A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 9. szám - A telekkönyvi jószágtest jogi természete a zálogjognál - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

70 A JOG másiknak holttá nyilvánítása után ismét megházasodott, a megtámadási (1,464-. S) jogot érvényesiti. Ily esetben az uj házasságot megtámadó házastárs köteles legyen az uj házasság másik házastársának tartást adni, hacsak nem tudta utóbbi a házasságkötéskor, hogy a holttá nyilvánított túlélte a holttá nyilvánítást. Ezek után a bizottság áttért a szülők s törvény es gyermekek közötti jogviszonyok tárgyalására. (III. cim. 1,497—1,561. §§). Az 1,497—1,500. SS általános intézkedéseket tartalmazván, az hogy a törvényes születésű az apa családnevét viselje (1,497. §) nem kifogásoltatott; ellenben az 1,498. S töröltetett, a melyben különösen kifejezésre jutott az, hogy a gyermek, mig a szülői nevelésben van, vagy házukban részesül ellátásban, szüleinek gyermeki engedelmességgel tartozik. Az 1,199. § szerint a gyermek szülői háztartásában vagy iparüzletében szolgálattételre köteleztetik, mig a családhoz tartozik és pedig vagy nevelésben, vagy gondozásukban. Ez helyeseltetett, de mellőztetett azon indítvány, hogy a gyermek szolgálata, mely erőinek megfelel, egy harmadiknak is átengedtethessék; ügy az sem talált helyeslésre, hogy ha a szülő a 16 évet betöltött gyermeknek megtagadja elégséges ok nélkül az engedélyt, a szülői ház elhagyásával idegen szolgálatba vagy munkába léphetni, az a gyámhatóság által pótolható legyen. Ellenben az 1,4^9. íj-hoz toldalékul a) pont alatt elfogadtatott, hogy ha megszűntével a szülői hatalomnak a gyermek még mindig szülői házában él és vagyonából valamivel hozzájárul a háztartás költségeihez, kétség esetében felteendő, hogy nem volt szándéka azért kárpótlást kívánni. Az 1,499. S I>J pontja alá pedig felvétetett: hogy ha a szülői hatalom alól kikerült gyermek még apjánál van és a vagyonát apja kezelése alatt hagyja, vagy később annak kezelését rá ruházza, ellenkező kikötés hiányában az apa annak jövedelmét belátása szerint használhatja, a mennyiben a rendes kezelés költségére vagy a gyermeknek azon jövedelemből fedezendő tartozásaira nem szükségesek. Hasonló jog illesse az anyát is, mig a gyermek családi körében él. Azon indítvány azonban, hogy azon jog, mig a gyermek a családban van, az apát és anyát annak akarata ellenére is megillesse, nem fogadtatott el. Az 1,501 —1,561. §i;-ok a szülői hatalomról szólnak. A tervezet alapelvei közé tartozik, hogy a gyermek, mig kiskorú, szülői halalom alatt áll, mely a szülőket közösen illeti; de az apa életében általa s csak a törvényben kijelölt akadályozása eseteiben az anya által gyakoroltatik; ós csak az apa holta után illeti ez az anyát (1,501. §) és a szülői hatalom a nagykorúsággal végződik. Ezen elvek minden részről helyeseitettek. Es mellőztetett azon indítvány is, hogy azon esetben, ha a nagykorúság elértével oly körülmények forognának fenn, a melyekben a gyámság rendelendő el, a gyámhatóság jogosult legyen, ha az még nem házas, a szülői hatalom tovább tartását elrendelni. Helycseltetett az 1,502. S is, mely szerint a szülői hatalomban foglaltatik a jog és kötelesség a gyermek személyéről gondoskodni, vagyonát kezelni, úgy erre nézve a haszonélvezeti jog is. Az 1,501—1,506. SS 's a nevelési hatalomról, á jogtalanul visszatartott gyermek visszavételéről, s az anyának a gondozásbani részesüléséről lényegileg helyeslésre találtak. Az 1,505. S Pazonban, mely a szökevény gyermek visszavezetésére a rendőri segély igénybe vételét megengedi, mint a magánjogba nem tartozó, töröltetett. Elfogadtatott, hogy a gyermek személye s vagyona feletti gondoskodás (1,503. §) a gyámkezelés szabályait kövesse; s hogy ennél csak azon gondosság alkalmazandó, melyet az illető saját dolgaiban használ. Az, hogy a szülői hatalmat gyakorló a gyermek és a rokonok vagyis házastársa közt felmerülő jogügyletekben és perekben képviseleti jogosultsággal birjon, nem fogadtatott el; úgy az sem, hogy a gyermek pénzei elhelyezésénél a gyámsági szabályokhoz csak annyiban legyen kötve, a mennyiben a gyámhatóság különös okokból az elhelyezést azon szabályok értelmében elrendelte; és az sem, hogy az legalább házastársa elhaltával a gyermek vagyona felett jegyzéket felvenni s a gyámhatóságnak bemutatni köteles legyen. Nem kifogásoltatott a gyámhatóság engedélyének szükségessége az állami kötelékből való elbocsáttatáshoz (1,507), továbbá, hogy a férjezett leány gondozása a személyét illető ügyekre szorítandó (1,509), s hogy a szülői vagyonkezelés kizárathassék, egy harmadiknak a gyermekre élők közt vagy halál esetére vagyont átruházó rendelkezése következtében (1,310). Az 1,511 1,515. S-ok a szülői vagyonkezelést korlátolják, a mennyiben bizonyos jogügyletek s cselekvényekhcz gyámhatósági engedélyt kívánnak; ezt némelyek az osztály-egyességekre, mások oly egyezségekre is kiterjesztetni akarják, melyeknek tárgya meg nem becsülhető és 300 m. értéket túl nem halad; de a többség nem helyeselte. A szülői haszonélvezetre vonatkozó szabályok (1,516 - 1,537) tárgyalásánál inditványoztatott, hogy az 1,518. §, mely a gyermek munkája általi szerzeményt szabad vagyonának (szülői haszonélvezet alói kivontnak (1,516—1,519. §) nyilvánítja, azzal toldassék meg, hogy a 16. évét betöltvén, szerzeménye egy részének szabad rendelkezése alá bocsátását kívánhassa, és azon összeg szükség esetén a gyámhatóság által határoztassék meg, a mi azonban nem fogadtatott el. A szülői haszonélvezet jogi jellegének meghatározásánál (1,520—1,555) a dologi haszonvételi jog alakjában dologi joggá i minősítette a haszonélvezetet. A bizottság ezt nem helyeselte s azt közvetlenül a családi viszonyból kifolyó jognak kívánta tekintetni és pedig a tervezet 1,520—1,526. §-a helyett következő alapelvek szerint: a szülői hatalom birtokosa a haszonélvezete alá tartozó vagyon hasznait a haszonvevőként szerzi meg; az elhasználható dolgokat szükségeire fordíthatja vagy elidegenítheti, értékét azonban köteles megtéríteni, a mi a haszonélvezet befejezésekor teljesítendő; a gyermek vagyonához tartozó készpénzt csak a gyámhatóság engedélyével használhatja. A tervezeti 1,531. § rendelkezései a szülői haszonélvezet terheiről helyeseitettek, de azon toldalékkal, hogy a mennyiben törvény szerint a szülői hatalom birtokosa a gyermekkel szemben köteles a nem szabad vagyonára nehezedő terheket ^viselni, az a gyermek mellett a hitelezőinek közös adósként felelős. Az 1,532 1,533. §§ a szülői haszonélvezet különös alakításáról azon 'esetben, ha a' haszonélvezeti vagyon kezelése nem illeti a szülői hatalom birtokosát, nem szenvedtek változtatást; de fenntartatott, hogy az 1,532. § 2. és az 1,533. § 2. p. törlendő lesz, ha az 1,546., 