A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 8. szám - Melyik az illetékes házassági fórum? (Adalék az egyház politikai reformhoz.)

3-2 A. JOGK hatók nem voltak, mégis azokat megcáfoltaknak tekinteni annál kevésbbé lehet, mert a vádlott védekezését valószínűnek tünteti fel az a körülmény, hogy a vádlottnak nem állott érdekében a kérdéses zálogjog kitörlésének bekebelezése s minthogy fel nem tehető, hogy a vádlott az emiitett 4. kézbesítési ivet csupa hanyag­ságból, mint azt az első bíróság megállapíthatónak vélte, hamisította volna meg, holott a kézbesítés akadályáról való jelentéstétel sem került volna a vádlottnak több fáradságába, alaposan következ­tethetni, miszerint a vádlottat az beszélte reá a vádbeli cselek­mény elkövetésére, kinek az érdekében állott; az pedig szintén természetesnek mutatkozik, hogy a rábeszélő a kieszközölni kívánt cselekményt, mint teljesen ártalmatlant tüntette fel. Minthogy pedig a vádlott annál könnyebben adhatott hitelt az ügyvéd állításainak, mert a keresetlevél tartalmából is meggyőződhetett arról, hogy a telekkönyvi irattárban volt eredeti nyugta szerint a kereset tárgyát képező követelés már 1863. évben kifizettetett; az arra vonatkozó zálogjog törlése pedig 1870. évben előjegyez­tetett : mindezeknél fogva a kir. ítélő tábla elfogadandónak találta a vádlottnak azt a meg nem cáfolt, sőt az előadottak szerint I nagyon valószínűnek mutatkozó védekezését, miszerint a vádbeli cselekmények elkövetésekor nemcsak tudomással nem bírt arról, sőt kizártnak tartotta, hogy a kézbesítési vevények meghamisitá- j sából másra jogsérelem háramoljék vagy háramolhassék. Habár tehát ifj. L. József sértett fél 10. u. sz. a. vallomásában a kérdé­ses 930 frtos követelést fennállónak, az annak kifizetéséről szóló ; és a 3. u. sz. a. iratokhoz csatolt nyugtát pedig, valamint a zálog­törlés előjegyzését elrendelő végzés kézbesítéséről szóló vevényt hamisítványoknak jelen'ette ki; habár továbbá a sértett fél eme kijelentéseivel szemben a kérdéses követelés megszűntét a jelen bűnvádi ügy keretében kimondani és ebből folyóan azt megálla­pítani nem lehet, hogy a vád tárgyát képező hamisításokból a sértett félre jogsérelem nem származhatott: mindazáltal tekintettel arra, miszerint a vádlott a fent előadottak szerint nem birt tudo­mással arról, hogy cselekményéből másokra jogsérelem származ­hatik, a btk. 82. § a szerint pedig a bűntettnek tényálladékához J tartozó ténykörülmények nem számithatók be, ha a tettes azokról a cselekmény elkövetésekor tudomással nem birt, a kir. ítélő tábla sem találta megállapíthatónak a vádlott terhére a btk. 393. §-ában körülírt közokirathamisitás bűntettét. De nem találta meg- i állapithatónak a btk. 400. §-ában körülirt intellectualis közokirat- j hamisítás bűntettét sem, mert a fentebb előadottak szerint a j kérdésben forgó követelést a vádlott kifizetettnek hitte s ekkép kizárva van az, hogy a vádlott emiitett cselekményeivel azt szándé- j kolta volna elérni, hogy mások jogaira vonatkozóan valótlan körülmények vezettessenek a telekkönyvbe. Nem volt végül a vádlott a btk. 467. §-ában körülirt megvesztegetés bűntettében sem bűnösnek felismerhető, mert nincs bizonyíték arra nézve, hogy hivatali kötelességét valamely határozott jutalom vagy aján­dékért szegte volna meg. Minthogy azonban a vádlott, mint az 1875. évi X. t.