A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 52. szám - Tőzsdei harácsolások

382 A JOG. lap felső részének jobboldalán »rendes« és a baloldalán »sommás« jelző áll, a kétféle eljárás megjelölésére. A mi már most mind a két eljárásban közös, az a lap egész szélességében van nyomtatva, a mi pedig csak az egyik eljárásban érvényes, az a megfelelő »rendes« vagy »sommás« rovatban foglaltatik. Ily módon semmi kétség sem marad fenn az iránt, hogy mi érvényes a kétféle eljárásban. Nagyban megkönnyíti a munka használatát a §-oknak folyószámozása, melynek segélyével bármely törvény bármely ij-a könynyen megtalálható. Három folyószámmutató s két tartalmas betűrendes tárgymutató egészíti ki a munkát. A könyv ára, mely csinosan díszített vászonkötésben a Franklin-Társulat kiadásában zsebalakban jelent meg, 1 frt 50 kr. s minden könyvkereskedésben kapható. Vegyesek. Az ügyvédi ellenjegyzés fizetésért. A szegedi ügyvédi kamara M. Sz. nagybecskereki lakos ügyvédet az ügyvédség gyakorlásától elmozditotta, mert M. Sz. ügyvéd S. Zs. ügyvédjelölt volt segédjével oly szerződéses viszonyban állott, mely szerint a vádlott neve alatt vitt ügyvédi iroda valójában nem a vádlottnak, hanem volt segédjének tulajdonát képezte, kitől nevének átengedéseért pusztán fizetést élvezett. A m. kir. Curia helybenhagyta a szegedi ügyvédi kamara határozatát. A kötelező polgári házasság törvényei. Csak pár napja, hogy a házassági jogról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok elnyerték a királyi szentesítést és már mind a három megjelent, még pedig igen jó magyarázatokkal, idézésekkel és betüsoros tárgymutatóval, mint legelsők könyvpiacon. A szöveg is hibátlan és szép nyomású, mint a Lampel-féle törvénykiadásoknál rég megszoktuk. A három törvény egy kötetbe egyesítve 60 krért kapható minden könyvkereskedésben, vagy magánál a kiadónál: L a m p e 1 Róbert (YVodianer F. és fiai) Budapest, Andrássy-út 21. sz. A budapesti ügyvédi kör választmánya utolsó ülésében elhatározta, hogy szakbeli nyilvános előadásokat rendez, első sorban az új sommás eljárásról. Az első felolvasó, kit a választmány felkért, dr. Márkus Dezső, az igazságügyministeriumba beosztott törvényszéki biró volt, ki csütörtökön, dec. 20-án este 6 órakor a kör helyiségeiben »A felülvizsgálatról a sommás eljárásban* tartott felolvasást. A fővárosi birói és ügyvédi kar tagjai nagy számmal jelentek meg a körben Ott volt Bogisich Lajos, a budapesti kir. törvényszék elnöke, B o r o n k a y, Lithvay, Csery, Schmör járásbirák, Barthodeiszky, G e r e s e,'. F o d o r, Goczigh törvényszéki birák, dr. Arany albiró stb. Lapunk egyik legközelebbi számában egész terjedelmében fogjuk közölni a rendkivül érdekes felolvasást. A választási jog elvesztése egy krajcár adóhátralék miatt. A m. kir. Curia felszólamlási ügyben hozott 73/94. sz. határozatából: Felvétetni rendeltetett továbbá Schilling Antal bocsári lakos azért, mert reá nézve a központi választmány határozatában a felvétel megtagadásának okául egyedül az hozatott fel, hogy az 1893-ik évi adójának törvényes határidőben való befizetését elmulasztotta; minthogy azonban az iratokhoz csatolt adófőkönyvi kivonat szerint nevezett csupán egy krajcárral maradt hátralékban s minthogy ennek ki nem fizetése csupán tévedésből s e részben is főkép az adót szedő község téves számításából eredőnek tartandó annál is inkább, mivel annak a feltevésnek van helye, hogy midőn utóbb nagyobb összoget fizetett, szándéka összes tartozásának lerovására irányult: felvétele az említett okból meg nem tagadható, más akadály fenforgása fel sem hozatott. Á gondnokság alá helyezett tartásdíja iránt támasztott követelés felett a gyámhatóság csak az egyezség létrehozása végett tárgyalhat. Az ily követelés érvényesítése