A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 41. szám - Utmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról

162 A JOG. kifizesse, keresete tehát nemcsak előlegesen megállapított, hanem már kiérdemelt díjnak utólagos kötelezésére is van alapítva, kétségtelen, hogy miután ily kötelezés érvényességéhez okirat kiállítása nem szükséges, de ily esetben a munka teljesítése sem bizonyítandó, a keresetnek hely adandó, ha a vitatott utólagos kötelezés megtörténte bizonyittatik. E tekintetben felperes föesküvel kínálta meg elsőrendű alperest, ki azt el is fogadta és miután az elsőrendű alperes ügyvédjének kínált főeskü a felebbezett ítélet indokolása alapján helyt nem foghat, egyéb bizonyíték hiányában a per kérdése csak az elsőrendű alperesnek odaítélt és a döntő körülményeknek megfelelő szövegezésű föesküvel dönthető el, miért is a neheztelt ítélet ezen indok alapján helybeuhagyatott. Valamely ingatlanra nemcsak a végrehajtási jog, hanem az árverés is feljegyeztetvén, az a körülmény, hogy a fenti végrehajtási feljegyzések után az ingatlan tulajdona más személy javára bekebleztetett, az elrendelt] végrehajtásnak az ingatlan haszonélvezetére való foganatosítását nem gátolja és a jelenlegi tulajdonos marasztalása ezen utóbbi végrehajtási lépésnek előfeltételét nem képezheti. (1881: LX. t.-c. 137., 142. éi 211. §-ai.) 1 A nagybecskereki kir. törvényszék, mint váltóbirósáft(1893. évi július hó 28-án 4,594. sz. a.): K. Mita végrehajtónak B. Márkus végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a végrehajtási jog feljegyzése végett. Végzés. A nagybecskereki kir. törvényszék, mint váltóbiróságnak 1893. július 12. napján 7,379. v. sz. a. kelt végzése alapján a kumáDÍ 2,388. sz. tjkvben A) a. foglalt ingatlanokra C/4/a. 6,566/1890. számmal 3,000 frt a járulékai erejéig K. Mita engedményes javára bekebelezett zálogjogra a végrehajtási jog 3,000 frt tőke, ennek 1890. év aug. 1-től járó 6°/o kamatai és 55 frt költségek erejéig az ingatlanok és haszonélvezetére a C. 17. alatt feljegyzett per kimenetelétől függő joghatálylyal feljegyzendö. Minthogy pedig nevezett végrehajtást szenvedő ellen ezen ingatlanra a nagykikindai kerületi első takarékpénztár végrehajtó követelésének behajtása céljából kielégítési végrehajtási eljárás van már folyamatban, az 1881: LX. t.-c. 166. §-a alapján a későbbi végrehajtatónak a korábbi végrehajtóhoz való csatlakozása kimondatik. Egyúttal a kérdéses ingatlanok haszonélvezetének végrehajtási zár alá vétele elrendeltetik s az ajánlatba hozandó zárgondnok kinevezése és ennek bevezetésére s a zár alá vett haszonélvezetnek és tartozékainak lekár melletti átadására R. István bírósági végrehajtó kiküldetik. Miről az érdekeltek értesitendők stb. A szegedi kir. ítélő tábla (1893. évi november 13-án, 9,414. sz. a.): Az elsőbiróság végzése megváltoztatik s a nagybecskereki kir. törvényszék, mint váltóbiróságnak 1893. évi július hó 12-én 7,379. sz. a. kelt végzésében foglalt megkeresésnek foganatosítása megtagadtatik, mert a kumáni 2,388. számú tjkönyvben foglalt ingatlanok tulajdonjoga nem a végrehajtást szenvedő B. Márk, hanem a felfolyamodó R. testvérek cég javára lévén bekebelezve, ezen utóbbi ellen a végrehajtást szenvedő B. Márk ellen a haszonvételre intézett folytatólagos végrehajtás nem foganatosítható, dacára annak, hogy az ingatlanra végrehajtató javára a végrehajtási zálogjog a kielégítés tárgyát képező követelés erejéig, a felfolyamodó tulajdonjogi bejegyzést megelőző rangsorozattal már be van kebelezve : és pedig azért nem, mert a tulajdonjog bekebelezésének határidejétől a haszonvétel a tulajdonost rendszerint megilleti és igy a tulajdonosnak marasztalása nélkül az ingatlan haszonvételeire végrehajtás nem vezethető és pedig annyival kevésbé, mert a bejegyzett végrehajtási zálogjog az 1881: LX. t.