A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 8. szám - Telekkönyvvezetőképző-tanfolyam fölállítása Budapesten; 1. (r.)

Szilágyi miniszter utal arra, hogy vnás javaslatok is e/.t a kifejezést használják, mint a mely az illető fogalom kifejezésére a legalkalmasabbnak látszik. M and el a szakasz rendelkezését aggályosnak tartja. A bizottság Teleszky eladó felvilágosításai után változatlanul elfogadja a §-t. 69. §. »A semmiségi pert csak addig lehet megindítani, raig a házasság raeg nem szűnt. Ha a házasság a per folyama alatt szűnik meg, az eljárás csak annak kérelmére folytatható, a kinek valamely Jogi érdeke függ a házasság érvényességének vagy érvénytelenségének megállapításától.« Teleszky előadó azt, hogy a kellő időben megindított semmiségi per a házasság megszűnése után mikor folytatható legcélszerűbben, a házassági eljárásban véli szabályozhatónak s erre való tekintettel a szakasz második pontjának kihagyását jav asolja. Poló nyi az első bekezdést is az eljárásba valónak tekintené, a második kétségtelenül oda tartozik s ennélfogva szóló hozzájárul az előadó indítványához. Szilágvi miniszter felvilágosításai után a második bekezdés az eljárásba átteendönek határoztatván, az első változatlanul elfogadtatott. 70. §. »A semmiségi perben kötelezett jogerős Ítélet mindenkivel szemben hatályos. Ha a 16. §. okából indított seramiségi perben a korábbi házastárs részt nem vett, az elutasító Ítélet hatálya reá nem terjed ki.« Neumann, Szilágyi miniszter és Teleszky előadó néhány megjegyzése után a szakasz változatlanul elfogadtatott. 71. §. »Megtámadható a házasság, melyet valamelyik fél a 9. §. ellenére felmentés nélkül kötött.« A bizottság elfogadja a §-t. 72. §. »Megtáinadhaló a házasság, melyet valamelyik fél a 10—13. § okba megkívánt beleegyezés, illetőleg jóváhagyás nélkül kötött. A gyámhatósági megállapítás (11. §. utolsó bekezdés) tévessége a házasság érvényére nincs befolyással.« M and el a megtámadhatóságot csak a 10-ik §. esetében engedné meg. Szilágyi miniszter utal arra, hogy e kérdést már részletesen megvitatta és eldöntötte a bizottság. — A §. változatlanul elfogadtatott. 73. §. ^Megtámadható a házasság kényszer miatt, ha valamelyik fél erőszak hatása alatt, vagy fenyegetéssel jogtalanul előidézett alapos félelem következtében kötötte. A szülői akarattal szemben való megadás még nem alapos félelem.« Teleszky előadó a £-nak világosabbá tétele céljából a szövegezésnek következőleg való megállapítását javasolja : »Megtámadható a házatság kényszer miatt, ha valamelyik fél fenyegetéssel előidézett alapos félelem következtében kötötte.« P o I ó n y i hozzájárul az előadó által javasolt szövegezéshez, melyet a bizottság Szilágyi miniszter hozzájárulásával elfogad. 7 1. g. »Megtámadható a házasság tévedés miatt: a) ha valamelyik fél egyáltalán nem akart házasságot kötni és nem tudta, hogy kijelentésével házasságot köt; /; ha valamelyik fél mással kötött házasságot, mint a kivel akart és nem tudta, hogy a személy más; c ha valamelyik fél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik fél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette; </) ha valamelyik fél a 100. §-ban vagy a 102. §. d) pont jában említett büntetésre volt Ítélve és a másik fél ezt nem tudta és utóbbiról egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna ; c) ha a férj nejét mástól házasságon kivül teherbe ejtve, találta és ezt a házasság megkötésekor nem tudta ; /) ha a holttányilvánitott házastárs az új házasság megkötése után jelentkezik.« Teleszky előadó kiemeli a §. /) pontjával kapcsolatosan, hogy merőben helytelen és tárgytalan az e kérdésre vonatkozólag a sajtóban felmerült kontroverzia, mert a javaslat 7tí. §-ának c) pontja világosan kimondja, hogy a holttányilvánitott házastársnak nincs megtámadási joga. Polónyi feleslegesnek tartja az egész holttányilvánítási eljárás felvétélét; nem képzel oly esetet, hogy valaki a holttányilvánitási eljárást válaszsza, midőn módjában áll hűtlen elhagyás reá nézve kedvezőbb jogcímén rövidebb idő alatt célt érni. S z i 1 á g y i miniszter kimutatja, hogy téves előtte szóló felfogása, mert a hűtlen elhagyás kritériuma a jogos ok nélkül, s/.