A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 13. szám - Széchenyi és a magyar magánjog

52 A JOG jóllehet W. Miklósnak ez a minó'sége egyáltalában igazolva nincs és jóllehet W. Miklós a becsatolt meghatalmazás szerint csak mint a részvénytársaságot a tárgyaláson képviselő' meghatalmazott szerepelt. A feljelentést a kir. itélö tábla, mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant azért utasította el, mert abban nem részletügyletró'l szóló törvény ellen elkövetett kihágás panaszoltatik, hanem a feljelentéshez csatolt prospectusból származtatni vélt jogok érvényesítése céloztatik. A kérdés tárgyát ugyanis kizárólag az képezi, vájjon a feljelentéshez csatolt prospectus a panaszolt részvénytársaságot kötelezi-e vagy nem? Ennek elbírálása pedig a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. Curia (1895. évi febr. ü2. 945. sz. a.) az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ának egyik esete sem forogván fenn, a közbetett felebbezés visszautasittatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. A meghatalmazási viszonynak perközbeni megszűnése esetében az ügyvéd már kiérdemelt dijainak megállapítását megbízója irányában a per befejezése előtt is követelheti, de nem kérvénynyel és ekként peren kivüli úton, hanem az 1874: XXXIV. t.-c. 58. ij-ának rendelkezéséhez képest csak keresettel és per útján. Az ügyvédi dijaknak ily körülmények közt kérvény folytán, a megbizó meghallgatása nélkül, végzésileg történt megállapítása az 1881: LIX. t.-c. 39. ij-ának o) pontjában jelzett, hivatalból észlelendő semmiségi okot képez. A budapesti VIII- X. kerületi kir. járásbiróság (1894. évi október hó 13-án 15,93U. s z. a.) Bl. Lázár felperesnek H. Gyula és társai alperesek ellen 4,500 frt iránti sommás perében következő Ítéletet hozott: Dr. Révész Károly felperesi ügyvéd ezen kérvénye, a mely szerint ügyfelének képviseletéről lemondott, tudomásul vétetik. Egyúttal dr. Révész Károly ügyvédnek eddig felmerült költségei és munkadijai saját fele ellenében 150 frtban állapittatnak meg. Felhivatik felperes, hogy az 1895. évi január hó 19-ik napjának d. e. 8 órájára kitűzött tárgyaláson vagy személyesen jelenjék meg, vagy újabb képviseletéről gondoskodjék, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1894. évi december hó 6-án 12.374/1894. s z. a.) Az elsőbiróság végzése az ügyvédi dij megállapítását tárgyazó részében helybenhagyatik, ellenben a dij összege tekintetében megváltoztatik s az 15U frtról 75 frtra mérsékeltetik. Indokok: Az elsőbiróság végzését a díjmegállapítást tárgyazó részében helybenhagyni kellett, mert a képviselet felmondásával az ügyvédnek meghatalmazásával járó megbízása s a felmondás tudomásul vételével ügyködése megszűnvén, ennek megtörténtével volt megbízója irányában, az ügyvitel által kiérdemelt dijának megállapítását jogosan igényelheti, ellenben a dij összege tekintetében az idézett végzés megváltoztatandó s az elsőbiróság részéről túlmagas összegben megállapított dij összege — tekintve, hogy ugyanazon jogalapon ugyanazon felek között egy időszakban több per folytattatott s a per folyama csupán az illetékesség kérdésének elsőbirói eldöntéséig vitetett, — a 'elmerült készkiadás és a teljesített munka arányában megfelelően mérséklendő volt stb. A magyar királyi Curia (1895. év február hó 22-é n 6G3. s z. a.) Mindkét alsóbiróság végzése megsemmisíttetik és dr. Révész Károly ügyvédnek 1894. év október hó 12-én 15,930. sz. a. beadott kérvénye ügyvédi dijainak megállapítására vonatkozóan nevezettnek visszaadatni rendeltetik. Indokolás: Az ügyvédnek a reá bizott ügyben kiérdemelt dijai és kiadásai a tvrts. 