1,554. §§-nál az határoztatnék, hogy a szülői haszonélvezet elesik, ha a szülői hatalom a gyámhatóság által elvonatnék vagy nyugodnék. Az 1 534 1,535 §4?, a melyek szerint a haszonélvezet elidegeníthetetlen, el nem zálogitható és a haszonélvezet alapján szerzett gyümölcsök lczálogolása korlátozva legyen, a tervezet értelmében fogadtattak el; a bírói lezálogolás tekintetében azonban a perrendbe utasitattak. Helycseltettek az 1,536—1,537. §§ szabályai is a haszonélvezet befejezéséről, a gyermek házassága és a szülői hatalom birtokosának lemondása következtében. Az 1,538—1,543. §§ szerint bizonyos esetekben az anya mellé, a kit a szülői hatalom gyakorlása megillet, a gyámhatóság segédet rendelhet, a ki a hivatalosan kijelölt hatáskörben az anyát a szülői hatalom gyakorlásában támogatni, ellenőrizni s a fontosabb jogügyleteknél közreműködni legyen hivatott. A gyámhatóságnak ily segéd kirendelésére vonatkozó jogosultsága lényegesen kiterjesztetett, a miről később még szó leend. A családjog tárgyalása további részeiben a húsvéti szünet után folytartatott a bizottság által. Dr. Szokolay István bpesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. Örökösödési jogeset. (Kérdés.) Atyja után örököl egy kiskorú nagyatyjáról eredt vagyont, mely 30,000 frtért az örökhagyó halála után eladatván, — az anyával kötött hagyatéki egyezség szerint— árvatárilag gyümölcs ö z t e t e n d ő. Az anya a hagyaték egy harmadára csak férjhezmeneteléig terjedő haszonélvezetet kötött ki, s feltétlenül kötelezte magát kiskorú gyermekét gondozni. Az anya férjhez megy, később a kiskorú nőtlenül, tehát leszármazók nélkül elhal. Kérdés: hogy az árvapénztár által gyümölcsöztetett 30,00'* frt öröklött tőkének éveken át felszaporodott tőkésített és folyó kamatja örökségképen kit illet? Az örökhagyó kiskorúnak anyját, vagy a kiskorú apai ágát, vagy mindkettőt egyenlő részben? Caro. Adalék a zsarolás kérdéséhez. (Felelet.) Becses lapjuk egyik számában felvettetett a kérdés, vájjon okirathamisitás és zsarolás bűncselekményét képezi-e, ha A. hamisít egy 1.150 frtról szóló kötelezvényt B. nevére s levélben felszólítja B-t a fenti összeg kifizetésére, fenyegetve őt azzal, hogy nemfizetés esetén azt bírói uton fogja érvényesíteni. Nézetem szerint A. cselekménye sem okirathamisitást, sem zsarolást, de még ezek kísérletét sem képezi. A btkv. 401. S-a szerint ugyanis a magánokirathamisitás constitutiv elemér képezi az, hogy a meghamisított okiratot az illető arra használja fel, hogy ezáltal valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte, megváltoztatása bizonyittassék. Már pedig A. a jelen esetben sem nem használta, sem nem kezdette még használni az általa hamisított kötelezvényt ilyesmi bizonyítására; mert a felszólítást senki sem tekintheti oly ténynek, mi az okirat használatát vagy pláne azzal való bizonyítást képezné. Mellesleg jegyzem meg, hogy a kérdést felvető ügyvéd űr téved abban, hogy az okirathamisitás kísérlete nem volna büntetendő ; mert a btkv 65. S-a értelmében a bűntett kísérlete mindig büntetendő, már pedig ha a hamisított okirat 50 frtnál nagyobb értékről van kiállítva, az bűntettet képez. De nem minősíthető A. cselekménye zsarolásnak sem, mert a btkv 3:)0. S-a szerint zsarolást követ el az, ki valakit azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek Cselekvésére, tűrésére vagy elhagyására kényszerit.