A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 6. szám - Hogyan kodifikáljunk

Tizenkettedik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1894. február 11. Szerkesztőség;: V.j Rudolf-rakparl .!. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart S. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) IIFTILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed érre 1 frt 50 kr Fél » 3 > — » Egész » (i » — > Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá ny nyal küldendők. TARTALOM: Hogyan kodifikáljunk. Irta : Farkas Lajos, komáromi kir. tvszéki biró. -- A büntető törvény 75. §. értelmezéséről. Irta : E ö r d ö gh András, budapesti törvényszéki biró. — A kamat elévüléséről. Irta : dr. S t r i c k e r Adolf, csornai ügyvéd. — Belföld. (A bánffi-hunyadi jogászkör. — A bűnvádi eljárás reformja. — A házasságjogi javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Nyilt kérdések és felelelek. lA sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre. Irta : dr. V a r g a Antal, erzsébetvárosi kir. tvszéki aljegyző. — II. Irta : L e h rmann Viktor, szolnoki kir. tvszéki jegyző.) — Sérelem (Croaticae res.) — Irodalom. (Adalékok a magyar közjog egynémely megtámadott tételeinek megvilágosítására. Irta : V b 6.) - Vegyesek. (Jogi furcsaságok. Irta : dr. W e i s z llernát kir. közjegyző Bártfán. stb.) — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKI.IÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a .Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) TÁRCA : A kir. táblai tanácsjegyzö-albiró. Irta: X. Y. A Jog tör vény tár a« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik as 1893. évi törvénycikkek 30. és 31. ívét (449—472. lap). As esetleges reklamációkat kérjük H napon beliit hozzánk intézni. A kiadóhivatal. > Hogyan kodifikáljunk. Irta: FARKAS LAJOS, komáromi kir. tvszéki biró. Dr. Wlassics Gyula e lapok múlt évi 52-ik számában eszmecserét indit a törvényelőkészités problémáiról. Ugyan őt, midőn az általa legújabban felvetett eszmének vitatását elősegíteni iparkodik, leginkább illetékesnek tartjuk, hogy a kérdést annak kívánatos megoldásával ismer tesse. Nézetei a napirendre váró kodifikatorius alkotások lázas időpontjában kétszerte aktuális színvonalra emelkednek. Tekintve a kiváló álláspontot, hogy ugyanő a Fabinyféle bűnvádi eljárás javaslatának s a birói és ügyészi szervezet módosítását kimondó törvénynek előkészítésében sikeres tevékenységgel közreműködött, e téren gyakorlatilag is kimagasló tapasztalatainak jóval inkább hatékony erkölcsi súlyt tulajdonithatni A kérdésnek súlypontját először is azon tételben állítja fel, hogy a törvényelőkészités munkálataira az első tervezetek elkészítése céljából büreaukratikus alapon szervezett kodifikatorius hivatalt berendezni, vagyis ily hivatalt felállítani teljesen felesleges. Ezen nézet helytállósága ellen kifogást alig emelhetni. Hogy olyféle állandósított hivatal szerveztessék, miként az ott alkalmazottak a már megszokott őrlő munkát gyárias tevékenységgel mintegy ledarálni köteleztessenek, szerintem az ilyféle tervnek monstruosus voltát bizonyítani akarni nem szükséges. Az ily par íorce hajtott tevékenység, eltekintve az állandósított állásban bírt kényelmességnek becsvágytalan hátrányaitól, a kodifikált anyagnak mélyreható perspektíváját alig biztosítja. .Mint hivatal nincs képesítve, hogy a jogéletnek sokoldalú változatait, azok konkrét elintézésének szükségleteit, közvetlen közelből nyert impresziok alapján megfigyelje s alkalmilag értékesíthesse. Működése, ut aliquid