-c. 211. §-a szerint az új tulajdonost illető haszonélvezetre ki nem terjed stb. A m. kir. Curia (1894. évi június hó 22-én, 6,022. sz. a.): A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben, mert az 1881 : LX. t.-c. 211. §-ának rendelkezése értelmében abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonjoga a végrehajtást szenvedőt illeti, a végrehajtatónak jogában áll a végrehajtást úgy az ingatlan állagára, mint annak haszonélvezetére, akár együttesen, akár elkülönitetten is vezetni, ugyan e törvény 137. és 142. §§-nak rendelkezései szerint pedig, ha a zálogjog végrehajtható közokirat alapján kebeleztetett be, vagy a végrehajtási zálogjog is már bekebeleztetett, a tulajdonjognak egy harmadik személy javára való bejegyzése sem a végrehajtást, sem annak további folyamát s ekként a végrehajtásnak a haszonélvezetre való vezetését, mint a végrehajtásnak egyik nemét nem gátolja; mert e szerint, hogy a kumáni 2,388. sz. tjkvbeli ingatlanra 15,927/890. sz. a. az 1890. évi december hó 10-én elsőbbséggel végrehajtató K. Mita javára nemcsak a végrehajtási jog, hanem az 1891. évi március hó 16-iki elsőbbséggel 3,816. sz. a. az árverés is feljegyeztetett, az a körülmény, hogy 5,974/892. sz. alatt 1892. évi október hó 8-án, tehát a fenti végrehajtási feljegyzések után R. testvérek cég javára a tulajdonjog bekebeleztetett, az elrendelt végrehajtásnak az ingatlan haszonélvezetére való foganatositását nem gátolja stb. Olyan esetben, midőn valaki terményeit a vállalkozó cséplőgépével kicsépelteti, a cséplőgép, a gőzniozdony vagy tartozékaik hiányossága folytán bekövetkezett kárért felelősséggel az tartozik, a kit a rendelkezési jog megillet és a ki ebből folyóan ezek jó minőségéről gondoskodni, esetleg a hiányokat kijavíttatni köteles. E szerint és habár a rendelkezési jog rendszerint a gép tulajdonosa, illetve a vállalkozó személyében egyesül, nem döntő az, hogy ki a gépek tulajdonosa es hogy a cséplési szerződés kivel köttetett meg. (M. kir. Curia 1894. június 25. 1,272. sz. a.) A jegyajándék a házasság vétlen elmaradása esetében visszakövetelhető. A szülőknek azon kijelentése, hogy bele nem egyeznek, hogy leányuk a jegyesének állandó lakhelyére (Braziliába) menjen, a házassági ajánlatnak visszautasításával egyértelmű. A házassági ajánlat tétele után tett nagyobb értékű ajándék jegyajándéknak tekintendő azon esetben is, ha nem kifejezetten ilyennek adatott. (M. kir. Curia 1864. június 25. 6,687. sz. a.) Ha a házassági kötelék felbontá-át válókeresettel maga a férjétől már ezelőtt is különválva élt nő kérelmezte és az azt kimondó Ítélet ellen felebbezéssel nem élt, ugy reá nézve a hitvestársi öröklés meg nem nyílhatott akkor sem, ha a férj a felsőbírósági ítélet kézbesítése előtt meghalt. (M, kir. Curia 1894. május 23, 10,413. