forint és kiküldési dijak, azonkívül útiköltség. Ügyvédjelölt ki a szerb nyelvet birja, dr. Vucsetits Illés újvidéki ügyvéd irodájában azonnal alkalmazást nyerhet. Mezey Zsigmond, kulai kir. közjegyző irodájában egy lehetőleg a német és szerb nyelv ismeretével biró s a közjegyzői teendők minden ágában, főleg pedig a hagyatékok tárgyalásában jártas közjegyzői jelölt, esetleg helyettes azonnal alkalmazást nyerhet. Feltételek nevezett közjegyzőtől levélileg megtudhatók. Egy korosabb keresztény ügyvédjelölt, a ki ügyvédi irodát önállóan kezelt és tótul is beszél, állást keres. Tudakozódhatni Bilovszky József bártfai ügyvédnél. PALLA8 P.ÉSZVÉN1TÁR8A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN.