A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 6. szám - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedósi jogköre

24 A JOG. Jóllehet S. Iváu a kir. itélö tábláuak marasztaló ítéletében I megnyugodott, az ügy egységénél fogva a kir. ügyésznek és vádlott társainak felebbezése alapján az ügy az ö irányában is felül- I bírálandó volt és ennek eredménye szerint a vád alól őt is felmenteni kellett. Sajtó-ügyekben. A nem politikai lapnak ugyanazon elbírálás tárgyát képező több politikai tartalmú közleményei, mint az 1848. évi XVIII. t.-c. 31. §-ában tiltott programm változtatásnak folytatólagos elkövetési cselekményei jelentkeznek és ezért a cél által összefoglalva, anyagi halmazatot nem képeznek, hanem számuk csak a cselekmény súlyának megítélésénél veendő figyelembe. (1*47/48. XVIII. t.-c. 31. §.) A szegedi kir. büntető törvényszék (1893. szeptember ó-én 8,460/b. 1893. sz. a.): Sajtórendőri vétség miatt vádolt Sz. János elleni büntető ügyben következőleg i t é 11: Sz. János az 1847/48. évi XVIII. t.-c. 30. §-ának 2. pontjába ütköző három rendbeli sajtórendőri vétségben bűnösnek kimondatik s ezért összbüntetésül 3 havi fogház, továbbá — figyelemmel a btk. 102. §-ára — 30 -30—30 frt, összesen tehát 90 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Köteles vádlott jelen Ítéletet a »Tiszavidék« című hetilapban 100 frt pénzbüntetés terhe alatt közzétenni stb. Indokok: Csongrádon hetenként egyszer megjelenő »Tiszavidék« című hírlapnak 1893. január 8-án megjelent 2. számában »Pártunk jövője« s »Ujabb cselszövények« címe alatt, továbbá ugyanazon hírlap február 12-én megjelent 7. számában »A F. 48-as népkör«, »A babiloni fogság kezdete« s »Farsang vasárnapján cím alatt, melyre ugyanazon hírlapnak 1893. március 5-én kiadott számában »Farsangi tréfa« és »Még mindig taktika« cím alatt oly közlemények jelentek meg, melyek kétségtelenül politikai tartalmúak. A lap homlokzatán foglaltak szerint, de Csongrádmegye alispáni hivatalának hivatalos értesítése szerint is a »Tiszavidék« című hetilap kiadója ebben az időben, midőn a kérdéses közlemények megjelentek, Sz. János vádlott volt. Az 1847/48. évi XVIII. t.-c. 30. §-a meghatározza azokat a feltételeket, melyek szükségesek arra, hogy politikai tartalmú időszaki lapok kiadhatók. Sz. János vádlott a most emiitett törvényben meghatározott feltételeknek, nevezetesen pedig annak, hogy a heti lapot, mint polikai tartalmút, az illetékes hatóságnál bejelentse s a meghatározott biztosítéki összeget letegye, Csongrádmegye alispánjának hivatalos jelentése szerint eleget nem tett. Vádlottat tehát az 1847/48. évi XVIII. t.-c. 30. §-ába ütköző három rendbeli sajtórendőri vétségben bűnösnek kellett azért is kimondani, mert három különböző alkalommal kiadott lappéldányban közöltettek a politikai tartalmú cikkek, mert vádlottnak a végtárgyaláson előadott az a védekezése, hogy a »Tiszavidék« című lapnak nem kiadója, a fentebb már előadottakkal szemben figyelembe nem vehető, de bármily egyezség is jön létre az időszaki lap szerkesztője és kiadó között, az a megállapodás vagy egyesség a többször hivatkozott sajtótörvény 31. §-a értelmében a felelősség alól fel nem menti. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül vétetett, hogy vádlott hasonló cselekményért már jogerősen elitélve lett, s ezen ítélet s a kiszabott büntetés elszenvedése után követte el a hasonló bűnös cselekményt, A pénzbüntetés nem a btk. alapján szabatván ki, az behajthatlanság esetében megfelelő szabadságvesztésre azért nem volt átváltoztatható, mert sem az 1847/48. évi XVIII. t.-c, sem a btk. életbeléptetése iránt hozott 1880. évi XXXVII. t.-c. nem tartalmaz rendelkezéseket arra nézve, hogy a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre átváltoztatható lenne. A szegedi kir. itélö tábla (1893. november 14 én 4,900/B. 1893. sz. a.): Minthogy az 1848. évi XVIII. t.-c. 30. §-ában meghatározott mulasztások az 1880. évi XXXVII. t.-c. 7. §-ának végbekezdése szerint olyan vétséget képeznek, melyekre az utóbb idézett törvény 12. §-ának rendelkezéséhez képest a btk. által meghatározott büntetések, vagyis fogház- és pénzbüntetés alkalmazandók, és minthogy a btk. 53. §-a szerint a szabadságvesztés büntetés ama tartalma is meghatározandó, melyre a pénzbüntetés — ennek behajthatlansága esetén — átváltoztatandó, ennélfogva vádlottra kimért 30—30—30, összesen 90 frt mellékpénzbüntetés, behajthatlanság esetén 3 — o—3, összesen 9 napi fogházra változtatik. Ezzel a kiegészítéssel a kir. tvszék Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1894. január 30-án 635/94. sz. a.): A kir. ítélő táblának ítélete a bűnhalmazatra és a büntetésre nézve megváltoztattatik; vádlott egy sajtórendőri vétségben mondatik ki bűnösnek és ezért egy havi fogházra és 5 forintonkint egy napi fogházra átváltoztatandó 40 frt pénzbüntetésre ítéltetik; egyebekben azonban a kir. itélö tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A nem politikai lapnak ugyanazon elbírálás tárgyát képező több politikai tartalmú közleményei, mint az 1848. évi XVIII. t.-c. 31. g-ában tiltott programmváltoztatásnak folytatólagos elkövetési cselekményei jelentkeznek és azért a cél által összefoglalva anyagi halmazatot nem képeznek, hanem számuk csak a cselekmény súlyának megítélésénél veendő figyelembe. Minél fogva a jelen esetben csak egy vétség volt megállapítandó és a megfelelő büntetés volt kiszabandó. Egyebekben a kir. itélö tábla ítélete vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. Vízjogi ügyekben. Azon kérdés eldöntése, vájjon itigatlanok állítólagos tartozékát képező vizjog kisajátitandó-e ? továbbá, hogy a kisajátittatni kért jogok a létesítendő vízmű által érintetnek-e vagy sem.' nem a kisajátítási terv megállapítása iránti tárgyalás és határozat keretébe tartozik, hanem az engedélyezési eljárás során bírálandó el. [Ily elvi jelentőségű határozat foglaltatik a kereskedelemügyi minister urnák a Pécs sz. kir. város által létesített vízvezeték céljaira szükséges ingatlanok s ezek tartozékait képező vizjogok kisajátítási tervének megállapítására kiküldött bizottság elnökéhez intézett m. é. 92,776. számú rendeletéből.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,897. A 16 éven alóli egyének a II. oszt. ker. adó fizetése alól felmentve nincsenek. {i8gj. évi 8,216. szám.) i,8g8. Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan értéke 100 frtot meg nem halad, bejegyzési illeték nem jár. {1893. évi 6,294. szám.) 1.899. Rakpartdij követelés tárgyában hozott első fokú határozat elleni felebbezés: az ül. díjj. 13. tétel IV. 14. pontjában megállapított bélyeiileték alá esik. (189J. évi 6,933. sz.) 1.900. Utóajánlat folytán ujabb árverést elrendelő végzés elleni fel folyamodás, az ül. díjj. 13. tétel 1V. 14. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik. {1893. évi 6,601. sz.) 1,901. Kamattérítésre akkor is van az adóköteles félnek igénye, ha a végrehajtás utján tőle behajtott hátráló kos adóösszeg elévülés miatt a folyó adó tartozásába betudatott. Jogtalanul beszedett adóvégrehajtási költség visszatérétése nincs az /88j. évi XLIV. t.-c. 90. §-ábau megállapított 3 évi határidő höz kötve. [1893. évi 6,638. sz.) 1.902. Az 1887. évi XLV. t.-cikk 1. $-ában előző birtokváltozás közelsége alapján, továbbra is fentartott illetékmérséklés az örökbefogadó szülők és örökbefogadott gyermekek közötti vagyonátruházásokra is kiterjed. 1.903. Kir. közjegyzőnek az árvaszékhez intézett beadványa, a melylyel az előtte kiskorúak érdekeltsége mellett létrejött jogügyletet jóváhagyás végett beterjeszti: bélyegmentességben nem részesül. (1893. évi 7,440. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlönye-bői. Csődök : Bobén Mihály e., zágrábi tszék, bej. febr. 21, félsz. —, csb. — —, tmg. dr. Siebenschein Róbert. — Lakner Soma e., kassai tszék, bej. ápr. 23, félsz. máj. 9, csb. Hornyay Ödön, tmg. Halmos József.— lilau Miksa e., budapesti kereskedelmi és váltótszék, bej. márc. Í7, félsz, ápr. 17, csb. Wettstein Gyula, tmg. Hegyessy László. — Pollák és Kasztner e., kolozsvári tszék, bej. febr. 17, félsz. febr. 24, csb. Becsek Lajos, tmg. dr. Tutsek Sándor. — Záborszky György e., rimaszombati tszék, bej. márc. 2, félsz. márc. 28, csb. Vozáry György, tmg. Kishontby Gyula. — líiró János e., szegedi tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 30, csb. Steinga^sner Ákos, tmg. dr. Lakos Imre. — Dach Mór e., komáromi tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 30, csb. Skoday László, tmg. Magurányi József. — Szabó és Schönwald e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 28, csb Wetzel Gyula, tmg. Sztroiny Sándor. — SipOS JállOS e., szegedi tszék, bej. ápr. 9, félsz. máj. 11, csb. Steingassner Ákos, tmg. dr. Fritz Mór. — Lefkovics és társa e., miskolci tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 13, csb. Pották Lajos, tmg. Frank Dezső. — Mengele és Iílau e., temesvári tszék, bej. márc. 20, félsz. márc. 24, csb. Kirvay Döme, tmg. Báthory László. — Fiirst Lajos e , gyulafehérvári tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 3, csb. Geraszim János, tmg. Raynay Ignác. — Walumaiin Emánuel e., miskolci tszék, bej. ápr. 10, félsz. ápr. 16, csb. Kaffka Ignác, tmg. dr. Schwarcz József. — (Jeiger Gyula e., szabadkai tszék, bej. márc. 7, félsz. márc. 14, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Vécsey Samu. — Stagl S. e., zágrábi tszék, bej. febr. 7, félsz. —, csb. —, tmg. dr. Roje Antal. Pályázatok: A kassai ügyészségnél alügyészi áll. febr. 14-ig.— A gyöngyösi jrbságnál albirói áll. febr. 16-ig. — A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. febr. 16-ig. — A namesztoi jrbságnál albirói áll. febr. 16-ig. — A szatmái-németii tszéknél albirói áll. febr. 16-ig. — Az oravicabányai közjegyzői áll. márc. 6-ig. — A lévai jrbságnál a 1jegyzöiáll. febr. 18-ig. — A besztercei tszéknél birói áll. febr. 18-ig. — A vingai jrbságnál aljegyzői áll. febr. 20-ig. — A pozsonyi itélö táblánál joggyakornoki áll. febr. 20-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)