A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 8. szám - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

32 A JOG a tárgyalás elmulasztásának következményei, az előkészítő irat beadása tekintetében is azon szabályok alkalmazandók, melyek az eredetileg szóbeli tárgyalással elintézendő felebbezés esetében alkalmazandók. A szóbeli tárgyalást a felebbezési bíróság azért tartotta szükségesnek elrendelni, mert: 1. A felebbező alperes felebbezésében azt kívánja a becsatolt községi bizonyítvány által igazolni, hogy a kereseti szolgáltatásban vis major által volt akadályozva. Tekintve, hogy az alperes ezen bizonyítást az első bíróságnál nem alkalmazta s csupán a felebbezési eljárásban kívánja érvény, siteni, már eredetileg szóbeli tárgyalást kellett volna elérnie, mert új tények és bizonyítékok a nyilvános előadásnál az 1893: XVIII. t.-c. 175. §-a értelmében csakis akkor hozhatók fel, ha azok a 17.'!. §. esetére vonatkoznak, a mi a jelenesetben nem áll. Minthogy a vis major az ügy elbírálását befolyásolhatja, annak fönforgása iránt a bíróságnak tárgyalás útján kell meggyőződést szereznie. 2. Az alperes a tárgyalás során a felperes követelésével szemben beszámítással élt s a felperes be is ismerte, hogy öt köböl és egy véka árpával, köblét 5 frtjával számítva, tényleg tartozik az alperesnek s ennek beszámítását a felperes maga is kérte, mindennek dacára azonban ezen beszámítás iránt az ítélet semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. 3. A felperes azon állitásával szemben, hogy az alperesnek 21 mázsa juhtúrót tartozott szolgáltatni, de tényleg csak 16 mázsa és 68 fontnyit szolgáltatott, az alperes azt állította, hogy 18 mázsáhyit szolgáltatott. Ezen differenciára nézve a bizonyítás nem lett kiterjesztve, de a felperes állítása megokolás nélkül elfogadva. Úgy a 2., mint a 3. pont alatt emiitett körülmények tisztába hozatala, tehát szintén csakis szóbeli tárgyalás útján hozható tisztába, miért is a kir. tszék a sommás eljárás 177. $-ához képest szóbeli tárgyalást rendelt el. Kir. törvényszék mint felebbezési bíróság. Eperjesen, 1895 jan. 10. Abban az esetben, ha a kir. járásbíróság 1894. évi november i-je után hoz ítéletet oly perben, melyben 1894. évi november i-je előtt már ítélet lett hozva, habár csupán az időelőttiség vagy kereshetőségi jog kérdésében; másodfokban nem a kir. törvényszék mint felebbezési biróság, hanem a kir. ítélőtábla jár el. A kassai kir. ítélőtábla végzett: A kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati biróság a felfolyamodást visszautasítja. Indokok: Az 1893: XVIII. t.-c. 222. ij-a szerint azokban a sommás perekben, melyekben a most idézett törvény életbeléptekor már elsőbirósági Ítélet van hozva, a további eljárásra, ideértve a felebbvitelt is, az eddigi törvények alkalmazandók, még pedig akkor is, ha az első bírósági ítéletet a felső biróság feloldotta, vagy újabb eljárás, vagy új Ítélethozatal elrendelése mellett, megsemmisítette. A felterjesztett iratokból kitűnik, hogy ebben a sommás perben a miskolczi kir. járásbíróság 11,37' p. sz. a. 1893. évi december 23-án, tehát még az 1893: XVIII. t.-c. életbelépte előtt ítéletet hozott. Habár az első biróság fentebb jelzett 11,376/1893. p. sz. Ítéletével a pert nem érdemben bírálta el, minthogy azonban az idézett törvény 222. §-nak második bekezdése nem tesz megkülönböztetést arra nézve, hogy az elsőbirósági Ítélet érdemben hozatott-e vagy sem és minthogy ebből folyóan az a körülmény, hogy az 1894. évi június hó 5. napján 1,397. p. sz. a hozott másodbirósági s az 1894. évi szeptember 6. napján 7,882. p. sz. a. hozott harmadbirósági ítéletek következtében az elsőbiróságnak a per érdemére vonatkozó Ítélete már 1894. évi november 24. napján, tehát az 1893: XVIII. t.-c. életbelépte után hozatott, a további eljárásra illetve a felebbvitelre nézve mi befolyással sem lehet: kétségtelen, hogy jelen perben a további eljárásra, ide értve a felebbvitelt is, nem az 1893: XVIII. t.-c. szabályai, hanem az eddigi törvények alkalmazandók. Tekintve, hogy ezek szerint az 1893: XVIII. t.-c. által alkotott felülvizsgálati biróság jelen perben határozni nincs hivatva: a felfolyamodást visszautasítani kellett. (1895. H. 1. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 20,20. sz. Szegénységi jogon — bélyegmentcsen — perlekedő felperes, ha pervesztes lesz és a perköltségek kölcsönösen megszüntetve lettek: a készpénzben fizetendő ítéleti illeték felerészét nem tartozik megfizetni. (1894. évi 10,585. szám.) 2.021. sz. Külföldön lakó felek által Magyarországon folytatott haszonhajtö üzleteknek megadóztatásánál, az adókot'ei'es üzlet külföldön lakó tulajdonosának lakbére, az 1875. évi XXIX. t. c. 19. §-ában említett minimális tételei- megállapításánál számításba nem vehető. (1894. évi 6,697. szám.) 2.022. sz. Hirdetményi bélyegilleték elévülése kérdésében utolsó fokon határozni, a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság illetékes. (1894. évi 9.739. szám.) 2,023. Városi (községi) fogyasztási adó keze lök által az állandó évi fizetésükön felül az elért nyereményből bizonyos százalékban élvezett jutalékok, — IV. oszt. keresetadó alá tartozó jövedelmet képeznek. (1894. évi 7,595. szám.) Vizjogi ügyekben. Vizvezetö csatorna igazolásával a csatorna vizének kizárólagos használatára jog nem szereztetik s a jog terjedelmét a tényleges használat határozza meg. Tényleges használatok igazolása, ha az igazolás feltételei adva vannak, meg nem tagadható azon alapon, mert a használat más jogán gyakoroltatott. (Ily kijelentéseket tartalmaznak a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak m. évi 24,674. sz. a. Sz város közigazg. bizottságához intézett Ítélete.) Vizrendöri kihágási ügyekben nem határozatok, hanem Ítéletek hozandók és az eljárásra nézve az 1880. évi 88,547. szám alatt kiadott belügyminiszteri eljárási utasítás rendelkezései iránytadóak. Azon vizvezetö müvek, melyek vizeiket közvízbe vezetvén, idegen érdekeket érintenek, csak azon esetben tarthatók fenn, ha azok fennállásukra nézve igazolva, vagy engedélyezve vannak, ellenkező esetben a hatóság azokat eltávolítani köteles. (Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak 1893. évi 60,671. sz. a. J . . vármegye alispánjához intézett Ítéletében.) Ha a törvényes alapot nélkülöző vízi munkálatok engedélyezése iránt a tulajdonos részére adott záros határidő alatt a szükséges lépések meg nem tétetnek, a hatóság az idegen érdekek védelme céljából kívánatos intézkedéseket hivatalból