fecisse videatur, hasonlít a merev hivatali életnek olyféle elfajulásához, melynél a döntő szempont a lényeg alapos vizsgálata helyett, csupán az ügynek aktaszerű elintézésére van basirozva. Lapunk mai sza Ezzel ellentétben az első tervezetnek elkészítését a felölelendő jogterületnek ambiciózus buvárlata, annak minden részleteire kiterjedő kibányázása, szükségkép megelőzi. Ily működésre az lesz leginkább képesítve, ki a feldolgozandó jogkérdések magas színvonalú áttekintésére, ugy az elméleti, mint a gyakorlati tekintetben megkívántató képzettségnek birtokában van. Hogy kormányunk az ily tehetségeket honnan keresse elő, ezen kérdésre dr. Wlassics Gyula helyesen jegyzi meg, miként a kodifikatorokat onnan kell venni, a hol találja őket a kormány. A legkülönbözőbb élethivatásban foglalkozók legjelesbjeit kell megnyerni a törvényelőkészités re. Szó sincs róla, a jogpolitika követelményeinek leginkább az itt nyilvánuló nézet felel meg. Az állandó hivatalos kodifikatorok helyett, a törvényelőkészítők kiszemeltjei gyanánt első sorban azok szerepelhetnek csupán, kik önmagukról az általuk kisajátítandó jogterületre, szakértelmük, hajlamaik s éles megfigyelő képességüknek íelszineskedéstől ment bizonyságlevelét adták. A törvényelőkészitési működésnek természete hozza magával, hogy annak munkásai a hivatalos munkaidő óramutatójához kötve ne legyenek. Saját erőérzetükből meríthessék azon munkaidőt, melynek felhasználására őket a betöltendő munkásságnak szorgos szempontjai kényszerítik. De az előadott kívánalmak még egymagukban kellő fedezetet nem nyújtanak, hogy a törvényelőkészitésnek elvárható mesterművét biztosítják, ha annak tudományos értékével a gyakorlati élet igényeire való kihatása párhuzamba nem hozatik. Ezen elsőrendű feltétel csupán a tudományos életnek és a gyakorlati működésnek folytonos szemmeltartása, az alkalmas irányelveknek tetszetős kiselejtezése mellett érhető el. Ki egy felkapott divatos eszmének átültetését előbb megkísérli, mintsem a nép érzületének megbízható nyilvánulásaira, jogpolitikai szempontból vett kifejlesztésének esélyeire s annak számbavehető eredményére tekintene, az a korszerűség mesterkélt igényeinek kielégítését elősegitendi ugyan, de maradandó üdv"ös alkotást alig fog végezhetni. Tehát a törvényelőkészitési működésben az illető szaknak tudományos mivelése mellett azon szak gyakorlati ismeretkörének egészben elsajátítása, az életviszonyok széleskörű s mélyreható áttekintést' képessége előnyt biztosit. Theoria sine praxi, est sicut rota sine axi, ezen közmondásnak valódisága főleg a törvényelőkészités feladataiban világlik elénk. Bármily kitűnő elméleti képzettség mellett se kerülhető el, hogy a gyakorlati ismeretek hiányában hirdetett jognézetek között azok mindegyike minden irányban helytálló s megdönthetetlen igazságnak bizonyuljon. A gyakorlat, mint az élet mestere, nem egy elméleti feltevésnek sikertelenségét demonstrálja. A törvényelőkészítők megválasztásában tehát elsőrendű szempontként tárul elénk, hogy azok kiszemeltjei képesítve legyenek az általuk követendőül felállított jogszabályoknak kihatásait gyakorlati irányban is mérlegelni. Dr. Wlassics Gyula az alkalmazandó kodifikatorok kőzött a hivatalnoki kart szintén számbavehető faktor gyanánt fogadja el. Hogy szavait szó szerint idézzem, midőn akként nyilatkozik, »sőt ha hivatalnokokat bíznak meg, a mit épen nem óhajtok kizárnia, ezen kijelentésével incidentaliter megengedhetőnek tartja, hogy a törvényelőkészitésre a hivatalnoki karnak legjelesb erői felhasználtassanak, iá 12 oldalra terjed.