A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 6. szám - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedósi jogköre

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 6. számához. Budapest, 1894. február hó 11-én. Köztörvényi ügyekben. A kiérdemelt jutalmazás iránti igenjeitől nem eshetik el a közTetitö, ha a jutalmat igérö eladó a már megkötött szerződéstől — az ö és veYÖ tényét képező azon megállapodás folytán, mely szerint a szerződő felek a már megkötött szerződéstől visszaléphetnek — elállott. A gyulafehérvári kir. törvényszék (1892. évi szeptember hó 12-én 7,797. sz. a.): Cosmu Parthén ügyvéd által képviselt M. lános felperesnek dr. Mayer Ödön ügyvéd által képviselt L. Frigyes alperes ellen 1,500 irt iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokolás: Felperes, ki keresete és perirataiban azt vitatja, hogy őtet az alperes által eladásra tett kisludasi birtokának árúba bocsátása körül elvállalt közvetítésért a kercsetileg követelt 2,000 frt tiszteletdíj, illetően annak 1889. évi ápril 1-től lejárt első részlete a közte és alperes között léirejött szóbeli szerződés éneimében megilleti keresetének alapállitását, azt t. i., hogy alperes az A) alatti levelet annak elismeréséül állította volna ki felperes részére, hogy az az előzőleg szóval tett ígéret s az annak alapján és értelmében kötelezett tiszteletdíj iránti követelésének biztositékául szolgáljon, nem igazolta, sőt arra nézve, hogy a szóbeli szerződés mikor jött létre és mik voltak annak feltételei, nem is nyújtott bizonyítékot. Annálfogva, minthogy felperes a szóbeli szerződést, annak tárgyát és feltételeit nem bizonyította, a kereseti kérést a 4. és 5. számú, továbbá az A) és 3. sz. a., mint a kereset tárgyával közvetlen kapcsolatban álló nem kifogásolt levelek tartalma s azoknak kifejezett értelme szerint és e mellett az ezekkel szorosan egybefüggő s a peres felek részéről beismert tények alapján kellett és lehetett csak elbírálni. Ugyanis kétségtelen, felperes is beismeri, hogy azon ügylet, melyet közvetített, s a mely a visszalépés feltétele mellett köttetett meg, nem vált feltétlenné és beismeri azt is, hogy tudomással bírt, — a mint hogy a vásári szerződést ő maga szerkesztvén, tudomással kellett, hogy birjon miszerint a vásári szerződés 1889. évi ápril hó 1-én túl válhatott csak olyan feltétlen jogügyletté, a melyből s a melynek alapján közbenjárásáért az igért tiszteletdíjhoz való törvényes és jogos igénye megnyílhatott. Továbbá beismeri és az 5. sz. a. (1889. február 10-én kelt) levéllel, mely a 4. sz. a. levélre szolgált válaszul, igazolva van, hogy felperes az igért tiszteletdíj iránt minden esetre csak akkor tarthat igényt, ha az adás-vevés feltétlenné válik és az első részlet már ki van fizetve, azaz ha S. József a vásárolt birtoknak már birtokában van és végre az A) alatti, valamint az erre válaszul adott 3. sz. a., és pedig a visszalépés feltétele mellett már megkötött szerződés közvetlen aláírása után, de annak feltétlenné válta előtt írott levelek tartalmával igazolva és elismerve van, hogy alperes még akkor is fentartva a 3. sz. a. levélben mondottakat, ismételve kifejezésre hozta, hogy felperesnek a tiszteletdíjhozi igénye a vételár első részletének kifizetése által s a vevőnek a birtokba való belépésével válik esedékessé, melynek felperes részéről történt kétségtelen elfogadása a 3. sz. a. levélnek azon félre nem magyarázható tartalmában : »nyugodt voltam és éppen olyan bizonyos abban, hogy ha a közvetítő tárgyalások eredménynyel koronáztatnak, én a nékem igért tiszteletdíjra bizton számithatok«, nyert kifejezést. Mindezekből és ama tényből, hogy felperes akkor, midőn a visszalépés feltétele mellett kötött szerződés pontozatait tudva, az A) alattira válaszul szolgáló 3. sz. a. levelét megírta, a szerződés VIII. pontjában meghatározott feltételeknek bármelyik szerződő fél részéről igénybe vétele esetére tiszteletdíjának minden esetben lehető biztosítása iránt ígéretet, intézkedéstételt nem kért, kétségtelen, hogy a perben álló felek között csupán elhalasztás is lehetséges, de minden esetben esetleges feltételhez kötött azon szerződés jött létre, a mit a 4. és 5. számú, továbbá az A) és 3. sz. leveleknek egybevetett tartalma igazol, főkép azért is, mert felperes a szóbeli szerződés feltételeit nem bizonyítván, a jelen eset elbirálhatásánál most már egyedül alapul szolgáló ellenkező, felperes részéről vitatott értelme meg nem állapitható. A miért is, tekintve, hogy a felperes által vitatott esetnek fenforgása, t. i. hogy a felperes részéről értelmezett szerződéshez, annak létesüléséhez az alperes mint igérő félnek akarata, beleegyezése is hozzájárult volna, bizonyítást nem nyert; s tekintve, hogy az alperes részéről tett ígéret — a per adatai szerint — esetleges feltételhez lévén kötve, az attól függő jog is csak annak szoros rendelkezése által lett volna