ándékosan való elhagyás, amely alapon pl. háborúnál, hol nem forog fenn jogos ok nélkül való elhagyás, soha sem lehetne procedálni. Joannovics rendelkezést óhajtana felvétetni azon esetekre Dézve is. ha az egyik fél nem tudta a házasságra lépésnél, hogy a másik epileptikus, vagy hogy a másik fél jutalomért fajtalan életet élt. Szilágyi miniszter kiemeli azokat az indokokat, melyek a 75. §-ban megtévesztési rendelkezések által bizonyos esetekben nyújtott remédiumok tekintetbe vételével is támogatják a javaslat ha alaposan föltehető, megtévesztés nélkül is változattaa ki fejlett korának elérése után a házas(85. %.) azt a 72. §. alapján meg nem táálláspontját, melyet a tételes polgári törvényhozások legnagyobb része szintén elfoglal. . . A bizottság változatlanul fogadja el a szakaszt. 75 3 .Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonsaaára vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs maga idézte elő, vagy tudta, avagy tudnia kellett a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered. Nem támadható meg a házasság, hogy a megtévesztett fél a házasságot a megkötötte volna.« Szilágyi miniszter fölvilágositásai után uul elfogadtatott. 76 § »A megtámadásra jogosítva van: a) a 71. §. esetében, a mig a házastárs fejletlen kora tart, az igazságügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján a kir. ügyész, ezentúl maga a házastárs; b) a 72. §. értelmében, a mig a házastárs kiskorú, az o gyámhatósága, ezentúl maga a házastárs ; c) a 73-75. §-ok eseteiben a kényszeritett, tévedő, vagy megtévesztett házastárs. A gyámhatóság a megtámadás jogát az árvaügyész által gyakorolja. Az a házastárs, ságot helybenhagyja madhatja <t Tel esz ky előadó a törvény kezelésének egyszerűsítése szempontjából helyesebbnek tartaná, hogy a 71. és 72. §-ok helyeit a javaslatnak 9., illetőleg 10—13. §-ok idéztessenek. Poló n y i oly esetekben, midőn a szülői beleegyezés hiánya bontó akadályt képez, a megtámadási jogot a szülőknek is megadná. Teleszky előadó a kiskorú házastársnak az egy évi megtámadási jogot nem csak a nagykorúság elérésétől, hanem a házasságkötés napjától adná meg s ha akkor fejletlen korú volt a fejlett kor elérésétől. Ennek folytán a b) pont ekként lenne szövegezendő, »a 10 13. gok ellenére kötött házasság eseteiben a kiskorú s mig kiskorúsága tart, a gyámhatóság.« Polónyi hozzájárul e módosításhoz, fentartván a magáét is. Szilágyi miniszter utal arra, hogy a beleegyezésre jogosult szülőknek is meg van adva a megtámadási jog, a kiskorú érdekében azonban ki lévén mondva a 79. §-bau, hogy a megtámadás hatályát veszti, ha a gyámhatóság azt három hó alatt magáévá netn teszi. A §. az előadó módosításával elfogadtatott. A 77. és 78. g-okat vita nélkül elfogadták 79. g. »A 72. §. esetében a megtámadást a gyámhatóságra nézve megállapított határidő alatt megteheti a kiskorú, valamint az a törvényes képviselő vagy szülő is, kinek beleegyezése a házassághoz még hiányzik. A megtámadás azonban hatályát veszti, ha a gyámhatóság hivatalos értesítésétől számított három hónap alatt azt magáévá nem teszi.« A §. első pontjából »a kiskorú, valamint« szavak kihagyásával elfogadtatott. Polónyi kijelenti, hogy miután azt tapasztalja, hogy módosításai nem részesülnek kellő méltatásban az igazságügyi -kormány részéről, nem tesz további észrevételeket, csak a 102 §-nál fog még aggályainak kifejezést adni. Szilágyi miniszter megjegyzi, hogy a tárgyalás kezdetén tett kijelentéséhez képest, minden ellenvetéssel bőven foglalkozott, a szükséges felvilágosításokat megadta s számos észrevételt el is fogadott. Polónyinak minden észrevételére is, még ha pusztán félreértésen alapultak is, részletesen megtette észrevételeit. Hogy tesz-e valaki megjegyzéseket vagy nem, az az ő elhatározásától függ. de h i a kormány vagy bizottság tagjainak magatartása hozatik fel a tartózkodásra okul, szólónak konstatálni kell, hogy ily okot se a kormány, se a bizottság nem szolgáltatott. Vesz te r nem látja Polónyi indiapozicióját a tárgyalásban való további résztvevés tekintetében indokoltnak. Ezen incidens után folytatta a bizottság a tárgyalást és a 80 -84. szakaszokat vita nélkül etfogadla. 85. §. »A helybenhagyás csak' akkor hatályos, ha a házastárs oly időben nyilvánítja, a midőn reá nézve a 77. §. szerint a megtámadási határidő már kezdetét vette. Hogy az együttélés folytatása körülményei szerint kell eldönteni.« Teleszky előadó javaslatára a 8. kezö új szakaszszal helybenhagyás-e, azt az eset megtoldatott a követ»A 10—18. g. ellenére kötött házasság esetén a házastárs helybenhagyása a gyárahatóság megtámadási jogát metr nem szünteti.« A 86. és 87 ik §-t vita nélkül elfogadták, 88. g. »A megtámadás, mig a házasság ; keresettel, esetleg viszontkeresettél, a házassá" | a bírósághoz intézett bejelentéssel történik. A keresettel történt megtámadást csak szuneseig lehet visszavonni. A bejelentés visszavonása hatálytalan,« meg nem szűnt, megszűnése után a házasság meg-