A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 9. szám - A telekkönyvi jószágtest jogi természete a zálogjognál - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

A J A törvény nem határozza meg azt, hogy a zsarolásnál fenyegetés alatt mi értetik, mint ezt a rablásnál teszi, de a törvény ratioja s az állandó joggyakorlatból levonhatjuk azon következtetést, miszerint zsarolást csak olyan fenyegetés képez, mi elég hatályos arra, hogy azzal valaki valamire kényszeríttessék ; minthogy pedig azon értesítés, illetve felszólítás, hogy A. birói uton fogja követelését érvényesíteni, ilyen fenyegetést egyáltalán nem képez, minthogy a Curia gyakorlata szerint még a büntető feljelentéssel való fenyegetés sem képez zsarolást, a polgári perre való hivatkozás még kevésbé tekinthető ilyennek. Zsarolás kísérlete nem forog fenn, mert a kísérlethez a bűncselekmény megkezdése kívántatik, minthogy pedig a zsarolás tényálladékához kívántató egyik lényeges kritérium t. '. a fenyegetés nem oly mérvű, mint a minőt a zsarolás fogalmához a törvény megkíván, tehát kísérletről sem lehet szó. Szerény véleményem szerint A cselekménye zsarolás vétségének kísérletét akkor képezné, ha A, büntető feljelentéssel való fenyegetés utján követelte volna a hamisított kötelezvény kifizetését, mert a Curia számos izben kísérletet állapított meg akkor, midőn a fenyegetett nem teljesítette a fizetést, de ez esetekben a fenyegetés mindig más természetű volt, mint a jelen esetben. De minthogy a felvetett kérdés szerint a fenyegetés csak abból áll, hogy birói uton érvényesíttetik a követelés nemfizetés esetében, itt sem zsarolásról, sem annak kísérletéről nem lehet szó. Azonban 5.-nek módjában áll A. ellenében felhívási keresettel élni. minek folyamán aztán A. belekerülhet a csávába; mert ha valaki valami joggal kérkedik, annak, kinek ellenében a jog létezőnek mondatik, jogában áll a bíróság előtt követelni, hogy a kérkedőnek a jog érvényesítésére bizonyos határidő tűzessék ki, mit ha a kérkedő nem tesz, a kérdéses jog rá nézve megszűntnek tekintetik. Dr. Rónai Sándor. tszéki jegyző Budapest. Irodalom. A magy. jogászegyleti értekezésekből megjelentek: A c h e q u e. Irta: dr. Magyary Géza, nagyváradi kir. jogakadémiai tanár. Az anthropologiai jelek értéke az elmekórtanban. Irta: dr. Salgó Jakab, a lipótmezei orsz. tébolyda főorvosa. A cheque. Tanulmány a kereskedelmi jog köréből. Irta: dr. Sicherman Bernát ügyvéd Kassán, Maurer Adolf kiadása 1895. Ara 3 frt, 8U 344. 1. A kereskedelmi jog monografikus hazai irodalma ezen mii által^ igen örvendetes gyarapodást nyert, mert kivéve dr. Neumann Árminnak és dr. Magyary Gézának e tárgy felett tartott felolvasásait, melyek természetüknél fogva is csak korlátolt kiterjedésüek, Sichermann munkája az első, mely a tárgy minden oldalára kiterjedve, rendszeresen felöleli a tárgygyal kapcsolatos összes kérdéseket. E tekintetben méltán vetekedhetik Kuhlenbeck kimerítő és alapvető művével ugyan-e tárgyról, melynek, mint látszik, nagyban és egészben rendszerét is fogadta el, a nélkül azonban, hogy szolgailag követné. Szerző munkájának első részében a cheque történeti fejlődését és gazdasági természetét ismerteti és e tekintetben utal különösen az angol cheque fejlődésére saját hazájában és Francia-, Németországban, más államokban és végre hazánkban. Ezen rész a cheque-intézmény megértésére bizonyára igen értékes anyagot szolgáltat. Nagyobb gyakorlati értékű azonban a munka második része, melyben szerző a cheque jogi természetét és ezzel összefüggőleg azután egész sorozatát a gyakorlati kérdéseknek fejtegeti. A cheque fogalmának megállapítása után áttér annak iényeges kellékeire, a cheque-kibocsátó és intézvényezett közötti jogviszonyra; majd vizsgálja egyes részleteiben a kibocsátó és rendelvényes, valamint a birtokos, végre a chequebirtokos és intézvényezett közötti jogviszonyt, melyeknek felderítése után a rokonintézményeke:, a giroüzletet és a clearing-et is főbb vonásaiban ismerteti. Az összehasonlítás kedveért és törvényhozási szempontból igen háládatos feladatra vállalkozott szerző, midőn függelékben a francia, belga, angol, olasz, svájci, német