A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 9. szám - A kötelező polgári házassági vitához

Tizenkettedik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1894. március 4. Szerkesztőség : V., Rndolf-rakparl sz. Kiadóhivatal: V., Rndolf-rakparl 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. A JOG (ezelótt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférliú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negj ed érre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » • Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Értesítés. — A kötelező polgári házassági vitához. Irta: dr. Stíllel Mór. —Biztosítási törvényünk revisiója. Irta: dr. R ó t h Tál, budapesti ügyvéd. — Telekkönyvvezető-képző tanfolyam fölállítása Budapesten. Ina: Kiitsa Izidor, lippai kir. s.-telekkönyvvezető. — Belföld. (A budapesti ügyvédi kamara állás foglalása az egyházpolitikai kérdésben. — A magyar királyi közjegyzők országos egyletének központi bizottságától felhívás a királyi közjegyzőkhöz. Irta : Z i m á n y i Alajos, budapesti közjegyző.) — Ausztria és külföld. (A német birodalmi magánjogi coditicatió 189 3-ban. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd.) — Nyílt kérdések és feleletek. (Elrendelhető-e a biztosítási végrehajtás a tisztviselő lakbérilletményére házbéikövetelés fejében a veszély valószínűségének igazolása nélkül. Trta : 1). J.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok é> döntvények. — Kivonat a -Bndapesti Közlöny.-bői. (Csődök. — Pályázatok.) Értesítés. Miután a Törvényeknek éslgazs. rendeleti knek ivekben való kézhezvétele és megőrzése az előfizetők egy részének terhére van. azon egyezségre léptünk a Rátli Mór céggel, miszerint azokat a Jog' előfizetői részére bérmentve füzetekben fogja ezentúl elküldeni. Felhívjuk tehát azon t. előfizetőinket, kik a törvények és i»azs. rendeletek; kedvezményes beszerzését igénybe akarják venni, hogy azok a 2 frtnyi előfizetési árat közvetlenül Rátli Mór könyvkereskedésébe mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a rövid idő alatt megjelenő első füzet szétküldésében fennakadás történjék. Hogy mily kedvezményt nyújtunk ezen egyezmény által előfizetőinknek, annak igazolására felemiitjük, hogy az 1893. évi összes törvénycikkek és rendeleteknek, melyeket mi 2 frtért küldtünk az előfizetőknek, bolti ára 6 irtot tesz ki. Egyúttal tudatjuk, hogy a »J"og törvénytárai 1893. évi t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az IÜQ3- évi igazságügyi rendeletek és 6. ivét (53—84. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük S napon, belül hozzánk intézni. A 'Jog- kiadóhivatala. A kötelező polgári házassági vitához. Teljesen igazuk van azoknak, kik a kötelező polgári házasság behozatalát nem a szabadelvüség szempontjából tekintik. Helyes ezen felfogás szemben azzal, hogy ezen új intézmény ellenzőinek legnagyob contingense is, egyrészt csupán pártpolitikai, másrészt pedig inkább a d m i n i strativ tekinteteket tolnak előtérbe. Azok pedig kik elvi ellenzői, nyíltan legalább, eltűnő csekély kis táborra zsugorodnak össze. A kérdés helyesen csak ugy van, és csak ugy lehet felállítva, a mint azt Szilágyi Dezső állította fel, ugy tudniillik, vájjon állami és különösen magyar állami érdek követeli-e a polgári házasság behozatalát ? Hogy ezen magyar állami érdek egyúttal összeesik a szabadelvüség követelményeivel, csak emeli ezen intézmény behozatalának indokolt voltát. A midőn tehát uralkodó szempontul egyedül az állami érdek követelményei állíttatnak fel a kötelező polgári házasság intézményének