a tulajdonos költségére köteles végrehajtani. (Ily kijelentést tartalmaz a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak m. évi 44,928. sz. a. N . vármegye alispánjához intézett Ítélete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Grünsberger Lőrincz e., a zalaegerszegi trvszék, bej. ápr. 12., félsz. ápr. 30., csb. Nagy Géza, tmg. dr. Jenvay Géza. — Fuchs Lipót e., a bpesti trvszék., bej. márc. 23., félsz. ápr. 10, csb. Chira Elek. tmg. dr. Löwenfeld Albert. — Vankó István e , az újvidéki trvszék bejmárc. 16., félsz. márc. 21., csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Kohn Károly. - Grünfeld Mózes e., a debreczeni tvszék., bej. márc. 23., félsz. ápr. 1.. csb. Dr. Vass Antal. tmg. dr. Demkó Ágoston. — Óhegyi Lajos e., a bpesti tvszék., bej. márcz. 20., félsz. ápr. 3., csb. Chira Elek, tmg. dr. Várady Károlv. — Blum Hermán e. a s.-a.-újhelyi tvszék, bej. ápr. 1.. félsz. ápr. 10 . csb. Lehrmann Viktor, tmg. Fröhlich Gyula. — Wolf Mihály e., a dévai trvszék , bej. márcz. 31., félsz. ápr. 27., csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Rozenberg Ignácz. — Schuwert András e., a n.-becskerek, trvszék. bej. márcz. 28., félsz. ápr. 27., csb. Benedek Jenő, tmg. dr. Schle. singer Mór. — T. C. Gerasin e., a tordai tvszék. bei. márc. 30., félsz, ápr. 17., csb. Pozsonyi Antal, tmg. dr. Chirtop Zsoszim. — Szüts Gyula e., a n.-váradi tszék. bej. márc. 30., fe'.sz. ápr. 9., csb. Steller Árpád, tmg. dr. Adorján Ármin. — Babolchay Béla e., a debreczeni tszék. bej. ápr. 1., félsz. ápr. 17., csb. dr. Hrehuss Viktor, tmg. dr. Magoss György. — Goldner János e., a zalaegerszegi tszék- bej. ápr. 30., félsz, május 28., csb. Nagy Géza, tmg. dr. Czinder István. — Figdor Jónás e., a soproni tszék., bej. ápr. 8.. félsz. máj. 6. csb. dr. Wrchovszky Károly, tmg, dr. Hecht Ignácz. — Schvarcz Jaka > e.. a n.-váradi tszék., bej. ápr. 10., félsz. ápr. 24., csb. Steller Árpád, tmg. Csorvássy István. Luculetz LMechita e , a dévai tszék., bej. ápr. 6., félsz. máj. 4., csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Schulhoff Zsigmond. — Lang Ignác s tsa e., a gyulai tvszék bej, május 5. félsz. máj. 25. csb. Ballay Jenő, tmg. dr Uhrim Endre. — Dr. Keller Vilmos e., a gyulai tszék,. bej. május í. félsz, máj 27. csb. Pallay Jenő, tmg. Nagy Elemér Pályázatok: Szombathelyi trvszéknél jegyzői állás márc. l-ig. — A bogsáni jbságnál aljegyzői állás márc. l-ig. — A zalaegerszegi trvszéknél egy jegyzői s egy aljegyzői állás márc. l-ig. A nagy-becskereki trvszéknél aljegyzői állás márc. l-ig. — A felsöeőri jbságnál aljegyzői állás márc. l-ig. — Az orsovai jbságnál aljegyzői állás márc. l-ig. — A pancsovai jbságnál j e g y z ő i állás márc. l-ig. — Karánsebesi trvszéknél aljegyzői állás márc. l-ig. — A mátészalkai jbságnál aljegyzői állás márc. 5-ig. — A nezsideri jbságnál jegyzői állás márc. — 5-ig. Az eperjesi trvszéknél aljegyzői állás márc. ö-ig. — A temesvári trvszéknél jegyzői állás márc. 5-ig. — A szatmár-németi trvszéknél aljegyzői állás márc. 5-ig. — A fehérgyarmati jbságnál a 1 b i r ó i állás márc. 5-ig. — Lugosi jbságnál a 1 j e g yz ő i állás márc. 6-ig. — A zilahi trvszéknél b i r ó i állás márc. 6-ig. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.