252. §-a értelmében a perben állapitaívlók meg; oly esetben azonban, a midőn a meghatalmazási viszony per közben szűnik meg, az ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy a per befejezését bevárja, hanem már kiérdemelt dijainak megállapítását megbízója irányában azt megelőzőleg is követelheti, de nem kérvénynyel és ekként perenkivüli úton, hanem az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-ának rendelkezéséhez képest csak keresettel s per útján; ennélfogva, minthogy a jelen esetben folyamodó ügyvéd különben sem részletezve, hanem szabályellenesen csak egy általános összegben felvett dijait kérvényi úton kívánta érvényesíteni, az elsőbiróság pedig, mindezek ellenére kérelmező dijait a megbizó meghallgatása nélkül állapította meg végzésileg és a másodbiróság e tekintetben az elsőbiróság végzését szintén végzésileg helybenhagyta, mindkét alsóbiróság az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-ának o) pontjában jelzett semmiségi esetet képező szabálytalanságnak engedett helyet, mely miatt mindkét alsóbíróság végzését hivatalból megsemmisíteni és egyidejűleg folyamodó ügyvéd kérvényének a dijak megállapítására vonatkozó részében való visszaadatását elrendelni kellett stb. Az ügyvéd csak a végzett munkával helyes arányban álló dijt követelhet; tehát oly eljárásért, melynek sikertelensége bármely oknál fogva látható, dij egyáltalán nem jár. Az iratoknak az elönyomozat stádiumában való betekintése tiltva lévén, az ügyvédnek a bünper ezen szakában az iratok tanulmányozásáért dij meg nem állapitható. (A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa 1894 december 29. E. 3. sz. a.) Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. A kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja nem értelmezhető akként, hogy a biztosított által teljesítendő fizetés elmulasztása esetén a biztosítási szerződés hatályát veszti és a biztosított a díjak fizetésére nem kötelezhető. (E 63/1895. sz.) A szegedi kir. törvényszék dr. Székely Mihály ügyvéd által képviselt «Phönix» biztosító társaság cég felperesnek dr. Rósa Izsó ügyvéd által képviselt Nagy Márton m.-bányhegyesi lakos alperes ellen 3 frt 57 kr. biztosítási dij és járulékai iránt a szegedi kir. járásbiróság előtt folyamatba tett és ugyanott az 1895. évi január hó 23-ik napján 2,297,1895. sz. alatt hozott ítélettel befejezett sommás perében, felperesnek az 1895. évi február hó 7-ik napján 3,878/1895. sz. alatt közbetett felülvizsgálati kérelme folytán az 1895. évi február hó 26-ik napján befejezett nyilvános előadás alapján az alul kitett napon következő Ítéletet hozott: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik és köteleztetik alperes a kereseti 3 frt 57 kr. tőkét és jár. megfizetni. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmét a kir. törvényszék polg. felebbezési tanácsa az 1893. évi XVIII. t.-c. 185. §-ának aj pontja alapján vette tárgyalás alá s annak folytán az elsőbiróság Ítéletét meg kellett változtatni és pedig a következő okokból: Felperes keresetét egy az 1894. évi szeptember hó első napján lejárt dijkötelezvény alapján 3 frt 57 kr. biztosítási dij megfizetésére irányította, annálfogva tekintettel arra, hogy a kereskedelmi törvény 487. §-a értelmében a biztosítási szerződésből folyó igények egy esztendő alatt évülnek el, azon időponttól számítva, a midőn azok érvényesíthetők lettek volna, tekintettel arra, hogy ez a kereset már az 1894. évi december hó 3-án folyamatba tétetett, nyilvánvaló, miszerint felperesnek a követelés érvényesítéséhez való joga el nem enyészett. De nem lehet felperes keresetét elutasítani a kereskedelmi törvény 485. §-ának 4. pontjára alapított indokolással sem, mert e pontnak