A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 9. szám - A kir. törvényszékek kebelében alakult felebbezési biróságokról - A bányatörvényjavaslat. Birálat és ismertetés

Budapest, 1895 március 3. Szerkesztőség: V ., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) \i ICAZSMGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEK MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « ... 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előiizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A kir. törvényszékek kebelében alakult felebbezési bíróságokról. Irta : P a p p József, kir. tvszéki biró Mármaros-Szigeten. — A bányatörvényjavaslat. Irta: dr. Sipos Árpád. kir. jogakad. tanár Nagyváradon. — Az örökös és a fizetési meghagyás Irta: dr. K a r s a y Béla kir. járásbiró Nezsideren. — A telekkönyvi jószágtest jogi természete a zálogjognál. Irta: Lengyel Imre, szoboszlói kir. járásbiró. — Belföld. (A szegedi ügyvédi kamara közgyűlése;. — Ausztria és külföld. (Német birodalmi magánjogi codificatio 1894-ben. Irta: dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd). — Nyilt kérdések és feleletek. (Örökösödési jogeset. Irta : C a r ó. Adalék a zsarolás kérdéséhez. Irta : dr. Rónai Sándor, tvszéki jegyző Budapesten). — Irodalom. (A c h e q u e. Irta: dr. Magyarv Géza, nagyváradi kir. jogakad. tanár. — Az anthropolo giai jelek értéke az elmekórt.iuban. Irta: dr. SalgóJakab, a lipótmezei orsz. tébolyda főorvosa. — A c h e q u e. Tanulmány a kereskedelmi jog köréből. Irta : dr. Sichermann Bernát ügyvéd, Kassán) — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Bud=ipesti Közlöny»-ből (Csődök. — Pályázatok, l y/A kir. törvényszékek kebelében alakult felebbezési biróságokról. Irta: PAPP JÓZSEF, kir. tvszéki biró Marmaros-Szigeten Az 1893. évi XVIII. t.-c. 125. §-a egy új felebbezési bíróságot statuált a kir, törvényszékek kebelében, mely felebbezési b lóságok ítélete ellen, ha a kereset tárgyának értéke 200 frtot meg nem halad, valamint a határjárási, mesgye-igazitási, sommás visszahelyezési perekben az értékre való tekintet nélkül, az idézett törvény 181. és 182. >j-a szerint még felülvizsgálatnak sincs helye. Ha a kereset tárgya 200 frt értéket felülhalad, felülvizsgálat kérhető ugyan, de az igen szűk körre szorittatik a törvény IN.7). Jj-ában és a 186. szerint, ha a pertárgy értéke 500 frtot meghalad, a felülvizsgálati bíráskodást a kir. Curia, más esetekben pedig a kir. tábla gyakoroljá. A súlypont ezen törvény szerint különösen és kiválólag a kir. tvszéken, mint felebbezési bíróságon nyugszik, minthogy itt a szóbeli tárgyalás ismétlését találja, s a feleknek alkalmuk nyílik a közöttük fenforgó jogvitát egész teljességében, minden bizonyítékokkal együtt közvetlenül az ítélő bíróság elé terjeszteni. Ezen közvetlenség a felülvizsgálat alkalmával hiányozván, kétségtelen, hogy a tulajdonképeni felebbezési bíróság tényleg s a törvény szerint is, egyedül a kir. tvszék, mig a kir. tábla és kir. Curia nem mint felebbezési, hanem csak mint felülvizsgálati bíróság jár el, mi hogy minő nagy különbséget képez, szükségtelen a jogászközönségnek hosszasabban magyarázni. Természetes már most, hogy a kir. törvényszék elnöke a som. ügyv. szab. 07. i?