A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 41. szám - Utmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról

A J gyarországi cég csődtömege ellen érvényesítheti s végre tekintve, hogy a kereseti követelésnek folyószámlára irása e követelés külön érvényesítésének útját nem állja s hogy alperes a kereseti követelés valódisága és fennállása ellen kifogást nem emelt: alperest a kereset terhében marasztalni kellett. A budapesti kir. itélö tábla alperes felfolyaraodásának 1894. március '29-én 1,053. sz. a. helyt nem adott. Indokolás: Az elsöbiróság a bírói illetékesség kérdésében hozott végzésében foglalt indokok alapján annyival inkább helyesen állapította meg bírói illetékességét, mert a kereseti követelés kétségtelenül az A) alatt csatolt szerződésre van alapítva; mert e követelésre nézve az elsöbiróság illetékessége, minthogy mindkét szerződő fél beismerten kereskedő, az ügylet pedig az elsöbiróságnak idevonatkozó helyes indokolása szerint kereskedelmi, az 1881. évi L1X. t.-c. 94. §. b) pontja alapján joghatályosan volt kiköthető: végül, mert a csődtörvény 170. §-a értelmében felperes, ki nem csődhitelező, hanem mint tömeghitelező lép fel, követelését a törvénykezési rendtartás szerint illetékes, tehát jelen esetben a szerződésileg kikötött bíróság előtt érvényesíteni jogosult. Ezek szerint az 1881 : LIX t.-c. 96. §-a pontjára fektetett alaki sérelem fenn nem forog; de nem forog fenu a most idézett §. c) pontjának esete sem, mert felperes keresetét a közadósnak ausztriai csődtömege ellen indította akkor, midőn Magyarországon a közadós ellen külön csőd nyitva, a felfolyamodáshoz csatolt végzés szerint, még nem is volt; mert ennélfogva alperest a prágai csász. kir. kereskedelmi törvényszék, mint csődbíróság által kirendelt csődtömeggondnok a perben jogosan képviselte ; végül, mert az a kérdés, hogy kötelezhető-e az alperesként perbe idézett ausztriai csődtömeg a kereseti követelés megfizetésére, a per érdemére tartozik; a per érdeme pedig az idézett 96. §. szerint e helyütt vizsgálat tárgyává nem tehető. Mindezeknél fogva és minthogy az idézett 96. §-bau felsorolt több alaki sérelmek valamelyikének fenforgását alperes maga sem állítja : a felfolyamodásuak nem volt hely adható. Az a kereskedelmi meghatalmazott, kit főnöke ügyletek kötéseiéi bizott meg, nincs feljogosítva főnökét a tözsdebiróság Ítéletének alávetni még akkor sem, ka igazoltatnék, hogy a meghatalmazott a tözsdebiróság illetékességének kikötését tartalmazó nyomtatott kötlevél-iirlapokat főnökétől kapta. R. Ignác rózsahegyi kereskedőnek a szatmári gőzmalomtársulat ellen 84 frt ll kr. s jár. iránt 692/93. sz. a. indított perében a tözsdebiróság 1893. évi május 12-én illetékességét leszállította. A budapesti kir. itélö tábla (1893. július 13-án 2,364. sz. a.) az elsöbiróság végzését helybenhagyta. Indokolás: Felperes a tözsdebiróság illetékességét az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ának b) pontja alapján kívánván igénybe venni, alperes kifogásával szemben bizonyítani tartozott volna azt, hogy a keresethez A) alatt csatolt kötlevelet, melynek záradékában a tözsdebiróság illetékessége kikötöttnek jelentkezik, alperes részvénytársaság kötelező módon aláirta. Felperes azonban ezt nem bizonyította, sőt elismerte, hogy az A) alatti kötlevelen látható aláírás nem felel meg az alperest kötelező alapszabályszeríí cégjegyzésnek, mindamellett azért tartja azt hatályosnak, mivel W. I., a ki az A) alattin alperes nyomtatott cége alá nevét irta, alperesnek ügyletek kötésére nézve kereskedelmi meghatalmazottja volt. De ha ez valónak elfogadtatnék is, miután a kereskedelmi meghatalmazottnak a kereskedelmi törvény 43. §-ában meghatározott hatásköre az üzlet körében kötött ügyleteken és az ezekkel rendszerint járó jogcselekményeken túl nem terjedhet, kétségtelen, hogy W. I. ebben az esetben sem volna feljogosítottnak tekinthető arra, hogy különös felhatalmazás nélkül alperes céget rendes bíróságának illetékessége alól elvonja s őt a tözsdebiróság kivételes hatáskörének alávesse, mert ily jogcselekmény az alperes üzletköréhez tartozó ügyletekkel szükségkép nem jár. Felperesnek főesküvel is bizonyítani kwánt az az állítása, hogy alperes W. I.-nek az A) alattihoz hasonló űrlapokat bocsátott rendelkezésére, azért nem lényeges, mert attól el is tekintve, hogy felperes az általa szövegezett esküvel azt akarja bizonyítani, hogy alperes ezen űrlapokat a felperes által leendő aláirás végett adta W. L-nek, ily űrlapoknak rendelkezésre bocsátása még nem egyértelmű azzal, hogy alperes W. I.-t cégének kötelező aláírásával a kivételes bíróság illetékességének alávetni jogosult volna. Tekintve végül, hogy alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy alperes a W. I. által eszközölt alávetést utólag jóváhagyta és az ügyletet az A) alatti kötlevél alapján részben már teljesítette is, sőt felperes maga azt adván elő, hogy az ügylet, melyet alperes részben teljesített, nem az A) alattiban foglalt feltételek mellett létesült, megállapítható, hogy az idézett törvényhelynek esete itt fenn nem forog, minélfogva az elsöbiróság helyesen intézkedett, midőn magát a per elbírálására illetéktelennek mondotta ki. A csődtörvény rendelkezései a közadós perbenállasi képességét az ő személyes perbeidézésével indított azokban a perekben, a melyeknek tárgyát nem képezik a csődtömeghez tartozó javak OG. 163 vagy jogok, nem érintik, önként értetődvén, hogy az ily perekben hozott ítélet a csödhitelezőkkcl szemben a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében joghatályossá nem válik. Ez okból a közadós személye ellen kibocsátott sommás végzést a tömeggondnok átvenni és az ellen a tömeg képviseletében kifogásokkal élni nincsen jogosítva. (M. kir. Curia 1894. június 20. 904. sz. a.) A megtámadási jog szempontjából a csődtörvény 27. §-a alapján kielégítési végrehajtásnak kereskedő elleni foganatosítása már magában véve a flzetésinegszüntetés tényét és végrehajtatóuak erről való tudomását bizonyítja. (M. kir. Curia 1S94. jun. 25. 742. sz.j Bűnügyekben. Tekintve, hogy a „frictionless" szó magában véve sem védjegyet nem képez, sem a panaszos cég nevét, cégét, címerét nem képezi, hanem csupán az árú egyik tulajdonságának megjelölésére szolgáló kifejezés, ugyanazért ezen szónak, melynek jelentése ..dörzsmentes", habár az panaszosnak védjegyében is előfordul, a védjegynélküli használata magában véve védjegy-bitorlásnak az 1890. évi II. t.-c. 23. §-a értelmében nem tekinthető, de a védjegynek oly csekély változtatással való használatát, mely u. a. t.-c. 25. §-a értelmében védjegybitorlásnak minősíttetnék, sem képezi. A budapesti kir. törvényszék (1893. aug. 30. 37,530. sz.): Gebhard Rezső és társai ellen védjegyhamisitás miatt tett feljelentés, mint bűnvádi eljárásra nem alkalmas, félretétetik. Mert a feljelentésből kitűnik, hogy Hardy Gordon Small és George William Parkes panaszlóknak cége igy hangzik: »The Frictionless Engine Packing Company«, sűrítőanyag-árúinak védjegye pedig a feljelentéshez csatolt lajstromkivonat mellett látható női alak »Frictionless« felírással. A panasz tárgyát az képezi, hogy G. Rezső és Kann & Heller budapesti cégek szintén »Frictionless« név alatt hirdetik sűritőanyag-árúikat. Az 1890. évi II. t.-c. 10. §-a más iparos, termelő, kereskedő nevének, cégének, címerének, üzletének az illetők beleegyezése nélkül az árúk megjelölésére való felhasználását ugyan tilosnak mondja és a 23. §. szerint pedig védjegygyei ellátott árúk jogtalan árúba bocsátása, illetve a védjegy utánzása büntetendő is; tekintve azonban, hogy a »Frictionless« szó magában véve sem védjegyet nem képez, sem a panaszos cég nevét, cégét, címerét nem képezi, hanem csupán az árú egyik tulajdonságának megjelölésére szolgáló kifejezés, ugyanazért ezen szónak, melynek jelentése a »dörzsmentes«, a védjegynélküli használata magában véve védjegybitorlásnak nem tekinthető, annál kevésbé, mert a csatolt árjegyzékek egyike sem tartalmaz oly utalást, mely arra volna szánva, hogy a vevőt az árú gyártási helye és minősége iránt tévedésbe ejtse. A budapesti kir. ítélő tábla (1893. okt. 31. 9,145. sz. a. : A kir. törvényszék végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert magának a » Frictionless" szónak használata azért, mert az panaszosoknak védjegyében is előfordul, nem képezi a védjegynek oly csekély változtatással való használatát, mely az 1892. évi II. t.-c. 25. §-a értelmében védjegybitorlásnak minösittethetnék. A m, királyi Curia (1894. aug. 30. 22. sz. a.) : A kir. itélö tábla végzése az abban felhozott és az elsöbiróság végzésében elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik, azzal a kiigazítással, hogy a másodbiróság végzésében tévesen idézett 1892. évi II. t.-c. 25. §-a az 1890. évi II. t.-c. 25. §-al helyesbittetik. Mindegyik vádlott az erőszakosan arra kényszeritett sértett féllel nemileg közösülvén, viszont a vádlott társak nemi közösülésénél erőszakkal, illetve fenyegetéssel, vagyis a büntettet megalkotó tevékenységgel közreműködvén : vádlottak a btkv. 232. §-ának 1. pontjába ütköző ugyanannyi rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében, mint tettestársak, bűnösek. A győri kir. törvényszék (1894. május 28. 2,634. sz. a.) : R. Pál I. r., P. János II. r. és H. József III. r. vádlottak bűnösöknek mondatnak ki a btkv. 232. g-áuak 1. pontjába ütköző és minősülő, H. Mari sérelmére elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntettében és azért a btkv. 89. és 91. §-ai alkalmazásával, a 232., 57. és 250. §§. alapján I. r. vádlottat 5 évi fegyházra és 6 évi hivatalvesztésre, II. és III. r. vádlottakat 4 évi fegyházra és 6 — 6 évi hivatalvesztésre Ítélte, stb. Indokok: Vádlottakuak, sértettnek s a tanuknak a vizsgálat és végtárgyalás alkalmával tett előadásaikból a következő tényállás derült ki: H. Mari cselédleány f. évi márc. 26-án Budapestről kényszerútlevéllel haza, veszprémmegyei Eöcs községbe menvén, az esti 9 órai vonattal Győrbe érkezett, a hol az éjfélutáni 2 órai vonatra várakozva, egy ideig az indóháznál maradt; itt azonban a várakozást megunva, a vizsgálóbíró előtti vallomása szerint egy bakával, a végtárgyaláson tett előadása szerint pedig egy vele utazó cselédleány társaságában sétálni indult a városba, a mely előtte még teljesen ismeretlen volt. Séta közben elmentek a Nádorvárosba, a hol a Freund-féle korcsmából kihallatszó zenehangok