birói hatáskörbe tartozik. A m. kir. belügyminister 1894. évi 50,507. sz. határozata: N. vármegye közig, bizottságának. A tékozlás miatt gondnokság alá helyezett H. S. tartásdíja tárgyában, a cím gyámügyi felebbviteli küldöttségének 1893. évi június hó 13-án 1,242. sz. a másodfokon hozott határozatát. J. V. k—i lakos felebbezése folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam : Az idézett keletű és számu másodfokú határozatnak felebbezett azon részét, a mclvlyel helybenhagyatott a vármegyei árvaszéknek 1893. évi március 18-án 4,115. sz. a. hozott azon határozata, a mely szerint j. V. az l8lt2. évi január hó 19-én a m— i járási közgyám előtt felvett jegyzőkönyvbon foglalt egyezség ahpján H. S. részére 1892. évi szeptember hó 8-ától esedékessé vált havi 20 forintban megajánlott tartásdíjakból hátralékos 55 frt összegnek 8 nap alatt, az esedékessé válandó tartásdíjaknak pedig 5 forintos heti részletekben leendő fizetésére köteleztetett, az idézett árvaszéki határozattal együtt feloldom és az árvaszéket utasítom, hogy J. V.-t a H. S. felvett viselt gondnoki tisztétől az 1877. évi XX. t.-c. 44. §-a c) pontjának fenforgása indokából mentse fel és a n —i kir. törvényszéknek f. évi január hó 30-án 488. sz. a. hozott jogerős ítélete alapján, a mely szerint H. S. elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetett, az árvaszék által kirendelendő gondnok, valamint J. V. meghallgatna mellett, az utóbbitól H. S. részére követelésbe vett tartásdíj iránt, uj tárgyalást tartson s a mennyiben közöttük egyezség nem jönne létre, a gondnokot, a mennyiben a tartásdíj iránti követelést fentartja, keresetével a törvény rendes útjára utasítsa. Indokok: a felebbezés tárgyává tett határozatok szerint J. V. az 1892. évi jan. 19-én és folytatólag 1892. évi febr. 16-án a m—i járási közgyám előtt felvett jegyzőkönyvben foglalt egyezség alapján köteleztetett H. S. részére havi tartásdíj fizetésére. Tekintve, hogy f. V. a 4,445/893. sz. a. hozott árvaszéki határozat ellen közbetett felebbezésében a tartásdíj fizetésére való köteleztetését azért kifogásolta, mert H. V. ingatlanai, a melyeknek haszonélvezete mint ellenérték fejében magát tartásdíj fizetésére kötelezte, eladattak és ennélfogva ebbeli kötelezettségének megállapítása gyámhatósági uton csak tárgyalható, de nem dönthető el. Tekintve, hogy a fennebbi egyezségnek be nem tartása folytán J. V. gondnok és H. S. gondnoknlt között az 1877. évi XX. t.-c. 44. §-a c) pontjában körülirt vitás viszony forog fenn és ezen okból J. V. gondnoki tisztétől az 1877. évi XX. t.-c. 45. §-a alapján felmentendő lett volna, végül: tekintve, hogy H. S. a n—i kir. törvényszéknek 1890. évi június hó 10-én 5,475. sz. a. hozott ítéletével tékozlás miatt ugyanez a kir. törvényszéknek f. évi január hó 30-án 488. sz. a. kelt jogerős ítéletével pedig elmebetegség miatt lett gondnokság alá helyezve és ez alapon részére gondnok rendelendő ki, mindezek alapján a felebbezett határozatokat fdoldom és az árvaszéket a fenüebbi irányban utasítanom kellett. Tagositási Ügyben mások helyett adott költség-előlegrészletek visszatérítése birói és nem közigazgatási útra tartozik. Hatás köri összeütközés. A m. kir. ministerium Sch. J. és K. M. sz -i lakosoknak S. M. és társai sz—i lakosok ellen helyettük előlegezett tagositási költségrészletek visszatérítése iránt indított ügyében egyfelől a b—i kir. járásbíróság, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróság, illetőleg Sch. M.-re vonatkozólag a b—i kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság és másfelől B. N. vármegye alispánja közt fölmerült hatásköri összeütközési esetet 1894. évi március hó 11. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869. évi IV. t.