A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 49. szám - A fizetési meghagyást törvény magyarázatához

194 A. J ket nem örökölt volna, úgy is mint néhai Cs. Károly örököse, a kereseti 100 forint tökének stb. megfizetésében marasztalni kellett stb. A m. kir. Curia (1894. évi október 26-án, 7,785. sz. a.) A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik és az elsöbiróság Ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Felperes, mint egyik adóstárs, az alperes 200 forint követelését kifizetvén, az alapon, hogy a követelésnek felerészét előzőleg adóstársa alperes hitelezőnek már kifizette, alperestől annak visszafizetését követelni jogosítva van ugyan, azonban e jogának érvényesítésénél alperes marasztalására a felperes és adóstársa közt folytatott perben hozott jogerős ítélet bizonyítékul nem szolgálhat; mert alperes azon perben be nem fo'yván, az ítélet reá nézve joghatálylyal nem bír és vele szemben az a kérdés, hogy felperes adóstársa a kereseti összeget kifizette, itélt dolgot nem képez. Alperes tagadásával szemben tehát felperesnek a res judicatára való hivatkozása figyelembe nem jöhet, hanem kereseti állítását perrendszerűen bizonyítani tartozott, felperes azonban ennek bizonyítását meg sem kísérelte stb. Az ideigl. trvk. szab. 9. §-ánál fogva, de joggyakorlatunk szerint is a törvénytelen gyermeknek anyja utáni örökjoga csak akkor állapitható meg, ha vele szemben törvényes gyermekek nem állanak. A szabadkai kir. törvényszók (1892. aug. 16.19,540. sz. a.): Dr. Mamuzsits Bódog ügyvéd által képviselt T. S. Istvánná szül. S. Julis felperesnek dr. Janiga János ügyvéd által képviselt R. István mint kk. H. Róza, Kata és Panna árvaszékileg kirendelt gyámja alperes ellen örökösödés és járulékok iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: 1891. febr. 1-én végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt S. Istvánné szül. Hegedűs Viktória után örökösökül jelentkeznek először házasságából származott törvényes leánya T. S. Istvánné sz. S. Julis, jelen perbeli felperes és kiskorú Róza, Katalin és Panna törvénytelen gyermekek. Törvényes lemenő T. S. Istváuné a szabadkai 17,862. sz. tjkvben 12,428. hr. sz. hagyatéki ingatlant azon a jogcímen kérte már a hagyatéki eljárás során magának beszavatoltatni, mert ő mint egyenes törvényes leszármazó, a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak egyedüli örököse. A jelen per alapjául szolgáló keresetben ugyanarra a jogcímre hivatkozva felperes, néhai S. Istvánné után kéri magának a kizárólagos örökségi jogot megállapittatni és a hagyatéki ingatlant kizárólagos tulajdonául megítéltetni. Minthogy azonban hazai gyakorlatunk szerint a törvénytelen gyermekek, ha azok nem házasságtörésből vagy vérfertőzésből származtak, anyjuk után még abban az esetben is örökösödési joggal bírnak, ha törvényes gyermekekkel együtt maradtak hátra ; minthogy a gyakorlaton alapuló hazai magánjogunk nem hogy ellenkező jogfejlődést tüntetne fel, hanem az érvényben álló általános örökösödési jog keretén belül az önhibájukon kivül a nélkül is több joghátránynyal sújtott törvénytelen származásúak jogait védelemben iparkodik részesíteni: ennélfogva felperesuek a fennálló joggyakorlat szerint jogi alappal nem biró keresetét feltétlenül elutasítani kellett stb. A szegedi kir. itólő tábla (1893. május 17. 8,798. sz. a.): az első bíróság ítéletének megváltoztatásával felperesnőnek néhai Sári Istvánné szül. H. Viktória hagyatékához tartozó, a szabadkai 17,862. sz. tjkvben 12,428. hr. sz. a. foglalt 1 hold 400 D-ölhöz törvényes örökösödés címén való kizárólagos örökjoga megállapíttatik és alperes mint az általa képviselt kiskorúak gyámhatóságilag kirendelt gyámja tűrni tartozik, hogy az emiitett ingatlanra nézve felperesnek tulajdonjoga jelzett címen 15 nap után és végrehajtás utján is bekebeleztessék stb. Indokok: Az elsöbiróság Ítéletének megváltoztatásával a fenti módon rendelkezni kellett, mert a csatolt hagyatéki iratok adataival bizonyítva van, hogy felperes végrendelet nélkül elhalt n. S. Istvánnénak egyedüli törvényes gyermeke, mert az id. szab. 9. §-a értelmében az örökhagyónak minden vagyona a tőle leszármazó törvényes gyermekekre száll, mert ebből folyván abban az esetben, ha örökhagyónak törvénytelen gyermekei vannak, ezeknek az anyjuk után való örökjogát a törvényes gyermekek örökjoga kizárja, joggyakorlatunk szerint is a törvénytelen gyermeknek anyja utáni örökjoga csak akkor lévén megállapítható, ha vele szemben törvényes gyermekek nem állanak ; mert ezek szerint a fenforgó esetben alperesnek mint az örökhagyónak törvénytelen gyermekei a felperessel mint törvényes gyermekkel szemben az örökhagyónak hagyatékára örökjoggal nem birnak stb. A m. kir. Curia (1894. szept. 7. 8,964. sz. a.): A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik stb. Az 1874: 34. t.-c. 66. §-ban megjelölt feltételek fenforgása esetében is az ügyfél nincsen elzárva attól, hogy megbízott ügyvédjét az adósa ellenében fennálló követelése fejében behajtott pénzösszeg kisolgáltatására polgári peruton szoríthassa. (M. kir. Curia 1894. nov. 14-én 10,310. sz.) O <3. Az 1883: XX. t.-c. 14. és 17. §. szerint a vadászkutyát csak letartóztatni lehet, de nem elpusztítani, ennélfogva az, a ki a vadászterületére átmenő vadászebet elpusztítja, a törvény rendelkezésc ellen vét s azért a kutya tulajdonosának kártérítéssel tartazik. (M. kir. Curia 1894. nov. 7-én 8,153. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A részvénytársaság vezérigazgatója által a társaság ellen nem a társasági viszony, hanem munkabér iránti szerződés alapjáu érvényesített követelés iránti per nem tartozik a keresk. eljárás 6. §-ának 5. pontja és 8. §-a szerint a törvényszék mint keresked. bíróság hatáskörébe utalt peres ügyek közi. A brassói kir. járásbíróság- mint keresk. bíróság (1894. július 13., 6,583. sz. a.): H rmat Lajos ügyvéd által képviselt M. Viktor felperesnek, dr. Phleps Frigyes ügyvéd által képviselt »első erdélyi bank felszámolás alatt« cég alperes ellen 55,000 frt és jár. iránti perében következőleg itélt: A bírói illetékesség ellen tett alperesi kifogásnak hely adatik és a brassói kir. járásbíróság, mint kereskedelmi bíróságnak ezen ügyben való illetékessége leszállittatik s felperes keresetével elutasittatik stb. Mert: az 1881. évt LIX. t.-c. 13. §-ának 2. a) pontja értelmében, mely a kereskedelmi ügyekben követendő eljárásra vonatkozó rendelet 7. § a szerint kereskedelmi ügyekben is alkalmazandó, a sommás eljárás csak köz- vagy magánokiratban kötelezett készpénzbeli követelés vagy helyettesíthető ingóságok iránt indítandó keresetekre nézve köthető ki, a per tárgyára való tekintet nélkül. A jelen esetben azonban a kereset nem okiratban előre meghatározott összegű készpénzbeli követelés, hanem a szolgálati viszonyból származtatott és 500 frtot felülhaladó végkielégítésre, tehát kártérítési jelleggel biró igény érvényesítésére irányulván, arra nézve a rendes bírói illetékességtől való eltérés nek a felek megegyező akarata alapján sem lehet helye és épp ezért az A. alatti szerződés 10. pontjában foglalt kikötés figyelembe nem volt vehető stb. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1894. évi július 30. 2,808. sz. a.): Az elsöbiróság végzését megváltoztatja és ezen ügyet a brassói kir. járásbíróság mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartozónak mondja ki s a kir. járásbíróságot az ügy tárgyalására s a további szabályszerű eljárásra utalja, mert a kereset az 1868. évi L1V. t.-c. 167. §-ának megfelelően kiállított magánokiratban kötelezett oly készpénzbeli követelés iránt indíttatott, mely az okirat szerint az ott kitett feltételek bekövetkezése esetén számszerűleg is meghatározható és minthogy maga az ügy külön ügybirósághoz utasítva nincs, mert a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás 6. §. 5. pontja nem az igazgatósági egyes tagok, mint jelen esetben a vezérigazgató, hanem az igazgatóság és a társulat közti pereket utalja a kereskedelmi eljárás 7. §. rendelkezése szerint a kir. törvényszék hatáskörébe; és minthogy végül az okiratban a sommás eljárás kiköttetett, az elsöbiróság végzésének megváltoztatása mellett stb. A m. kir. Curia (1894. évi november 2., 1,484. sz. a.): A másodbiróság végzése ellen irányzott felfolyaraodás hivatalból visszautasittatik ; mert a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás 6. §. 5. pontja, a 8. §. rendelkezése szerint, a részvénytársaság igazgatósága és a részvénytársaság vagy ennek tagjai közötti azon pereket utalja a törvényszék hatáskörébe, melyek a társasági viszonyból keletkeznek; tehát azon pereket, melyek egyrészről a társaság ügyvezetésével felruházott igazgatósága és másrészről a társaság között az ügyvezetés jogköréből és minőségéből kifolyólag indíttatnak (p. o. ügyvezetési jogkör túllépése vagy korlátozása); jelen esetben azonban felperes keresetét nem ezen jogviszonyra, hanem szerződésileg biztosított fizetési és végkielégítési igényeire alapítja, követelését tehát nem a társasági viszonyból, hanem mint a társasággal szerződött harmadik személy, munkabér iránti szerződéséből származtatja és mert e szerint az 1871. évi LIX. t.-c. 56. §• 4. pontjának esete fenn nem forog stb. A kereskedelmi törvénynek egyik rendelkezéséből sem következtethető az, hogy együttes cégjegyzés esetében a közkereseti társaság tagjai is csak a részvénytársaságokra nézve a kereskedelmi törvény 185. §-ban előirt módon eszközölhetnék az együttes cégjegyzést. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, a »Brüder és Steiner« közkereseti társaság cégének bejegyzését folyamodók kérelméhez képest elrendeli s a kir. tszéket az ennek következtében szükséges szabályszerű intézkedésre utasítja. Indokok: Az elsöbiróság neheztelt végzését azért kellett megváltoztatni, mert a bejegyeztetni kért cégszöveg a kt. 13. §-a rendelkezésének megfelel és mert a cégnek akként való jegyzése, hogy az aláírandó teljes cégszövegben a »Brüder« nevet Brüder Jónász, a »Steiner« nevet pedig az »és« szóval együtt a másik társtag irja, törvénybe nem ütközik, mivel a kt. 65. §. 4. pontja és 78. §. az együttes képviseletet és következőleg az együttes cégjegyzést is közkereseti társaságoknál megengedi és az együttes cégjegyzésnek a folyamodók által kért módon való eszközlését,