behozatalánál, ugy első sorban azon érvek volnának méltánylandók, melyek az állami érdek szempontjából felhozatnak. Tán felmentve érezheti magát egy jogi szaklap az alól, hogy ezen érvekkel bővebben foglalkozzék akkor, midőn ezen érvek csaknem évtizedek óta fennen hirdettettek és hirdettetnek hazánkban, a midőn azok a mindennapi gyakorlatban parancsoló módon érvényesülnek. Elég arra utalni, hogy ez idő szerint kilenc különféle felekezeti házassági jog van nálunk érvényben, mely ennél fogva kilenc különféle alapelv szerint igazítja el azon számtalan nagy horderejű kérdéseket, melyek a házassági jog keretében megoldást igényelnek. Mily megoldhatlan bonyodalmakat, mily észszerűtlen helyzeteket, mily otromba visszaéléseket teremtettek egyenként, és az egymással való összeütközéseikben ezen tarka színezetű, egymástól néha homlokegyenest különböző házassági jogok, azt mi, a jogszolgáltatás emberei, mindennap tapasztalhatjuk, tétlenül és tehetetlenül állva gyakran a legyőzhetlen nehézségekkel szemben, melyeken azután a bíróságok vagy esetröl-esetre egy bizonyos modus vivendi megteremtése végett a »bölcs belátás« hatalmi szavával túlteszik magukat, vagy hol ez még se járja, szabad lefolyást engedve a fennálló házassági jogok összeütközéséből származó, gyakran megszégyenítő jogi absurditásoknak. Az állami érdek rendet és rendezést követel minden életviszonyban, melynek jogi vonatkozásai vannak. Ezen rendezés képezi a jogrendet, mely alapja, előfeltétele de egyúttal következménye is az állami érdeknek. Ezen jogrend az állam elsőrangú érdeke, mely előtt meg kell hódolnia minden más particularis egyéni, társulati, testületi, törvényhatósági, vallási, nemzetiségi, társadalmi vagy bármi más érdeknek. Hogy egy bölcs állami vezetés ezen legmagasabb állami érdek érvényesítésében tekintettel nem lehet más particularis érdekekre, kétségbe vonhatlan. Más kérdés azonban, hogy ne legyen-e kímélettel a particularis érdekek azon categoriái iránt, melyek elvégre szintén legalább bizonyos távolabb vonatkozásban a jogrend érdekeit mozdítják elő, és azért létjogosultsággal birnak. A házassági jog terén kétségtelenül az egyházi vagy jobban mondva a vallási elem ily kíméletet igényel. Tehát a házassági jog rendezésénél azon rendezési alak lesz ajánlatos és keresztül viendő, mely érvényt szerez az állam parancsoló érdekének, de egyúttal kíméli a vallásos érdeket is. Ha ilyen rendezési mód nem található, akkor meg kell hódolni a vallási érdeknek az állami előtt, mely minden körülmény közt a souverain. De ilyen rendezési mód létezik. És ez a kötelező polgári házasság. Mert e mellett teljes felsőségében érvényesülhet az állami jogrend követelménye, és teljes szabadságban érvényesülhet a vallásosság követelménye — párhuzamosan egymás mellett. Az egyik érvényesülését az állam törvénye megköveteli kényszereszközeinek egész hatalmával ; a másik érvényesítését mint az internum fórum dolgát az államtörvény az egyén lelkiismeretének szent elvénél fogva, az egyén szabad elhatározására bizza. Magasztosabb módon nem adhat kifejezést az állam törvénye azon tiszteletnek, melylyel az egyén lelkiismereti szabadságának adózik, mint ha azt mondja: boldogulj s a j á t h i t e 1 v e i d szerint. Ez a valódi egyházpolitika, mely felmenti az egyházakat a politika alól, de felmenti a politikát az egyház alól is. A lelkiismeret szabadsága nagy világtörténeti elvének nevében tehát, más rendezést a házassági jog terén elfogadni nem lehet és nem szabad, mint a k ö t e 1 e z ö p o 1g á r i házasság elvén való rendezést. Lapunk mai szama IS oldalra terjed.