-c. értelmében a kézbesítések eszközlésére kijelölt községi alkalmazott eme működési körében a btk. 461. §-a szerint közhivatalnoknak tekintendő; minthogy továbbá a vádlott maga beismerte, hogy a fent megjelelt kézbesítési vevények meghami sitásával hivatali kötelességét megszegte, minthogy végül ha meg volt is győződve arról, hogy cselekményéből másokra jogsérelem nem származhalik, mégis tudta azi, hogy cselekményével egy hosszadalmasabb és költségesebb eljárást tett elkerülhetővé és ezzel a felpereseknek hasznot szerzett, s eme tudatban és be­ismerése szerint azért követte el a vádbeli kötelességszegést, hogy azzal a felperesi ügyvédnek szívességet tegyen s azt magának lekötelezze : mindezeknél fogva a vádlott cselekményében a btk. 471. §-a alá eső hivatali visszaélés vétségének összes tényező elemei fenforogván, a kir. itélő tábla ebben a vétségben nyilvání­totta a vádlottat bűnösnek és tekintettel büntetlen előéletére és a kárositási szándék és a tényleges kár hiányára, a btk. 91. §-ának alkalmazásával az ítélet rendelkező részében meghatározott bün­tetésre ítélte stb. A m. kir. Curia (1894. február 1-én 5,448/B. 1893. sz. a.): Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatása mellett vádlott H. Lajos bűnösnek mondatik ki a btk. 394. §-a alapján négy rend­beli közokirathamisitás bűntettében és ezért a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett a btk. 96., 393. §-ai szerint összbüntetésül nyolc havi börtönre, valamint a btk. 399. §-a alapján hivatal­vesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére három évi tartamban Ítéltetik stb. Indokok: H. Lajos beismerte, hogy ö mint községi kéz­besítő az 1869. évben elhalt L. Józsefnek és az 1878. évben elhalt L. Józsefnének keresztvonását 1889. évben négyrendbeli kézbesítési iven meghamisította. Tekintve, hogy a bírósági kézbe­sítési vevény közokirat; tekintve, hogy vádlott mint községi kézbe­sítő az általa hivatalos minőségben felvett ezen négyrendbeli közokiratba hamisan vezette be azt a lényeges tényt, hogy ő a kérdéses bírósági határozatokat L. Józsefnek és nejének kézbe­sítette ; tekintve, hogy vádlottnak kétségtelenül tudnia kellett, hogy ebből valakire jogsérelem háramolhatik ; tekintve, hogy vádlottra mint kézbesítőre nézve a btk. 82. §-a nem alkalmazható, mert ha meggondolatlanul is, de mégis azon tudattal cselekedett! hogy bírósági határozatok ezen hamis vevények alapján fognak hozatni: ezen cselekvése által a btk. 394. §-ába ütköző közokirat- ' hamisítás minden alkateleme megvalósíttatott, mihez képest vádlott ezen bűntettben bűnösnek volt kimontiandó. Nem forog fenn a btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás, mert vádlott maga vezette be a hamis tényt, holott a 400. §. csak akkor alkalmaz­ható, ha valaki — és pedig nem közokirat felvételére jogosított hivatalos személy — közreműködik arra, hogy a hivatalos személy jóhiszemüleg vezessen be valótlan tényt valamely közokiratba. Vádlottnak cselekménye ütközik ugyan a btk. 471. §-ába is; de minthogy nemcsak ezen vétséget, hanem egy sokkal^ súlyosabban büntetendő bűntettet is elkövetett eljárása által, a bűntettben volt bűnösnek kimondandó. Vádlott négyrendbeli vevényre vezette reá a hamis kézjegyet és négyrendbeli vevényen tanúsította azt a valótlan tényt, hogy a kézbesítést eszközölte, mihez képest terhére négyrendbeli közokirathamisitást kellett megállapítani, mert az akaratelhatározás egysége ki van zárva, miután vádlott előre nem is tudhatta, milyen és hány végzést fog még kapni kézbesítés végett. Figyelemmel azonban vádlott rovatlan előéletére; figyelemmel arra, hogy annak a követelésnek kitörlése,^ melyre a kérdéses bírósági határozatok vonatkoznak, már előzőleg elő­jegyezve volt, következőleg a jogsérelem bekövetkezhetésének veszélye távoli volt; figyelemmel vádlott töredelmes beismerésére; figyelemmel arra, hogy állását veszti: a törvényes fegyházbüntetés legkisebb mérve is túlszigorúnak mutatkozik. Ennek folytán vád­lott börtönbüntetésre mérsékelt tartamban volt Ítélendő. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.908. Birói végzés másolatának hitelesítése végett benyúj­tott kérvények: az ül. díj; 13. tétel II. pontjában meghatáro­zott bélyegilleték alá esnek. (1803. évi 7,092. sz.) 1.909, Szentszék előtt folyt válóperben felvett tanukihall­gatási jegyzökönyvek bélyegmentességben nem részesülnek. {1893. évi 7,667. szám.) 1,910. Ha a részvénytársaság elsőbbségi kötvényeit ugyan­ilyen mennyiségű és értékű részvényekkel kicseréli, eme új rész­vények után az ül. díjj. 89. tétel 1. B) 2. a) pontjában meg­határozott illeték jár. (1893. évi 7,033. szám.) 1.911. A kereseti adó alá eső családfők keresetképtelen családtagjaik után is tartoznak kereseti adót fizetni. {1893. évi 7,828. szám.) 1.912. Törvényszéki orvos által szakértői díjairól kiállí­tott nyugta: bélyegmentességben nem részesül. (1893. évi 8,200. szám.) 1.913. A nagykorusitási kérelem következtéből szükséges­kihallgatásokról felvett jegyzőkönyvek bélyegmentességben nem részesülnek. {1893. évi 7,283. szám) 1,914. Ha a fenyítő ítéletben megállapított költségek iránti kielégítési végrehajtási kérvény, a bűnügyi iratok között fekvő bélyegmentesen kiállított meghatalmazásra hivatkozva adatik be, ez a meghatalmazás feltételes bélyegmentességét elveszti­(1893. évi 7,960. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Deutsch R, e., szabadkai tszék, bej. márc. 14, felsz» márc. 21, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Koller. — Gever Móric e., szombat­helyi tszék, bej. márc. 17, félsz. márc. 30, csb. Sarlay Ferenc, tmg. Babos István. — KronOVÍCS SániUClné e., nyíregyházai tszék, bej. márc. 8, félsz, ápr. 9, csb. Szabó József, tmg. Iklódi Márton. — Balogh Sándor e.^ nyíregyházai tszék, bej. febr. 22, félsz. márc. 19, csb. Szabó József, tmg. Lévay Sándor. Löwillger K. e., szegedi tszék, bej. ápr. 17, félsz. máj. 18, csb. Steingassner Ákos, tmg. dr. Buck Hermann. — Széphegyi Manó e.f győri tszék, bej. ápr. 2, félsz. ápr. 4, csb. Sipos László, tmg. Tauber Károly. — Büchler F. e., kaposvári tszék, bej. ápr. 10, félsz. ápr. 12, csb» Perczel Ákos, tmg. dr. Haidekker Károly. — Weinbcrger E. e., m.-szigeti tszék, bej. márc. 5, félsz. márc. 16, csb, dr. Papp József, tmg. Riskó Constantin. — Dániel György e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 29, csb. Szüts István, tmg. dr. Ullmann Sándor. — Mórauclier Ede e , gyulai tszék, bej. ápr. 21, félsz. máj. 16, csb. Pallay Jenő, tmg. Környei Lajos. — Stiirk Lipót e., veszprémi tszék, bej. ápr. 2,. félsz. ápr. 16, csb. Mezriczky, tmg. Csapó Kálmán. — Hausser Antal e., kassai tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 10, csb. Hornyay Ödön, tmg. dr. Brósz László. — Eckstein Jakab e., újvidéki tszék, bej. márc. 28, félsz. ápr. 3„ csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Nagy Géza. Pályázatok: A temesvári itélő táblánál joggyakornoki áll. márc. 4-ig. — A battonyi jrbságnál járás birói áll. márc. 6-ig. — A nagy-károlyi jrbságnál aljegyzői áll. márc. 6-ig. — A szegedi Ítélő­táblánál 7 (hét) joggyakornoki áll. márc. 7-ig. — A zentai jrbságnál albirói áll. márc. 7-ig. — A győri tszéknél birói áll. márc. 7-ig. • — A maros-ludasi jrbságnál aljegyzői áll. márc. 9-ig. Nyomatott a »Pcsti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom