A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 8. szám - Melyik az illetékes házassági fórum? (Adalék az egyház politikai reformhoz.)

Wlassics e szakaszt egészen az eljárásba áthelyezendőnek tartaná. Tel esz ky előadó utalva arra, hogy a megtámadható házasságnál a megtámadás képezi azon jogi momentumot, melytől a házasság érvénye függ, a §-t e helyen megtartandónak véli. M a t u s k a ugyanily értelemben nyilatkozik. Havi ár a második pontba a »keresettel« szó után »vagy viszontkeresettél* kifejezés felvételét javasolja A bizottság ezze! a módosítással elfogadja a §-t. (Folyt, kövj Nyílt kérdések és feleletek. x Melyik az illetékes házassági fórum ? J< (Adalék az egyház politikai reformhoz.) I!. N.-né evang. hitvallású nő, tolnamegyei lakos a férje B. N (gör. egy.) kaih. hőgyészi, tolnamegyei lakos ellen a házassági válási és kötelék felbontása iráni pert indított meg a nagyváradi gör. egy. püspöki szentszéknél, mint ez esetre alperesre nézve vélelmezett illetékes bíróságnál, azt hivéu, hogy a Hőgyészen található gör. kathohkusokra nézve a nagyváradi gör. égy. püspöki szentszék lesz az illetékes egyházi biróság, annál is inkább, mivel a férj belényesi (biharmegyei) születésű. A házasság Kétyen (Tolnamegyében) köttetett meg az ág. hitv. evang. egyház lelkészi hivatalában a hol még csak gör. egy. plébánia-hivatal sincsen. A nagyváradi gör. egy. püspöki szentszék illetéktelennek mondván ki magát, a keresetet visszaadta, a nélkül, hogy legalább útbaigazított volna az iránt, hogy melvik gör. egy. püspökség illetékes tehát a keresőt elbírálására, mivel tudtommal van Lúgoson, Temesvárott és .Munkácson is gör. egy. püspökség; ámde, hogy egy Tolnamegyébe átszármazott és jóformán egy magában álló gör. egy. vallású egyénre melvik püspökség az illetékes elsőfokú jurisdictionalis bíróság, egy szóval az egyházi jogszolgáltatás tekintetében a gör. egyesültek minő területi beosztásokat alkalmaznak, ezt sehol feltalálnom nem sikerült. Erre irányult tehát egyrészt tiszteletteljes kérésem, másrészt arra, hogy tekintettel a róm. kath. és a gör. kath. egyház között létrejött conventióra, ezen per nem volna-e sikerrel indítható a pécsi róm. kath. püspöki szentszéknél, mint a mely püspökség diőcesisébe Tolna megye és így Hőgyész község is, a hol alperes lakik, tartozik. Idevonatkozólag helybeli irányadó egyházi férfiukai megkérdeztem, de biztosat mondani nem tudtak. Ezért vetem fel a kérdést ezen tisztelt lapokban, hogy t. kartársaim becses véleményét megtudhassam. Ifj. Némethy József, S érelem.; I. Jogi furcsaságok. Vásárhelyi Dániel, bártfai kir. albiró reflectálva a »j o g« 6. számában foglalt »Jogi furcsaságok« címíí közleményemre, »kifakadásaimat« a biróság iránti tiszteletlenségnek stigmatisálja. Ennek ellenében mindenekelőtt megjegyzem, hogy a biróság, mint a legfontosabb állami intézmény iránt, nálamnál senki sem viseltetik nagyobb tisztelettel : eme tiszteletemet azonban nem terjesztem ki a birói hatalmat gyakorló azon bitóra, ki az igazságot nem a té'.eles törvény alapján szolgáltatja, de a Hőcsei kalendáriumból merített következtetésekkel lebunkózza. Azilybiró hiába vádol «a biróság iránti tiszteletlenseggelc, mert ezzel is ugy vagyunk ám. hogy: »hanc veniara damus, petimusque vicissim* Ugyan miféle hűllővérűnek kellene az igazságkereső állampolgárnak !enn:e, ki az albiró ur abbeli állítását, hogy: »A bánfai casino azon kertet, melyet jelenleg eladott egyik régi tagjától örökölte s igy törzsvagyonát (? ? ÍJ képezte«, készpénzül fogadja ? Ugyan melyik alma-mater hirdeti ezen (mint az albiró ur oly na vul mondja) eszméket és elveket? Ezek, t. albiró ur, nem eszmék, de aberratiók, melyekben — megengedem, hogy — lehet elv, ezen elv azonban csak oda concludál. a jogkereső közönség fkérvényét nagyképűsködő fios culusokkal alaptalanul visszautasítani s az apellaták számát mesterséges úton gyarapítani. A mily hamis az albiró ur által felállított praemissura, t. i. hogy a fentjelzett s teljes tulajdoni joggal örökolt kert »törzsvagyont« képez, ép oly hamis abbeli deductiója, hogy az adásvételi szerződést a belügyminiszter urnák kell megerősítenie. Midőn egy biró ily famosus »döntvényt« pioducál, kérdem : miféle modort használjak, hogy »az elvek harcában az eszmék tisztáztassanak ?« Szívesen tanulok mindenkitől; megjegyzem azonban, hogy az albiró urat nem tartom competensnek arra, hogy nekem modor tekintetében praelectiót tartson, különösen nem a jelen esetben, * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggé) tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. í miilőn az általa kifejtett (használom saját szavaitj eszmék és elvek ellen az istenek is hiába harcolnának. Dr. Weisz Bernát, liártfai kir. közjeg&ő. II. Telekkönyvi miseriák. E cím alatti mult heti közleményünkre vonatkozólag veszszül; I az alábbi sorokat. Megjegyezzük még, hogy szerkesztőségünk csakis a közlemény első részéért vállal felelősséget; ellenben a másik .^betekintés az új igazságügyi palotába« című és annyi felháborodást keltett rész ismert, de lapunktól egészen távol álló kézből intéztetett hozzánk. Ennek tartalmáért semmi felelősséget nem vállalunk. A levél tartalma a következő : B. lapjuk február hó 18-iki számában » Telekkönyvi miseriák < felírással megjelent közlemény felköltötte a csekélységem figyelmét s azért kérem, engedje meg, hogy ama közleményre néhány rövid megjegyzést tehessek. Sokszor fordulok meg a polgári törvényszék telekkönyvi hatóságánál s abban az egyben szívesen egyetértek a cikkezők J feljajdulásával, hogy a nevezett hatóságnál az ügyek elintézésére valóban károsan hosszú időt szokott igénybe venni. Ez minden. I De ebben a hosszadalmasságban az előadó bírótól kezdve a kiadmányozás utolsó momentumáig mindazoknak részük van, a kiknek kezén egy-egy ügydarab keresztül megy s a valódi ok a telekkönyvi hatóság túlhalmozottságában és a bírósági, különösen a segédhivatali személyzet csekély létszámában keresendő. Ám azért, hogy a referens túl van halmozva és kissé elkésve készíti el az előadmányt, azért, hogy ez az előadmány a bírótól a telekkönyvi irodába kerül, a hol a csekély személyzet folytán ismét egy ideig elhever, továbbá azért, mert a telekkönyvi bevezetőktől a kiadóba kerül az elintézett ügydarab s ott igazságszolgáltatásunk nagyobb épülésére a leírandó határozat szintén jódarabig elfekszik, nehogy két 30 írtos dijnokkal többet kelljen a költségvetésbe fölvenni, legvégül azért, mert a már leirt kiadmáuy néhány napig a nyomdában is elhever, kizárólag a kiadóhivatal főnökét tenni felelőssé, egyenes igazságtalanság. Ismerjük a budapesti polgári tvszék jelenlegi tkvi kiadóját, ki immár 12 év óta működik ezen tvszék segédhivatalaiban. Ügybuzgalma, finom modora, előzékenysége, melylyel a hozzá forduló ügyfeleknek értesítést ad és sürgetés esetén méltányos kívánalmaikat teljesiti, a birói kar által nyújtott elismerés mellett minden vele érintkező ügyvédnek és ügyfélnek őszinte szimpáthiáját keltette föl. Tudtunkkal soha a legcsekélyebb feddésben nem részesült s jelenlegi állását a tvszék érdemes elnöke által több izben megdicsért szorgalmának és képességeinek köszönheti s nem protectióuak. Hogy Kéh ur, a szóban levő telekkvi kiadó, ismeri-e a telekkönyvi pátenst, a tekintetben nem vagyok tájékozva, de arra nézve a »telekkönyvi miseriák« második részének elolvasása után rögtön tisztában voltam, hogy e közlemény beküldésénél valaki, a kinek nincs bátorsága magát megnevezni, a tek. szerkesztőség jóhiszeműségével visszaélt s hogy ennek a valakinek édes-kevés »ügye« van a telekkönyvnél, hanem általánosságban tartott frázisszerű vádjaival alighanem oda szeretné az illetékei körök figyelmét terelni, hogy a telekkönyvi kiadóhivatal vezetésére tudna Réh József urnái alkalmasabb tisztviselőt, a kit azonban szerénységből meg nem Devezhet. Mély tisztelettel vagyok a tekintetes szerkesztőségnek Budapesten, 1894. február hó 21-én Dr. Berényi Sándor, budapesti h. ügyvéd. Vegyesek. „Pécsi Jogi Közlöny" című, Pécsett megjelenő jogi szaklapra hirdet előfizetési felhívást dr. Pleininger Ferenc, a pécsi ügyvédi kamara derék titkára, mely lap a pécsi ügyvédi kar által választóit bizottság felügyelete alatt fog állani. A »Pécsi Jogi Közlöny* hetenkint egyszer, vasárnap jelenik meg. A lap előfizetési ára egész évre 4 írt. Melegen üdvözöljük legfiatalabb laptársunkat. Azok a vidéki bíróságok. A kecskeméti kir. járásbíróság W. R., a S. A-né sérelmére elkövetett s a btkv. 258. §-ába ütköző) rágalmazás vétségének vádja és^ következményei terhe alól felmentetik stb. Indokok: S. Á-né magánvádló a tárgyalásra a kézbesítési vevény tanúsága szerint szabályszerűen megidéztetett azon figyelmeztetéssel, hogy meg nem jelenése esetén az elj. szabályok 68. §-a szerint vádja visszavontnak fog tekintetni. Dacára azonban ezen szabályszerű megidéztetésének, a tárgyalásra nem jelent meg, sem elmaradása nem igazoltatott: ennélfogva tekintettel arra, hogy magánvádló személyesen volt idézve, köteles is volt személyesen megjelenni s az ügyvéd általi képviseltetése személyes kötelezettség alól fel nem menti s eltekintve attól is, hogy a becsatolt ügyvédi meghatalmazást sajátkezűleg irta-e alá vagy nem, nincs igazolva, vádlottat az eljárási szabályok 71. §-áuak ! rendelkezése alapján, mely megállapítja, hogy »ha a kellően meg; idézett magánvádló a tárgyalásra meg nem jelent, vádlott a vád J alól itéletileg felmentendő' . A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. I ítélőtábla a kir. járásbíróság ítéletét az azt megelőzött tárgyalással