A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 7. szám - A főváros és a vidék

Tizenkettedik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1894. február 18. Szerkesztőség : V.. Rudolf-rakparl :L sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : I)r. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Regjei évre 1 írt 50 kr Fel » 3 » - » Egész » « > — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Értesítés. — A főváros és a vidék. Irta: Kovács Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — A párviadalról. Irta : E i s e r t h István, kir. ügyész Lőcsén. — A conto corrente értelme és eriteriumai. Irta : dr. Zarevich Antal, kir. itélö táblai biró Fiúméban. — Belföld. (Összehasonlító statisztika. Betétszerkesztési adatok. Irta : dr. K e m é n y Andor, kir. albiró Gyöngyösön. — A házasságjogi törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Ausztria és külföld. (A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (1893. október—decemberi tárgyalások.) Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. (Jogi furcsaságok. Vásárhelyi Dániel, bártfai kir. albiró. — Millenium és közjegyzők, stb.) — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetés. TÁRCA : A determinismus a büntetőjogban. Irta : M o s c o v i t z Iván, Budapesten. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok éi döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. ^Csődök. — Pályázatok.) Értesítés. Miután a Törvényeknek éslgazs. rendeleteknek ivekben való kézhezvétele és megőrzése az előfizetők egy részének terhére van, azon egyezségre léptünk a Rátli Mór céggel, miszerint azokat a »Jog előfizetői részére bérmentve füzetekben fogja ezentúl elküldeni. Az előfizetési összeget (2 frtot) kérjük Rátli Mór könyvkereskedésének (Budapest, Haaspalota) beküldeni. Nevezett cég azután pontosan fogja a füzeteket expediálni. Azon t. előfizetők előfizetési díját, — kik azt már hozzánk beküldötték, — áttettük Rátli Mór könyvkereskedéséhez, mely az 1894. évi törvények és Igazs. rendeletek első füzetét rövid idő alatt megküldi. Egytittal tudatjuk, hogy n »Jog törvénytára« 1893. évi t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1893. évi törvénycikkek 32. ivét (473—476. lap), valamint a címlapot a tartalommutatót az 1893. évi törvénycikkekhez. Ezen küldeménynyel az 1893, évi törv nygyüjtemény be van fejezve s meg csak a ministeri rendeletekből van hátra egy-két ív. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Y A főváros és a vidék.*) ,X(Felelet dr. Makucz Arthur albiró urnák.) Irta : KOVÁCS BÉLA, karánsebesi kir. járásbiró. A nyilvános, szakszerű megbeszélés harca — akárminő egyszerű fegyverekkel vivassék bár — okvetlenül a nézetek tisztázására vezet. A fülledt, tikkasztó levegőt is a légáramlat frissíti fel, a mely mennél változatosabb s mennél különbözőbb irányból ered, a levegőt annál üdébbé teszi. Áll ez különösen a jogi téren s a jogi szakmára nézve, mint melynek célja az igazság kutatása s melyen ez a magasztos cél az ellenfelek kardjai összecsapásából szikrázó fényben villan elő, szemeink elébe állítva a tárgyakat és dolgokat a maguk mivoltjában, ép ugy, mint a hogy a víztükör nem csalfa szint, hanem az igaz képet mutatja. Ellentétes irányban forgó malomkövekhez hasonlítható a nyilvános discussió; mert vala*) Helyszűke miatt elkésett. A szerk. Lapunk mai szá: mint a malomkövek ellentétes forgatásától a megőrölt anyag finomsága függ, azonképpen az eltérő felfogások retortáján az