cheque-törvényeket, és az osztrák javaslatot közli. Ezzel rövid ismertetésben bemutattuk olvasóinknak ezen valóban értékes monográfiát, mely hazai jogi irodalmunknak csak becsületére válik. Kiket a kereskedelmi jog ezen intézménye érdekel, mind elméleti, mind gyakorlati tekintetben teljes tájékoztatást fognak e kitűnő műből meríteni. Vegyesek. Ötven éven át ügyvéd. Mult hó 19-én ülte meg Latzkov i t s Antal sásdi ügyvéd ügyvédi pályája ötvenedik évfordulóját, mely alkalomból a sásdi intelligencia ünnepélyes bankettet rendezett a jubiláns tiszteletére, a pécsi ügyvédi kamara választmánya pedig üdvözlő iratot küldött számára. Fogadja részünkről is őszinte szerencse kivánatainkat. Felebbviteli bélyeg. Fordultak elő esetek, melyekben a kir. Curia felülvizsgálati tanácsához benyújtott válaszirat bélyegilletéke OG 71 szabálytalanul rovatott le olykép, hogy a másodpéldány bélyege nem az első példányra, hanem magára a másodpéldányra ilesztetett. Az 1894: XXVI. t.-c. 22. §-a határozottan rendeli, hogy a felebbviteli beadványtól (felebbezés-, előkészítő irat-, felülvizsgálati kérelem, vagy válaszirattól) járó összes bélyegilleték az első példányon rovandó le. Tisztelettel felkérem a Tekintetes Szerkesztőséget, szíveskedjék az ügyvédi kar figyelmét ezen törvényszakaszra felhívni, hogy összegszerüleg bár helyesen, de alakilag helytelenül lerótt bélyegilleték miatt leletek felvétele elkerültessék. Fogadja a T. Szerkesztőség kiváló tiszteletemnek nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1895 február hó 26-án. Vajdafy Emil, a kir. Curia felülvizsgálati tanácsának jegyzője. A m. kir. pénzügyi közigazgatási birósagnak 1894-iki évről szóló ügyforgalmi ki i utatása. I. Elnöki ügyekben: Mult évi hátralék 1 ügydarab; 1894-iki évben beérkezett Kii ügydarab; összesen 162 ügydarab. Elintézve lett 162 ügydarab. II. Pénzügyi vitás ügyekben: Mult évről maradt hátralék 2. '52 ügydarab; 1894-iki évben beérkezett 18.195 üííydarab; összesen elintézendő volt 20,447 ügydarab; elintézve lett 17.37Ü ügydarab. Maradt tehát 1894. év végével elintézetlen 3.077 ügydarab. A hátialék, az 1893. évivel szemben, a lefob't 1894-iki évben 825 darabbal szaporodott ugyan, ez a szapororodás azonban abban találja okát, hogy egy itélöbirói állás három hónapig nem volt betöltve, egy másik birói állás pedig 1894. évi augusztus hava óta mai napig is betöltetlen. Ezenkívül figyelembe veendő, hogy 1894-ben 3.369 darabbal több érkezett be és 3,386 darabbal több intéztetett el, mint 1893-iki évben. Az elintézett ügydarabok közül el lett intézve: 1. Tanácsülésben, aj ítélettel: Helybenhagyva 6,709 ügydarab; megváltoztatva 2,651 ügydarab; összesen 9,3(10 ügydarab, b) Végzéssel : Helybenhagyva 655 ügydarab: megváltoztatva 139 ügydarab ; megsemmisítve 1,149 ügydarab; egyébként elintézve 1,614 ügydarab; összesen 3,557 ügydarab. Tehát tanácsülésben összesen 12,917 ügydarab. 2. Tanácsülésen kivül rendelményileg kiadott 4,453 ügydarab. 3. A tanácsülésben érdemileg elintézett: 9.360 vitás ügyben a felebbezés beadatott : a) a felek által 8,8(i3 esetben ; b. a kincstári képviselő által 497 esetben ; összesen 9,3(i0 esetben. 4. A tanácsülésben ítélettel elintézett ügyekből esik és a megfelebbezett összeg tesz, tekintettel a birói határozat eredményére : Adónem ügydarabok száma Felebbezett összeg Adónem ügydarabok száma frt kr. Földadóban __ 17 2,513 Voi Házadóban _ ... 53 7,033 97 I. oszt kereseti adóban ... ... ... ... 36 357 60 II. « « « 7 141 17 III. « « 3292 424,046 IV. « « « ... 56 2,500 55 Fegyveradóban ... 4 69 32 Tőke-, kamat- és járadék adó 102 43,485 02 Bányaadó 5 3,57) Nyilv. számad. kötelezett, adója 73 214,522 48 Altalános jövedelmi pótadó 13 3,121 48 Hadmentességi díj 19 708 27 Jogilletékben ... 2340 1.451,066 95 Bélyegilletékben ._ 3217 64,533 12 Bírságokban 126 22,883 V« Összesen ... ... 9360 2.240,558 7« III. Összehasonlítás. B e é r k e z e t t L884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 é v b e n 8174 11700 12777 14466 1 U73 11660 13253 19157 13454 Jl4626j 18145 E 1 i n t é z t e t e t t 4118 9113 11605 15845 16717 15242 12335 18517 13984 13654 17370