egész szövegezése azt mutatja és abból okszerűen nem következtethető más, mint az, hogy a biztosítási dijnak a lejáratkor le nem fizetése esetére a biztosító félnek áll jogában ezen pont alapján, de a 487. §-ban meghatározott elévülési időn belül, vagy a biztosítási szerződést hatályát vesztettnek tekinteni, vagy — mint erre általában a biztosítási szerződések tartalma fel is jogosítja — a biztosítási dijat birói uton beszedni. Egyáltalában nem lehet a kereskedelmi törvény felhívott eme pontjának oly értelmezést adni, hogy a mennyiben a visszatérő időszakokban fizetendő dij a lejáratkor ki nem fizettetik, a biztosított már ezen oknál fogva a dij megfizetése alól felmentendő volna, mert az egyes díjrészletekről kiállíttatni szokott dijkötelezvények fedezetül szolgáinak s a biztosított tartozik azt a lejáratkor beváltani s nem is következtethető más az általánosan ismert azon szokás folytán sem, hogy a több évre kötött biztosításoknál a biztosítási időtartam egy,'gyakran két évre díjmentes és hogy ez a díjmentes év rendszerint a biztosítási időtartam első éve, ebből pedig az következik, hogy a mennyiben a biztosító a kockázatot ezen díjmentes év alatt viselte, ennek megfelelő egyenértékét a későbbi években lejárandó díjrészletekben találhatja meg s így egyáltalában nem forog fenn semmi ok arra nézve, hogy a biztosított, a ki a biztositótól a kockázatot díjmentesen elfogadta, a később lejárandó díjrészletek megfizetésére csupán azon oknál fogva ne köteleztessék, mert azokat a lejáratkor meg nem fizette. Kelt Szegeden, a kir. törvényszék, mint felebbezési biróság 1895. évi február hó 26-ik napján tartott ülésében. Kiadta a szegedi kir. törvényszék polgári felebbezési tanácsa 1895. évi február hó 26-ik napján. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Steinitz Kálmán e., a szabadkai tszék, bej. ápr. 10.. félsz. ápr. 24., csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Békeífy Gyula. — Réh Lipót e., a sz.-fehérvári tszék, bej. máj. 25., félsz. jun. 21.. csb. Sohár Béla, tmg. dr Borchert Jenő. — Deutsch Mór e., a szolnoki tszék, bej. ápr. 30., félsz. máj. 28 , csb. Mészáros Dániel, tmg. dr. Bozóky Árpád. — Schwartz Bernhardt e., a gyulafehérvári tszék, bej. jun. í , félsz. jun. 25.. csb. Veres Jenő. trng. n.-enyedi dr. Jenéi Elek.— Fenischl Mór e., a kolozsvári tszék, bej. máj. 1., félsz máj. 18., csb, Becsek Lajos, tmgdr. Bruckner Antal. — Schwartz Dávid e., a kalocsai tszék, bej. máj. 1., félsz. máj. 28., csb. dr. Simon József, trng. dr. Hofmeiszter Izidor. — Fleischmann J. Jenő e., a szombathelyi tszék. bej. máj. 1., félsz. máj. 10., csb dr. Szabó Elek, trng. dr. Knebel Kornél. Eckstein Jakab e., a b.-gyarmati tszék, bej. máj. 11., félsz. máj. 22., csb. Jakobovics József, tmg. Frank Dezső. Pályázatok : A budapesti büntető jbiróságnál a 1 b i r ó i állás ápr. 10-ig. — A borosjenői jbiróságnál al birói állás ápr. 10-ig. — A b.-csabai jbságná! al birói állás ápr. 10-ig. — A szamosujvári jbiróságnál a 1 birói állás ápr. 10-ig. — A vaskóhi jbságnál al birói állás ápr. 10-ig. - A szolnoki tvszéknél jegyzői állás ápr. 12-ig. — A versed jbságnál aljegyzői állás, ápr. 12-ig. — Az orsovai jbiróságnál aljegyzői állás ápr. 12-ig. — A vásárhelyi tszéknél jegyzői állás ápr. 12-ig. — A budapesti V. ker. jbságnál a 1 birói állás ápr. 12-ig.— A n.-kanizsai tvszéknél jegyzői állás ápr, 13-ig. — Az akna-rahói jbságnál a 1 b i r ó i állás ápr. 13-ig. — A tordai kir. ügyészségnél a 1ügyészi állás ápr. 13-ig. — A szegzárdi tvszéknél két jegyzői állás ápr. 13-ig. — A kézdivásárhelyi kir. ügyészségnél alügyészi állás apr. 13-ig. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPE8TEN.