illető ügy minden salaktól megtisztulva kristálizálódik és átszűrődik. Ebből a szempontból a mily szívesen üdvözlöm az ellenkező felfogás paizsával ékeskedő fentisztelt cikkíró urat, ép oly távol áll tőlem annak arrogalása, hogy az igazság kizárólag az én részemen van, a ki elvégre azt sem bánom, ha legyőzött maradok is, csak ügyünk érdeke legyen előmozdítva. Ekkép jelezve álláspontomat, viszont legyen szabad egyrészt ennek megvédésére s másrészt és főleg a felvetett tárgy megvilágosítására a következőket elmondanom. Nekem is volt alkalmam a fővárosi bíróságok között szétnézni, igaz, hogy 20 évvel ez előtt, a mikor ott mint végzett jogász majdnem egy éven át ügyvédi gyakorlaton voltam, ezen idő alatt azt tapasztalva, hogy a fővárosi bíróságok már akkor mindazon apparátusokkal rendelkeztek, a melyekről én a vidéken most, 20 év multán s őszülő fejjel csak mint álomképekről beszélhetek. Csak egy példát hozok fel. Principálisom egyszer egyik járásbírósághoz küldött, hogy őt a tárgyaláson helyettesítsem. Hol és hogyan folyt le az a tárgyalás ? Egy tágas, nagy teremben és ugy, hogy a járásbiró zöld posztóval leterített hosszú tárgyaló asztalához kényelmes karszékbe leülve, beavatott jegyzőjének diktálta az őt áhítattal körülvevő ügyvédek indokait, miközben egy cseppet sem volt akadályozva a felek ügyetlensége, tollnoka ellenőrzése s a minduntalan közbeeső incidensek által, melyekről alább lesz szó, mert a feleket ügyvédek képviselték, a tollnok szakismerete az ellenőrzést feleslegessé tette s a közbeeső incidenseket volt a ki elintézze. S nem feszélyezte azt a járásbirót annak gondolata sem, mely a vidéki járasbirót ugy kiséri, mint a testet az árnyék s nyomon követi ép USY> mint a hogy a középkorban mondták : »post equitem sédet atra cura«, hogy t. i. érdemleges munkáján, a tárgyalásokon és ítéleteken kívül még egy jó csomó referáda, statisztikai teendő stb. vár rá, mert ezeknek is volt embere. Már engedelmet kérek, t. cikkíró ur, de az már elvitathatlan, hogy mi a vidéken tárgyaló termet, zöld posztóval bevont hosszú asztalt, kényelmes karosszéket nem is látunk, egy huzamban 3—4 órai tárgyalás után az élenyből kifogyott levegőjű, de különféle szagos ingredienciákkal annálinkább telitett szobácskában vagyunk kénytelenek több-kevesebb ideig tovább dolgozni, mert a bírósági helyiségek szűkek s hiába, »se ide, se oda, nincs menekülni hova ;« az aljegyző, vagy joggyakornok még ritkább, mint a mazsolaszőlő a szegény ember rétesében, vagyis egy sincs, hanem igenis vannak idegen nyelvű, jogi ismerettel nem biró jegyzőkönyvvezetőink, a kikre nagy részben s jó magyarán csak azt mondhatjuk, hogy »adtál uram esőt, de nincs köszönet benne !« s a kiket csak sajátképi rendeltetésük érzékeny sérelmével használhatunk olyanokul. No már kérem, ha 20 évvel ez előtt ugy néztek ki a fővárosi bíróságok, elképzelhető, hogy 20 évi fejlődés, 20 évi haladás szárnyán mily magasra emelkedtek azóta! De nem kell azt elképzelni, mert látni való és tudni illik. Szembe állítva ezzel a rohamos fejlődéssel a vidéki bíróságok legtöbbjét, mindenki meggyőződhet a fővárosi bíróságok dédelgetett voltáról s a túlnyomó avantage-ról, a melyek javunkra abból folynak s a melyeknek birtokában már csak mégis könnyebb elviselni az egyesbiráskodás gyötrelmeit, melyek különben az önképzésre nekünk se sok időt hagynak fenn, minthogy a mit időnkből e végből elcsíphetünk, az az éjjeli órákra esik. így értem az »isten háta megetti« jelzőt, melyia l£i oldalra terjed.