megszerezhető : felperest esetleges, de be nem következett feltételen alapuló kereseti igényével annyival inkább el kellett utasítani, mert a jelen perrel egyidejűleg, és pedig a 4,291. sz. ítélettel elbírált perből nyilván látszik, sőt ezen per során is hallgatag beismerve van, hogy felperes az adásvételi ügyletet nem csak az alperes, de a vásárló fél érdekében is közvetítve, mindkettőtől egyenlően magas jutalmat kötött ki s arra vonatkozó ígéretet fogadott el, mi által nemcsak a ptk. 1,013. §-ában kimondott tilalmat szegte meg, hanem s éppen az egymással szemben álló érdekek összeütközésének s e miatt a részére mindkettőiől kikötött jutalomdíj veszélyeztetésének kikerüléséért nem járt el és mint kétszerien érdekelt fél el sem járhatott azon körültekintő gondossággal, a minővel eljárni köteles lett volna s továbbá azért is, mert az ügylet, melyet felperes közvetített, az alperes károsodásával ért véget és mert felperes nem igazolta, nem is követelte azon kiadásait, a miket a közvetítés alkalmával alperes érdekében tett stb. A kolozsvári kir. ítélő tábla (1892. nov. 21. 4,890. sz. a.): Az elsőbiróság ítéletét, az ott a ptk. 1,013. §-ára állapított indokolásainak mellőzésével felhozott egyéb indokainál fogva helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1893. december 20. 418. sz. a.) : Mindkét alsóbb bíróság Ítélete megváltoztattatik és alperes köteleztetik felperesnek a kereseti 1,500 frt tökét megfizetni stb. Indokok: Alperes nem tagadta, sőt kifejezetten is beismerte, hogy felperest megbízta, hogy kisludasi birtokára vevőt keressen, hogy az adásvétel létrejötte esetére felperesnek közvetítése jutalmazása fejében 2000 frtot kötelezett fizetni. Beismeri alperes azt is, hogy felperes megbízatásában eljárva, S. józsef személyében vevőt talált, a kivel alpere9 az emiitett birtokára vonatkozólag az adásvételi szerződést megkötötte, a mely szerződés 1889. évi febr. 10-én írásba is foglaltatott. E beismerései dacára alperes a kötelezettnek beismert közvetítési díj fizetését jogosan véli megtagadhatni azért, mert állítása szerint a közvetítési díjnak fizetését csakis az adásvételi ügylet véglegesítése és keresztül vitele esetére kötelezte, a felperes követelése folytán megkötött ügylet azonban nem véglegesittetett, mert eladó a megkötött szerződéstől visszalépett, a minek folytán vevő az adásvétel tárgyát képezett ingatlant birtokba nem vette, de a vételárt sem fizette, a nélkül pedig az adásvételi szerződés nem tekinthető véglegesen létrejöttnek és keresztülvittnek ; ebből folyólag pedig az ez esetre kötelezett közvetítési jutalomdíj sem tekinthető felperes által kiérdemlettnek. Alperesnek ezen kifogásai azonban a jelen esetben figyelembe nem vehetők, mert alperes beismerésévé' bizonyittatott, hogy alperes a felperes által szerzett vevővel a kisludasi birtok adásvétele tárgyában megalkudott, hogy a szerződés a létrejött alku értelmében megköttetett, hogy az Írásba is foglaltatott; ezek szerint pedig az adásvételi szerződés tényleg és teljesen létrejött, a minek folytán felperes közvetítői hivatásának eleget tett és a közvetítésért kötelezett jutalmazását kiérdemelte. Az ily módon kiérdemelt jutalmazás iránti igényétől nem eshetik pedig el felperes a nem tőle függött, kizárólag az eladó és vevő tényét képező, a szerződő felek között létre jött azon megállapodás miatt, a mely szerint a szerződő felek a már megkötött szerződéstől visszaléphetnek, a fenforgó körülmények között még az esetben sem, ha a jutalom fizetése a vételárrészlet fizetése és az adásvétel tárgyát képező birtok átadása, illetve birtokba vételétől feltételeztetett, mert alperes beismerése szerint a már megkötött szerződéstől éppen az eladó alperes lépett vissza és ezen egyoldalú ténye által maga tette lehetetlenné a szerződés teljesítését az által, hogy a szerződést a vételár lefizetésére és a birtok átvételére szerződésileg meghatározott határidő bekövetkezte előtt felbontotta ; azt pedig, hogy a szerződés felbontására felperes adott okot, mert S. József személyében tudva oly vevőt ajánlott, ki a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítésére vagyontalansága és nem hitelképessége miatt alkalmatlan, alperes nem bizonyította stb. Esküre jelentkezési határidő felebbezés esetén. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla az e.-biróság végzését megváltoztatja, alperesnek 245/893. sz. alatt beadott esküre jelentkezését elfogadja és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbírósági ítéletek elleni felebbezés feltétlenül kizárva nem lévén, a törvényes határidő alatt esetleg beadható felebbezés visszautasítására csak a harmadbiróság volna jogosítva. Ebből folyólag s minthogy abban az esetben is, ha a másodbirósági Ítélet ellen febbezés tényleg beadatik s a harmadbiróság által visszautasittatik, az esküre jelentkezési határidő nem a másodbirósági ítélet kézbesi-