A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 6. szám - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedósi jogköre

±1 A JOG. tését, hanem a visszautasító végzés kézbesítését követő naptól számítandó, kétségtelen, hogy alperes a másodbirósági ítélet kézbesítése után 5-öd napon beadott esküre jelentkezését nem elkésetten, hanem ellenkezőleg, idő előtt adta be, mely okból azonban azt visszautasítani nem lehetvén, az elsőbirósági ítélet megváltoztatása mellett alperes esküre jelentkezését elfogadni s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1893. ápr. 12. 1,259.) A helyettes ügyvédnek helyettesítője elleni költségkövetelése nem a per bírósága, hanem a személyes bíróság elé tartozik. (A magy. kir Curia 1893. augusztus 23. 8,486. sz. a.) Az 1881: LX. t.-c. 4. §-ának azon intézkedéséből, hogy az osztrák-magyar monarchia másik államában hozott bírói határozat és kötött egyesség alapján ezen állam bíróságainak megkereséseire a végrehajtás a viszonosság előfeltétele alatt elrendelendő, nyilvánvaló, hogy azon kérdés felett, hogy van-e a megkeresmény alapján a végrehajtás elrendelésének helye vagy sem, a foganatosítás iránt megkeresett hazai bíróság határoz, következőleg ily esetben a végrehajtást elrendelő bíróságnak a megkeresett hazai bíróság lévén tekintendő, mint ilyen, az általa foganatosított végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti kereset érdemleges elintézésére ugyanazon törvény 36. § a szerint illetékes. (A bpesti kir. tábla 1893. december 30. 9 823. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Habár a csőd elrendelését kérő hitelezők követeléseik bizonyítására csak könyvkivonatokra hivatkoznak, ezek adós tagadásával szemben is a követelés fennállásának bizonyítékaiul elfogadandók, midőn adós a csödtárgyalásokat azon indokolással elhalasztatni kérte, hogy időközben hitelezőivel egyezkedni óhajt. A fehértemplomi kir. törvényszék mint csődbíróság (1893- évi november hó 18-án 12,864 sz. a.); B. Zsigmond és még .több cégnek, mint panaszos hitelezőknek, F. Rudolf panaszlott adós ellen csődelrendelési, illetve csődnyitási perében következő Ítéletet hozott: Tekintve, hogy a kérvényező cégek közül B. Zsigmond, S. Heit és Sam. és Bing bécs. ker. cégek 720 frt 37 kr., 237 frt 38 kr. és 898 frt 14 krnyi követeléseiknek F. Rudolf verseci kereskedő elleni fennállását a 2/. és 3/a közjegyzőileg hitelesített könyvkivonatokkal valószínűsítették, mely valószínűsítés, miután F. Rudolfnak a tárgyaláson előadott tagadása a csődtörv. 84. és 248. §§-ért tűzött tárgyalásnak a csőduyitási kérvénynyel fellépett hitelezőkkel való egyezségi alkudozások miatt való többszöri elhalasztása körülményével szemben mi súlylyal sem bír, sőt egyenesen megcáfoltatik, a jelezett tagadás megcáfolt voltánál fogva a kellően igazoltság erejére emelkedik. Tekintve, hogy a f. évi 12,131. számú kérvényhez 5. alatt csatolt, bár L. Rudolf által tagadott, jegyzőkönyvben kijelentése dr. König Ármin ügyvédnek, mint ennek megbízás nélküli fellépése a bécsi Creditorenvereinnal szemben nem is képzelhető, F. Rudolf fizetésképtelenségét valószinűsiti, mert ebből oly tényekre enged következtetni, melyek F. Rudolf vagyoubeli elégtelenségét okszerűen jelzik, mi annál inkább elfogadható, mert F. Rudolf ellen f. évi 11,973. és 11,975. sz. végzésekkel S. Jakab és G. Hermán javára 4,000 és 2,500 frt erejéig ezen kir. törvényszék kielégítési végrehajtást rendelt el, mely két összeg a •r'/. alatti jegyzőkönyvbeli foglaltak hitelre nézve a bejelentett és sikerre nem vezetett alkudozások folytán is nyertek. Tekintve, hogy