A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 5. szám - A napidíjakról

20 A. J O Gr. A sértett íél indítványára üldözhető büntetendő cselekmény esetén a sértett fél az újrafelvételi is csak az alapper jogerős befejezésétől, illetve erről történt értesítésétől számítandó három hónap alatt kérheti, a mint ezt a B. T. K. 112. §-a az alapinditványra előírja. (1893. november 16. 10,704. sz. a.) A m. kir. Curia: A temesvári kir. itélő tábla végzése azért hagyatik helyben: mert csak a sértett fél indítványára üldözhető törvénysértések eseteiben, a magánvádlói jog gyakorolhatása tekintetében az újrafelvételnél is a B. T. K. 112. §-a lévén szabályozó és az elévülés hivatalból lévén észlelendő, minthogy az eljárást megszüntető határozat magánvádlónak 1890. évi december 4-én kézbesittetett, az 1892. évi szeptember lG-án nyilván elkésetten benyújtott újrafelvételi kérelmével, a vádjog elévülése alapján el volt utasítandó. Rágalmazás esetén hozott büntető ítélet hírlapi közzététele is, mint az Ítélet végrehajtása, szükség esetén a királyi ügyész által eszközlendö. A beregszászi kir. törvényszék: Tekintve, hogy vádlott az 1891. évi 11,423. számú végzésnek eleget nem tett, az »Ung« helyi lapnak azon példányait, melyekben a jogerejű Ítéletek kinyomatva megjelentek, habár a kitűzött határidő rég lejárt, ez ideig még be nem mutatta, ennélfogva feltehető, hogy az Ítéleteknek azon lapban megjelenése iránt nem intézkedett; tekintve, hogy a B. T. K. 277. §. rendelkezéséhez képest panaszosnak joga van az Ítélet ezen részének is végrehajtására, arra azonban, hogy a nyomdai költségeket ő viselje, illetve előlegezze, nem kötelezhető: ennélfogva a kir. ügyészségnek ez irányban tett indítványa elvettetik. Egyúttal, miután az Ítéletek végrehajtása a kir. ügyészségnek teendőit képezi, felhivatik a kir. ügyészség, hogy a jelzett ítéleteknek az »Ung« című lapban megjelenése iránt saját hatáskörében intézkedjék, a nyomdai költségeket a bűnvádi átalányból fizesse ki és annak a mennyiségét a vonatkozó példányokkal bejelentvén, illetve bemutatván, annak kiutalása iránt e helyütt intézkedés fog tétetni. A kassai kir. Ítélő tábla: A királyi törvényszék végzését helybenhagyja. Indokok: A B. T. K. 277. §-ában gyökerező ama birói intézkedés, mely szerint a sértett fél kívánatára elrendeltetett, hogy a Z. I.-nak rágalmazás vétsége miatt történt elitéltetésére vonatkozó itélet az elitélt költségére az »Ung« című hírlapban közzététessék, az ítéletnek a büntetéssel járó olyan kötelező részét képezi, a melynek végrehajtása szintén feltétlenül foganatosítandó. Minthogy pedig ez a bűnügyi iratok tanúsága szerint mindez ideig meg nem történt, tekintve, hogy a büntető ítéletek végrehajtása sem az elitéltre, sem a sériett félre nem bizható, hanem kizárólag a kir. ügyészség hatásköréhez tartozik, a kir. törvényszék helyesen intézkedett akképen, hogy a kérdéses hirlapi közzététel foganatosítására a kir. ügyészséget felhívta. A ni kir. Curia: A kir. ítélő tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1893. dec. 1. 3,146.) M. kir. állami jószágigazgató ellen elkövetett nyilvános rágalmazás és becsületsértés vétségei a btkv. 262. §-ának súlya alá esnek. A pancsovai kir. törvényszék (1893. febr. 10. 7,153. sz.) K. Ernő a M. József pancsovai kir. kincstári jószágigazgató sérelmére elkövetett és a btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége, továbbá a btk. 261. és 262. §-aiban meghatározott kétrendbeli nyilvános becsületsértés vétsége, valamint a btk. 258. és 262. §-aiban körülirt, 4 rendbeli nyilvános rágalmazás miatt szabadlábon való hagyása mellett vád alá helyeztetik stb. A temesvári kir. ítélő tábla (1893. ápr. 11. 1,301. sz. a.) A kir. törvényszék a vádhatározatot megváltoztatja és vádlott irányában a btk. 262. §. alá eső vétség miatt a bűnvádi eljárást megszünteti, az iratokat pedig a btk. 261. és 258. §§. alá eső vétségekre nézve illetékes eljárás végett a pancsovai kir. járásbírósághoz áttétetni rendeli. Indokok: A btk. 262. súlya alá eső nyilvános rágalmazás vagy becsületsértés csak a törvény által alkotott testületek, hatóságok vagy azok küldöttségei, tagjai ellen követhető el. M. József m. kir államjószágigazgató azonban ily testületek vagy hatóságok tagjának tekinthető nem lévén, irányában a 262. §. alá eső vétség el sem követhető; ez okból a kir. Ítélőtábla e vétségre nézve a további eljárást megszüntette s minthogy a vádlott ellen fenforogni látszó s a btk. 258. és 261. §§. alá eső vétségek az 1880. évi XXXVII. t.-c. 40. §• szerint azon esetek kivételével, melyekben az eljárás hivatalból indítandó meg, a kir. bíróságok hatásköréhez tartoznak, az iratokat az illetékes kir. jbirósághoz áttétetni rendelte. A m. kir. Curia (1893. szept. 7. 