-c. 25. §-a alapján következőképen határozott: az említett ügyek birói útra tartoznak. Indokok: Sch. J. és K. M. sz=i lakosok annak megkönnyítése végett, hogy a sz—i tagositási ügy a felek egyetértő elállása alapján beszüntethető legyen, állításuk szerint a fölmerült költségek fedezésére 711 forint 42 krt fizettek utólagos megtérítés reményében. A kir. törvényszék a tagositási eljárást a felek egyetértő elállása alapján akkor be is szüntette, a községi elöljáróság pedig az emiitett előleget az érdekeltektől föladójuk arányában az előlegezök javára nagyrészt beszedte, de a községi birtokosok közül többen nem voltak hajlandók fizetni. A lépések, melyeket Sch. J. és K. M. ez ügyben kisebb polgári peres eljárás utján, majd közigazgatási uton tettek, nem vezettek eredményre, mert a b—i kir. járásbíróság 1891. évi 973. és 1,066. kp. számu végzésével, illetőleg a b—i kir. törvényszék az 1,066/891. számu végzés ellen közbevetett semmiségi panaszt elutasító, 1891. évi szeptember hó 26-án 4,480. sz. alatt hozott végzésével a szóbanforgó követelések érvényesítését a közigazgatási hatóság elé, a közigazgatási hatóság pedig, jelesül B. N. vármegye alispánja, a ki a j —i járás főszolgabirájának 1892. évi 4,980. számu határozatát 1892. évi 11,850. sz. alatt helybenhagyta, az említett ügyeket bíróság elé utalta. Minthogy figyelemmel az 1880. évi 3,149. J. M. E. sz. a. közölt pénzügyministeri utasításra (R. T. 1,268. 1.). melyet az 1880. évi 2,364. J. M. E. számu (R. T. 568. 1.) utasítás helyébe lépett 1893. évi 356. J. M. számn (R. T. 160. 1.) eljárási utasítás érintetlenül hagyott, a tagositási költségjárulékok a kötelezett felektől a közadók módjára csak a birtokrendezési alap javára hajthatók be, nem pedig harmadik személyek javára is; minthogy továbbá Sch. J. és K. M. sz—i lakosoknak a mások helyett teljesített fizetés jogcímére állapított kérdéses követelése magánjogi természettel bír s ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy a kifizetett költség tagosttási ügyben merült fel, s a cél, melynek elérése végett Sch. J. és K. M. mások helyett állításuk szerint fizetést teljesítettek, a tagositási eljárásnak megszüntetése volt; minthogy végül az általános magánjogi szabályok szerint megítélendő követelések érvényesítése birói útra tartozik: ennélfogva a jelen ügyekben a birói hatáskört kellett megállapítani. Cselédiigyben — szolgálatba be nem állás esetén — azon hatóság illetékes eljárni, melynek területén a szerződés megköttetett, illetőleg a szolgálat teljesítendő. A m. kir. belügyminister 1894. évi 42,508. számú határozata: N. vármegye alispánjának. M. J. k.-v—-i lakos panasza folytán Sz. R. ugyanottani lakos ellen a szolgálatba be nem állás miatt indított ügyben a címnek f. évi március 21-én 47/kih. sz. a. másodfokon hozott határozatát, mely szerint a k—i járás főszolgabirája által első fokon hozott határozat helybenhagyásával Sz. R. különben kényszer alkalmazása mellett a panaszos szolgálatába beállani köteleztetett, K. J. a panaszos jelenlegi gazdájának felfolyamodványa folytán az 1886. évi XXI. t.-cikk 10. §-a alapján felülvizsgálván, azt az elsőfokú határozattal együtt megsemmisitem és az ezen ügyben illetékes k-i rendőrkapitányság utján uj eljárás és határozathozatalt rendelek el; mert az iratok szerint ugy panaszos, mint panaszlott !c~\lakos' s a szerzodés megkötésének, valamint a szolgálat teljesítésének helye K. város, minélfogva a k —i járási főszolgabíró ezen ügyben illetékesen nem járhatott el; továbbá mert az eddigi eljárás az ügy elbírálására befolyással biró azon körülményre, hogy panaszosnak a foglaló mikor küldetett vissza, ki nem terjesztetett. A curiai és táblai értesitések a mellékleten közöltetnek. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (V., Hold-utcza 7. sz.)