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ingatlan bérbevétele kereskedő részéről üzlete folytatása végett kereskedelmi ügyletet képez. A tömeghitelezö követelését a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság előtt érvényesítheti. jg M. H. és fiai marosszlatinai gyáros cégnek vb. M, Henrik, illetőleg Josef N.'s Sohn prágai és franzensthali bej. kereskedő cég csődtömege ellen 1,437 frt 50 kr. haszonbérkövetelés s jár. iránt 1893. november 6-án 2,421/893. s?. a. indított perében 1893. december 1-én megtartott tárgyalás alkalmával alperesi képviselő az illetékességi kifogás előterjesztése előtt azt a kérdést veti fel, vájjon tekintettel arra, hogy értesülése szerint a napokban N. Henrik ellen az aradi kir. törvényszék is csődöt nyitott, az Ausztriában megnyitott csőd tömeggondnoka képviselheti-e jelen perben alperest. Felperes erre azt válaszolja, hogy nincs tudomása róla, vájjon N. Henrik ellen magyar területen is nyittatott-e csőd. Tény az, hogy a kereset beadása idején N. Henrik ellen csupán Ausztriában volt a csőd megnyitva s minthogy a külföldön nyitott csőd hatálya bárhol levő ingó vagyonra kiterjed, kétségtelen, hogy az osztrák csődtömeggondnok, kellőleg megidéztetvén, alp. csődtömeget jogérvényesen képviselheti. Alperes ezután kifogást emel a tőzsdebiróság illetékessége ellen, mert a kereset alapját ingatlanra vonatkoztató bérleti szerződés képezi, ez pedig a k. t. 262. §-a alapján kereskedelmi ügyletet nem képez. De nem áll meg e bíróság illetékessége azért sem, mert felperes azt a 2. "/• alatti folyószámlába vezette át, mi által a tőzsdebiróság illetékessége megszűnt s felperes a folyó számla összegéből ezen követelést kiszakítani jogosítva nincsen. Mindezek alapján kéri az illetékességet leszállítani s felperest 25 frt perköltségben marasztalni. Felperes kéri az illetékesség megállapítását, mert mindkét fél kereskedő s mert N. Henrik a kérdéses ingatlanokat kereskedelmi üzlete folytatása céljából bérelte s igy ezen bérleti szerződés a kt. 262. §-ának korlátozása alá nem esik. Az a körülmény, hogy felperes kereseti követelése a 2. •/. alatti számlában is foglaltatik, szintén nem akadályozhatja e biróság illetékességének megállapítását, mert a kereseti szerződésben világosan a tőzsdebiróság illetékessége lesz kikötve s a kereseti követelés e szerződésből származik. A tőzsdebiróság (elnök: Geiger B. Zsigmond, választott bírák: Lederer Sándor, Hoffmann Samu, Beck Miksa és Ullmann Emil tőzsdetanácsos urak) megállapította illetékességét a következő okokból: A k. t. 260. §-a értelmében a kereskedőnek mindazon ügyletei, melyek kereskedelmi üzlete folytatásához tartoznak, kereskedelmi ügyleteknek tekintendők s minthogy N. Henrik a kereset mellett levő szerződésben foglalt ingatlanokat üzlete folytatása céljából vette bérbe, ezen bérleti szerződés állandó bírói gyakorlat szerint a k. t. 262. §. korlátozása alá nem eső kereskedelmi ügyletnek veendő; az a körülmény pedig, hogy a kereseti követelés a 2. •/. alatti folyószámlába is fel van véve, a tőzsdebiróság illetékességét, mely a kereseti szerződésben kifejezetten ki van kötve, meg nem szünteti. Az ügy érdemében a biróság alperest a keresethez képest marasztalta. Indokolás: Tekintve, hogy N. Henrik — mint tagadásba nem vétetett — egyedüli tulajdonosa volt a Josef N.-'s Sohn prágai és franzensthali bejegyzett cégnek s hogy e szerint a kereseti követelésért ugy ő maga, mint cége is felelős, tekintve továbbá, hogy felperes követelését akár a külföldi, akár a ma-