A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 7. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (1893. október-decemberi tárgyalások.)

A JOG. Jenő birlalatában levő 394 frt 07 kros váltót átvette s ekként a jogtalan eltulajdonításban L. Jenőnek segédkezett. A büntetés kiszabása tekintetében mindkét vádlottra súlyosító körülményül szolgál ugyan az elsikkasztott érték jelentékeny volta, azonban büntetlen előéletüknek figyelembe vételével a L. jenőre kiszabott büntetés e helyütt is megfelelőnek találtatott, Sch. Izrael büntetése pedig a bűnösség fokához mérten állapíttatott meg. (1892. november 24-én, 2,773. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete felhozott s részben elfogadott indokainál fogva heíybenhagyatik. (1893. szeptember 29 én, 1,146. sz.) A büntetlen előélet gondatlanságból okozott testi sértés esetében is figyelembe veendő. (M. kir. Curia 1893. nov. 2-án 2.415.) Vádlott cselekménye, mely szerint tetten éretvén, a lopott kukorica megtartása végett eröszakot használt, a sértetten súlyos testi sértést ejtett a btkv. 349. §. 2. pontja szerint minősül. (M. kir. Curia 1893. dec. 14-én 3.311. sz.) A közúti vaspálya által történt és halált okozó elgázoltatás esetében, nem az 1874. XVIII. t.-c. rendelkezései, hanem az általános magánjogi elvek az irányadók. A közúti vaspálya köteles igazolni, hogy a bekövetkezett haláleset nem a közegeinek mulasztása, gondatlansága vagy hibájából szárma/.ott. (M. kir. Curia 1893. dec. 28-án 1.016. sz,) Ügyvédi rendtartási ügyekben A védői szék elhagyása mint fegyelmi vétség. A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a dr. debreceni ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg itélt: Dr az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség elkövetésében vétkesnek mondatik ki s ezért Írásbeli feddésre Ítéltetik stb. Indokok: A debreceni kir. törvényszék mint büntető bíróság által hiteles másolatban 978/1891. sz. a. áttett végtárgyalási jegyzőkönyvvel, valamint panaszlott beismerésével bizonyítva van, hogy dr 1891. július 18 án elleni bűnügynek végtárgyalása alkalmával a védői széket elhagyta s a teremből a tárgyalás befejezése előtt eltávozott. Panaszlott ezen cselekményének előzménye az volt, hogy a védelemmel oda törekedett, miszerint kellő világításba helyezze azon nemi viszonyt, mely védence és a sértett fél között fennállott, hogy ez által kitűnjék, hogy mily romboló hatással volt a viszony vádlott elmebeli állapotára, annyira, hogy beszámítási képességét is elvesztette. E célból tette védő kérdéseit sértetthez, vádlotthoz és tanukhoz, melyekre a feleletet a törvényszék megtiltotta s panaszlottat a további kérdésektől eltiltotta, minek folytán panaszlott a védelmet félbeszakította s a termet elhagyta. Panaszlottnak ezen cselekménye az ügyvédi kötelesség megszegését képezi, mert a törvényszéknek a kérdezést és a feleletadást eltiltó rendelkezése nem jogosította fel védőt a védelem megszüntetésére. Mert a törvényes eszköz: a felebbezés és a semmiségi panasz mindig rendelkezésre állott azon esetre, ha a védelem alkalmazásában gátoltatott. Mert az 1874: XXXIV. t.-c. 41. §-a határozott rendelkezést tartalmaz a felől, hogy az ügyvéd ügyfelének érdekeit a képviseletről lemondástól számított 30 nap alatt minden joghátránytól megoltalmazni köteles, panaszlott cselekménye által ellenben védence érdekei sérelmet szenvedtek, mert a tárgyalás elhalasztása folytán vizsgálati fogsága meghosszabbodott. De vétséget képez panaszlott cselekménye azért is, mert az által a törvényszék és az ügyvédi kar s általában az igazságszolgáltatás iránti köteles tisztelet megsértetett s annak tekintélye csorbittatott. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül tekintetett panaszlott kezdő ügyvédi minősége, melynélfogva magát túlbuzgóságában könnyen elragadtathatta, továbbá, hogy szándéka nem volt kötelességszegésre irányulva, figyelembe vétetett továbbá a törvényszék eljárása, melynélfogva a védelmet az igazságszolgáltatás többi factoraival egyenrangúnak nem tekintve, a védelem szabadságát korlátozta s ez által alkalmat adott panaszlottnak arra, hogy felingerült lelki állapotában magát törvénytelen lépésre határozza el. Végre tekintetbe vétetett, hogy panaszlott fegyelmileg büntetve még nem volt. Minélfogva őt az ítéletben foglalt vétség elkövetésében marasztalni kellett stb. (1893. június 24 194/1893. f. sz. a.) A m. kir. Curia: A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata a törvényszéknek a védelem szabadságát korlátozó eljárására fektetett indok elhagyásával a többi felhozott indokok alapján heíybenhagyatik. Indokok: Minthogy a bíróság eljárásának bírálata a felsöbbfokú, esetleg az illetékes fegyelmi bíróság jogkörébe tartozik és az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának hatáskörén kivül áll — az illető felsőbbfokú, esetleg fegyelmi bíróság határozata előtt — annak a mérlegelése, vájjon a fegyelmi vétséggel terhelt ügyvédnek cselekményére a bíróság eljárása mily mértékben birt befolyással és ekként magát a bíróság eljárását Ítélkezésének tárgyává tenni : ez okból a debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozatából is a törvényszék eljárását mérlegelő rész elhagyandó volt. (1894. január 27. 451. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1904. Ha valamely ingatlan bizonyos feltételeknek meghatározott idő alatti be nem következése esetére adatott el, a szerződő felek pedig még e határidő letelte előtt és a nélkül* hogy a vevők az ingatlant birtokukba vették volna, a jogiig/ lettől közös beleegyezéssel eláltatlak, a kiszabott vételi illeték még abban az esetben is leírandó, ha az ingatlan tulajdonjoga a vevők nevére már előjegyezve lett. Az előjegyzés után azonban i»/i0°/0-os illeték jár. (1893. évi 7,663. szán/.) 1905. Ár meni esi tó társulatok gátőrházai a háza dó alól kivéve nincsenek. [1893. évi 5,214. szám) 1.906. 11a a váltóeljárás folyamában hozott végrehajtást elrendelő birói határozat alapján bekebelezett végrehajtási zálogjog tulajdonjogának az engedményes javára leendő átkebelezése az eredeti I. fokozat szerinti bélyegilleték alá eső és azzal el is látott váltóra vezetett engedmény alapján kéretik, a váltóbélyeg illetéknek a II fokozatnak megfelelő összegre való kiegészítése nem követelhető. (1893. évi 7.448. szám.) 1.907. Járási orvosnak kéjhölgyek megvizsgálásáért és bizonyítványok kiállításáért járó díjakból eredő jövedelme : IV. oszt. kereseti adó aiá esik. (1893. évi 8^04. szám.) Vizjogi ügyekben. Ha egy vizfogó gát, s az erre merőlegesen eső vízlevezető árok létesítése miatt indított panasz tárgyalása közben kitűnik az, hogy a vizek mások által is mesterségesen vezettetnek a panaszlott gáthoz, annak ellenére, hogy ezen vizvezetések panasz tárgyává nem tétettek, de mint törvénytelen cselekmények a hatóság tudomására jutottak, az ezek sorsa feletti intézkedés nem mellőzhető, hamm az eljárás hivatalból indítandó meg, s a büntethetőségszempontjából azok létesítésének ideje is megállapítandó. (Ily kijelentés foglaltatik a földmívelésügyi minister urnák J. vármegye alispánjához 46,238/93. szám alatt intézett rendeletében.) Régi jogosítvány alapján létesített, s igazolt vízi műnek a tulajdonos által hatósági engedély nélkül történt felépítése kihágást s így büntetendő cselekményt képez; ebben az esetben azonban nem a vizimít eltávolítása mondandó ki, hanem a vizimíí sorsa az igazolt jogosítvány gyakorlatának megállapítása keretében döntendó cl s határozandó meg az igazolt jog gyakorlatának módozata is. A kiszabott pénzbüntetés hovafordításának alapja mindig megjelölendő. (Ily kijelentés foglaltatik a földmívelésügyi minister urnák B. vármegye alispánjához 44,017/1893. sz. a. intézett rendeletében.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>ől. Csődök: Robicsek Emánuel e., miskolci tszék, bej. márc. 23, félsz. ápr. 25, csb. Geöcze Bertalan, tmg. Engel Arnold. — Hochbergcr Ármin e., ipolysági tszék, bej. márc. 10, félsz. ápr. 4, csb. Zubovich Román, tmg. Tóth Gáspár. — Klein Adolf e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 26, csb. Szüts István, tmg. Barna Ignác. — Blau DeZ5.Ő e., zilahi tszék, bej. ápr. 23, félsz. máj. 16, csb. Zöld Gábor, tmg. Pákai László. — Schlauch Pál e., temesvári tszék, bej. márc. 31, félsz, ápr. 15, csb. dr. Wesztermayer Vidor, tmg. dr. Steiner János. — Schiifer Miksa e., budapesti tszék, bej. márc. 21, félsz. ápr. 17, csb. Ney Aladár, tmg. Bencsik József. — Zw< ler Frigyes e., nagy-szebeni tszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 23, csb. Klein Ferenc, tmg. Prera János. — Molnár Lajos e., nagy-kanizsai tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 16, csb, dr. Szüts Miklós, tmg. dr. Hajós Ferenc. Pályázatok: A soproni tszéknél jegyzői áll. febr. 25-ig. — Keszthelyen közjegyzői áll. márc. 4-ig. — A szegedi tszéknél a 1birói áll. febr. 25-ig. — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. febr. 25- ig. — A nagy-becskereki tszéknél jegyzői áll. febr. 24-ig. — A zsolnai jrbságnál aljegyzői áll. febr. 24-ig. — A zsolnai jrbságnál aljegyzői áll. febr. 24-ig. — A pécsi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 24-ig. — Az orsovai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 24-ig. — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. febr. 24-ig. — Az igali jrbságnál al birói áll. febr. 24-ig. — A besztercebányai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. febr. 24-ig. — A pancsovai tszéknél jegyzői áll. febr. 26 ig. — Az érsek -újvári jrbságnál aljegyzői áll. febr 26-ig. — A vaáli jrbságnál aljegyzői áll. febr. 26- ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. febr. 26-ig. — A facseti ; jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 27-ig. — A nyíregyházai tszéknél jegyzői I áll. febr. 27-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)