7,153. sz.) Tekintve, hogy a földmívelésügyi m. kir. minisztérium, tehát az államkormány szervezeti keretébe tartozó s az államtulajdont képező kincstári birtokok feletti kezelés és az azokon való telepítés tekintetében önálló hatáskörrel és alantas közegei felett rendelkezési | joggal biró állami pénzügyigazgaló a törvény által alkotott hatóI ság tagjának tekintendő 's ennélfogva a sértett M. József panI csovai m. kir. állami jószágigazgató ellen elkövetett nyilvános rágalj mazás és becsületsértés vétségei a btk. 262. § nak súlya alá esnek, s tekintve, hogy a vádbeli cselekmények végleges minősítése különben is a végtárgyalás után hozandó itélet feladatát képezi: A kir. ítélőtábla végzése megváltoztattatik és az elsőfokú biróság vádhatározata hagyatik helyben az abban felsorolt és a fentebb kifejtett indokoknál fogva. A templom előcsarnokában és a toronyban nyilvánosan elkövetett botrány a B. T. K. 191. §-a alá esik. (M. kir. Curia 1893. október 17. 2,287. sz. a.) Vízjogi ügyekben. Gazdasági célból kiépített árkolások, vagy töltések ellen oly címen emelt panasz, hogy ezen mmtkálatok nétalám módosítása eseten vizek lefolyása mcgváltozhatik, tárgyalás alapjául nem szolgálhat. Ha a rendőri eljárás során kitűnik, hogy ily gazdasági mivelet a vizet lefolyásában nem módosítja, a munkálat létesítője vízjogi engedélyezés kérelmezésére nem szorítható. (A fólmive lésügyi minister m. év 0,104. sz. a. rendelete T. vármegye alispánjához.) A felső bcltelekró'l leomló' víz természetes tef olyasának az alsó beltelek tulajdonosa által szalmakazallal történt önhatalmú elzárása a vízjogi törvény 4.2. §-ába ütköző' törvénytelen cselekmény, a mely büntetőid!! s a vízfolyásnak szabad ut nyitandó. Ha a természetes lefolyásnak könnyebb levezethetése céljából a felső telek tulajdonosa a víz természetes lefolyását módosító vizvezetö árkot húzott, - jóllehet ezen törvényellenes cselekmény büntethetősége az eljárás megindításakor már el is évült — az árok létesítője az előbbeni állapot helyreállítására kötelezendő. {Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmívelésügyi minister urnák m. évi jo.612. sz. a. V. vármegye alispánjához intézett rendeletében.) A vízjogi törvény zjó. $-a a közigazgatási hatóság illetékességét általánosságban s a birói hatáskörrel szemben jelöli meg; különböző közigazgatási hatóságok közötti illetékességre nézve azonban csak a 157. és 177. $-ofc iránytadók. \.lly tartalmú kijelentés foglaltatik a földmívelésügyi minister urnák Budapest székes főváros közigazgatási bizottságához intézett f. évi 28,270. száméi rendeletében!) Oly vízműre vonatkozólag — mely a vizbérszedési jog tulajdonosa által több vízi művel együttesen a vízjogi törvény i8g. tf-ára igazolás végett bejelentetett, ha a bejelentő nyilatkozata szerint a vizbérszedési jog ezen vízi mű tulajdonosával szemben is gyakoroltatott, az összbejclentés elfogadandó ,s ehhez képest a vízhasználati jogosítvány a 100. J5. szerint tárgyalandó. {Ily tartalmit kijelentés foglaltatik a földmívelésügyi minister urnák m. évi 26,887. sz- a- T. vármegye alispánjához intézett rendeletében!) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Prinz J. Károly e., karánsebesi tszék, bej. márc. 15, félsz. ápr. 11, csb. Kelemen András, trag. Nemoián János. —SzÜCS Lajos e., győri tszék, bej. febr. 20, félsz. márc. 5, csb. Limbek Sándor, tmg. dr. Legény Béla — Fischer Mór e., szabadkai tszék, bej. febr. 20, félsz. márc. 2, csb. Oláh Ferenc, tmg. Somogyi János. — Schwarcz Adolf e., székes fehérvári tszék, bej. márc. 15, félsz. ápr. II, csb. Balog Ferenc, tmg. dr. Lauschmnnn József. — Ureycr Béla e., nagy-kikindai tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 3, csb. Varga Nagy István, tmg. dr. Wolf Jakab. — May Bernát e., budapesti tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 21, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Vámosy Károly. — Löffler Salamon e., újvidéki tszék, bej. márc. 3, félsz. márc. 10, csb. dr. Perczel János, tmg. Gosztovics Pál. — Berger Henrik e., kolozsvári tszék, bej. márc. 17, félsz. márc. 22, csb Becsek Lajos, tmg. Marinkás Aurél. Pályázatok: A kalocsai tszéknél aljegyzői áll. febr. 9-ig. — Az orsovai jrbságnál aljegyzői áll. febr. 10-ig. — A pestvidéki tszéknél járásbirói áll. febr. 14-ig. — A szombathelyi tszéknél jegyzői áll. febr. 14-ig. — A besztercebányai jrbságnál al birói áll. febr. 15-ig.— A szabadkai tszéknél jegyzői áll. febr. 15-ig. — A zólyomi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 15-ig. — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. febr. 15-ig. — A nagyváradi tszéknél birói áll. febr. 16-ig. — A kaposvári és szegzárdi ügyészségnél alügyészi áll. febr. 16-ig. — A károlyfalvi jrbságnál al birói áll. febr. 16-ig. — A hajdú szoboszlói jrbságnál aljegyzői áll. febr. 16-ig. — A nagy-kanizsai tszéknél aljegyzői ML febr. 16-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)