ennek folytán a valószínűség helyre van állítva a tekintetben, hogy adós F. Rudolf tartozásai meghaladják vagyonát, annál inkább, mert adós nem is kísérelte meg vagyona cselekvő és szenvedő állapotát előterjeszteni; tekintve továbbá, hogy a fenti számú végzésekkel elrendelt végrehajtások 6,500 frt erejéig kellő módon igazolják adós fizetésképtelenségét, miről a kir. törvényszék már ezen tényből is kétséget kizáró módon tudomást szerzett; és tekintve végre, hogy adós a csődöt kérő hitelezőket nem biztosította, ezek pedig a csődnyitási kérelemtől el nem állottak. B. Zsigmond, S. Heit Sam., S. Bing, Brill Schreib et Comp. és Aug. Fleischham Nachfolger hitelezők kérelme folytán a csődtöivény 84. és 248. §§. alapján és a 85. §. értelmében F. Rudolfnak, mint a keresk. egyéni cégjegyzék III. köt, 83. lap 1,307. f. sz. a. Rudolf F. cég alatt bejegyzett verseci kereskedőnek (252.) és bárhol található ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyitottnak nyilvánittatik. Csődbiztosul dr. Répásdy Béla kir. törvényszéki bíró, tömeggondnokul dr. Dajkovics István verseci ügyvéd, helyetteséül dr. Novácu Aurél fehértemplomi ügyvéd neveztetnek ki. A közadós javainak zár alá vétele és leltározása elrendeltetik s a zár alá vételnek foganatosítása és a csődtörv. 254. §-a szerinti teendő végett dr. Kormos Béla verseci kir. közjegyző a csődtörv. 112. §-a alapján kiküldetik s jelentése 3 nap alatt beváratik. A csődbiztos a csődtörv. 114. §-ában meghatározott teendők végzésére azzal utasittatik, hogy a szakértők a leltározandó árúknak ne csak becsértékét, hanem közadós könyvei, vagy egyéb adatok segélyével a lehetőségig pontosan kinyomozandó beszerzési árát is külön rovatban tüntessék ki, ha pedig a beszerzési | árak megközelítőleg sem lennének kinyomozhatok, a körülményt j az oknak előadásával a caödleltárban jegyezzék meg. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1893. évi ! december hó 31. napja tűzetik ki. Határnapul a) a felszámolási I tárgyalásra 1894 évi január hó 27. napja d. e. 10 órára, b) a 1 csődválasztmány megválasztására pedig 1894. évi január hó 29-ik J napja d. e. 9 órára ezen kir. tvszék dr. Répásdy Béla kir. törvényszéki bíró helyiségeibe rendeltetik. A csődtörvény 88-89. §§. < értelmében a hirdetmény kibocsájtatik és az irodának meghagyatik, hogy azt a törvényszéknél még a mai napon függesztesse ki s az annak megtörténtéről szóló bizonyítványt azonnal mutassa be. Tömeggondnok pedig utasittatik, hogy a részére egyidejűleg kézbesített hirdetményeket a »Budapesti Közlöuy«-ben és a bécsi »Wiener Zeitung«-ban haladéktalanul háromszor tétesse ki s annak ! megtörténtéről az illető hirlappéldányok bemutatása mellett a csŐdI biztosnak 8 nap alatt legutóbb a követelések bejelentésére ren! delt határidőig jelentést tegyen. Czégjegyzék-vezető a csődnyitásnak az illető cégnél feljegy! zésére utasittatik. Jelen csödnyitási végzés egy-egy eredeti péli dánya a közadós F. Rudolfnak, dr. Kremling Lajos ügyvédnek, a csődbiztosnak, a tömeggondnoknak, helyettesének és a birói kiküldöttnek azonnal kézbesítendő, továbbá a csődtörvény 91. §-a értelmében az ott megnevezett hivataloknak haladéktalanul megküldendő. Közadós felhivatik, hogy a csődtörvény 244. §-a értelmében kereskedelmi könyveit haladéktalanul mutassa be és mérlegét azon sajátkezű aláirásbeli kijelentéssel, hogy annak valódiságát kész eskü alatt megerősíteni és hitelezők névjegyzékét kitüntető kimutatást 8 nap alatt ide terjeszsze be stb. A temesvári kir. ítélő tábla (1893. évi december hó ll-én 5,780. sz. a.) : A királyi itélő tábla az első bíróság végzését megváltoztatja, a kérvényezőket csődnyitás iránt előterjesztett kérelmükkel elutasítja, kimondja egyúttal a kir. itélő tábla, hogy a foganatosított biztosítási intézkedések a csődtörv. 