-át»an reáruházott jognál fogva a felebbezési tanács ítélő bírói tagjait a legkiválóbb bírák közül válogatja ki, s kell is hogy kiválogassa azon kiváló fontosságú functiónál fogva, mely a felebbezési tanácsra vár. E tanács helyes működése a jogkereső közönségre nagy fontosságú s épp ezért a tanács tagjai magasabb jogi niveaun kell hogy álljanak s hasonlíthatatlanul nagyobb szellemi munkálkodást kell hogy kifejtsenek. Ha tehát valósággal és tényleg a kir. tvszékek felebbezési tanácsa felebbezési bíróság, akkor az ebben működő bírákat el kell látni avval a dotatióval, mely a felebbezési birót kiválóbb jogi képzettsége, fontosabb szellemt munkálkodása folytán jogosan megilleti, s ime mit tapasztalunk, hogy mig a kir. ügyészek és alügyészek s a központi viz^gálóbirák csekélyebb fontosságú hatáskör és szellemi munkálkodás mellett 3l)0 frtnyi évi személyes pótlékban részesülnek, addig a kir. tszéki felebbezési tanács tagjairól még személyes pótlék címén sem emlékezett meg az igazságügyi kormány. Ellenvethető, hogy államháztartásunk úgy is túl van terhelve, az igazságügyi budget normális keretében olyan kiadási többlet, mely a felebbezési bíróság dotatiójára szükséges, helyt ne in foghat s az igazságügyi kormányzat kiadásai emelése nélkül ez a kérdés meg nem oldható. Elismerem, hogy államháztartásunk egyszerűbbé és olcsóbbá való tétele olyan cél, melyre föltétlenül törekedni kell. Concedáloin azt is, hogy a pénzügyi egyensúly fentartása céljából még az igazságügy is nemcsak a reája fordított költségeket térítse meg, hanem munkálkodásából eredő bevételi többlettel lényegesen hozzájáruljon az igazságügyi egyensúly helyreállításához, ha erre az államnak egyáltalán szüksége van. Azonban a felvetett kérdés, hogy a felebbezési bíróság tagjai az őket munkakörüknél fogva feltétlenül megillető fizetési többletben részesülhessenek, az igazságügyi budiét normális keretén belül eredményesen megoldható. Az 1891. évi XVII. t.-c 27. páriák 2. pontja szerint kir. tvszéki birák és járásbirák kir. ítélőtáblai bírói címet és jelleget nyerhetnek, s a 28. 2. bekezdése szerint, az ily módon előléptetendők összes száma a tvszéki és járásbirák együttes létszámának egy tizedrészét meg nem haladhatja. E szerint tehát körülbelül 100 biró elnyerheti a kir. ítélőtáblai birói fizetést, az 1893. évi IV. t.-cikk 18. £-a szerint pedig a VII. fizetési osztályba az összes bíráknak és ügyészeknek egy ötödrésze alkalmazható; következőleg a VI. és VII. fizetési osztályba ügyészeken kívül körülbelül 187 biró vehető fel. Minthogy felebbezési tanács valamennyi kir. tvszéknél alakítandó, az azokban résztvevő ítélő birák száma 122, a tanácselnökök száma pedig 66, összesen tehát 188, holott az 1891. évi XVII. és 189.'$. évi IV. t.-c. alapján magasabb fizetési osztályba előléptethető birák és ügyészek összes száma 300. A felebbezési bíráknak ily módon a törvény szerinti előléptetése nem meríti ki az igazságügyi költségvetésben e cimen felvett alapot, s ezen előléptetés által a felebbezési tanács tagjai a felebbezési fórumon alkalmazott birák dotatióját elérve vagy megközelítve, munkálkodásuk arányában dijaztatnának, mi mig egyrészről serkentőleg s buzditólag hatna, másrészről a felebbezési tanácsnak azáltal, hogy magasabb rangú birák ítélkeznek, a jogkereső közönséggel szemben nagyobb tekintély biztosíttatik és végre meg lenne szüntetve az az anomália, hogy a felebbezési tanács tagjai, kik magasabb birói tisztet teljesítenek, kevesebb fizetéssel alkalmaztassanak, mint a kir. ügyészek és központi vizsgálóbirák. A bányatörvényjavaslat.* Birálat és ismertetés. Irta: dr. SIPOS ÁRPÁD kir. jogakad. tanár Nagyváradon. Y (Folytatás). Elsőnek kínálkozik a hosszutelek,25 melynél az ásványtelep képezvén az adományozás tárgyát, hármas kiterjedésének határai közül : a vastagság (Machtigkeit, a vállapoktól a födü és fökübe nyúló pár öllel együtt), a dőlés (Vernachen vagyis a telepnek lejtős kiterjedése fel és lefelé) már megadván két 25 Lángén feld, Vet j alpesi osztrák tartomány i országon vannak elte jedv I 108. 1. 58. .., 7. sz. ' irubenmass nevek alatt a német és smeretesek. Nálunk Felső-Magyarén s t e i n 133. 1. Klostermann Lapunk mai száma 12 oldalra terjed