86. §-a értelmében, a csődnyitás kérdésének jogérvényes eldöntéséig hatályban maradnak. Indokok: Az 1881. évi XVII. t.-c. 84. §-ának határozott rendelkezésénél fogva, a hitelezők által előterjesztett csődnyitási kérelem, hogy az figyelembe vehető legyen, első sorban kellően igazolt követelésre alapítandó. Jelen esetben panaszlott határozottan tagadta a Sam. S., Bing et Comp. cég által s a Heit S. által 2-/. és a B. Zsigmond által 3-/. a. csatolt könyvkivonatokban kitüntetett követeléseknek, valamint a többi kéivényezők követeléseinek valódiságát. A könyvkivonatok Sámuel S., Bing et Comp., Heit S. és B. Zsigmond kérvényezők követeléseire nézve, panaszlott tagadása ellenében egymagukban alkalmas bizonyítékul el nem fogadhatók, mert a könyv! kivonatok alapjául szolgáló kereskedelmi könyvekbe a könyvek tulajdonosai által eszközlött egyoldalú bejegyzések, tehát ezeknek önakaratuktól függő saját tényeik ugy a törvénynél (kereskedelmi törv. 31. §.), mint a dolog természeténél fogva a követelések igazolására teljes bizonyítékot nem képeznek. Minthogy pedig követeléseik valóságára nézve a fentebb emiitett kérvényezők az 1*/. 2./. és 3'/. a könyvkivonatokon kivül egyéb bizonyítékot fel nem hoztak s a mennyiben a 4"/. alatti minden aláírást és hitelességet nélkülöző egyszerű feljegyzés bizonyítékot nem képez, az 5-/. a. jegyzőkönyv pedig, eltekintve attól, hogy kérvényezők panaszlott tagadása ellenében igazolni meg nem kisérlették, hogy dr. König Ármin panaszlott részéről a jegyzőkönyvben foglalt kijelentések megtételére felhatalmazva volt volna, kérvényezők követelésének elismerését nem tartalmazza s a mennyiben abból a körülményből, hogy panaszlott a csődöt kérő hitelezőkkel folytatott egyezségi alkudozások indokából a tárgyalást ismételve elhalasztani kérte, a kérvényezők követelésének általa történt elismerése okszerűen nem következtethető. Mindezeknél fogva az első bíróság végzésének megváltoztatása mellett a kérvényezőket a fent érintett törvényes első feltétel, t. i. a kérvényezési jogosultság hiánya miatt s tekintet nélkül arra, hogy a panaszlott, mint kereskedő, fizetéseit megszüntette-e vagy sem? el kellett utasítani stb. A magyar kir. Curia (1894. évi január hó 30-án 63. sz. a.)|: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az első fokú bíróság végzése hagyatik helyben; mert az a körülmény, hogy a csődöt kérő hitelezők a panaszlott ellen követeléssel birnak, nemcsak a •/. —3-/. a. hitelesített könyvkivonatokkal, hanem és főleg az által tekintendő beigazoltnak, hogy panaszlott a csődnyitási kérvény feletti tárgyalást ismételve kérte elhalasztani a végből, mivel a csődöt kérő hitelezőkkel egyezségi alkudozások vannak folyamatban, a mely körülmény kétségtelenül arra mutat, hogy panaszlott a csődöt kérőket maga is hitelezőinek tartotta, mivel ellenkező esetben mi elfogadható oka sem lett volna velük egyezségi alkudozásokba bocsájtkozni. S mert panaszlott a csődtörvény 84. §-a ama rendelkezésének, mely szerint fizetési képességét cselekvő és szenvedő állapotának előterjesztésével tartozott volna igazolni, az idéző végzésben nyert meghagyás dacára meg nem felelvén, sőt a csődnyitási kérvény feletti tárgyalások folyamában ellene kielégítési végrehajtás elrendeltetvén, a csödnyitásnak nemcsak a csődtörv. 84. §-a értelmében, hanem miután panaszlott bejegyzett kereskedő, a 248. §-a értelmében is helye volt.