A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 49. szám - A fizetési meghagyást törvény magyarázatához

194 A. J ket nem örökölt volna, úgy is mint néhai Cs. Károly örököse, a kereseti 100 forint tökének stb. megfizetésében marasztalni kel­lett stb. A m. kir. Curia (1894. évi október 26-án, 7,785. sz. a.) A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik és az elsöbiróság Ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: Felperes, mint egyik adóstárs, az alperes 200 forint követelését kifizetvén, az alapon, hogy a követelésnek fele­részét előzőleg adóstársa alperes hitelezőnek már kifizette, alpe­restől annak visszafizetését követelni jogosítva van ugyan, azonban e jogának érvényesítésénél alperes marasztalására a felperes és adóstársa közt folytatott perben hozott jogerős ítélet bizonyítékul nem szolgálhat; mert alperes azon perben be nem fo'yván, az ítélet reá nézve joghatálylyal nem bír és vele szemben az a kér­dés, hogy felperes adóstársa a kereseti összeget kifizette, itélt dolgot nem képez. Alperes tagadásával szemben tehát felperesnek a res judicatára való hivatkozása figyelembe nem jöhet, hanem kereseti állítását perrendszerűen bizonyítani tartozott, felperes azonban ennek bizonyítását meg sem kísérelte stb. Az ideigl. trvk. szab. 9. §-ánál fogva, de joggyakorlatunk szerint is a törvénytelen gyermeknek anyja utáni örökjoga csak akkor állapitható meg, ha vele szemben törvényes gyermekek nem állanak. A szabadkai kir. törvényszók (1892. aug. 16.19,540. sz. a.): Dr. Mamuzsits Bódog ügyvéd által képviselt T. S. Istvánná szül. S. Julis felperesnek dr. Janiga János ügyvéd által képviselt R. István mint kk. H. Róza, Kata és Panna árvaszékileg kirendelt gyámja alperes ellen örökösödés és járulékok iránti perében kö­vetkezőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: 1891. febr. 1-én végrendelet hátrahagyása nél­kül elhalt S. Istvánné szül. Hegedűs Viktória után örökösökül jelentkeznek először házasságából származott törvényes leánya T. S. Istvánné sz. S. Julis, jelen perbeli felperes és kiskorú Róza, Katalin és Panna törvénytelen gyermekek. Törvényes lemenő T. S. Istváuné a szabadkai 17,862. sz. tjkvben 12,428. hr. sz. hagya­téki ingatlant azon a jogcímen kérte már a hagyatéki eljárás során magának beszavatoltatni, mert ő mint egyenes törvényes leszár­mazó, a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak egyedüli örököse. A jelen per alapjául szolgáló keresetben ugyan­arra a jogcímre hivatkozva felperes, néhai S. Istvánné után kéri magának a kizárólagos örökségi jogot megállapittatni és a hagya­téki ingatlant kizárólagos tulajdonául megítéltetni. Minthogy azonban hazai gyakorlatunk szerint a törvénytelen gyermekek, ha azok nem házasságtörésből vagy vérfertőzésből származtak, anyjuk után még abban az esetben is örökösödési joggal bírnak, ha törvényes gyermekekkel együtt maradtak hátra ; minthogy a gyakorlaton alapuló hazai magánjogunk nem hogy ellenkező jogfejlődést tüntetne fel, hanem az érvényben álló álta­lános örökösödési jog keretén belül az önhibájukon kivül a nélkül is több joghátránynyal sújtott törvénytelen származásúak jogait védelemben iparkodik részesíteni: ennélfogva felperesuek a fenn­álló joggyakorlat szerint jogi alappal nem biró keresetét feltétlenül elutasítani kellett stb. A szegedi kir. itólő tábla (1893. május 17. 8,798. sz. a.): az első bíróság ítéletének megváltoztatásával felperesnőnek néhai Sári Istvánné szül. H. Viktória hagyatékához tartozó, a szabadkai 17,862. sz. tjkvben 12,428. hr. sz. a. foglalt 1 hold 400 D-ölhöz törvényes örökösödés címén való kizárólagos örökjoga megállapít­tatik és alperes mint az általa képviselt kiskorúak gyámhatósági­lag kirendelt gyámja tűrni tartozik, hogy az emiitett ingatlanra nézve felperesnek tulajdonjoga jelzett címen 15 nap után és végre­hajtás utján is bekebeleztessék stb. Indokok: Az elsöbiróság Ítéletének megváltoztatásával a fenti módon rendelkezni kellett, mert a csatolt hagyatéki iratok adataival bizonyítva van, hogy felperes végrendelet nélkül elhalt n. S. Istvánnénak egyedüli törvényes gyermeke, mert az id. szab. 9. §-a értelmében az örökhagyónak minden vagyona a tőle leszár­mazó törvényes gyermekekre száll, mert ebből folyván abban az esetben, ha örökhagyónak törvénytelen gyermekei vannak, ezeknek az anyjuk után való örökjogát a törvényes gyermekek örökjoga kizárja, joggyakorlatunk szerint is a törvénytelen gyer­meknek anyja utáni örökjoga csak akkor lévén megállapítható, ha vele szemben törvényes gyermekek nem állanak ; mert ezek szerint a fenforgó esetben alperesnek mint az örökhagyónak törvénytelen gyermekei a felperessel mint törvényes gyermekkel szemben az örökhagyónak hagyatékára örökjoggal nem birnak stb. A m. kir. Curia (1894. szept. 7. 8,964. sz. a.): A másod­biróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik stb. Az 1874: 34. t.-c. 66. §-ban megjelölt feltételek fenforgása esetében is az ügyfél nincsen elzárva attól, hogy megbízott ügyvédjét az adósa ellenében fennálló követelése fejében behajtott pénzösszeg kisolgáltatására polgári peruton szoríthassa. (M. kir. Curia 1894. nov. 14-én 10,310. sz.) O <3. Az 1883: XX. t.-c. 14. és 17. §. szerint a vadászkutyát csak letartóztatni lehet, de nem elpusztítani, ennélfogva az, a ki a vadászterületére átmenő vadászebet elpusztítja, a törvény rendel­kezésc ellen vét s azért a kutya tulajdonosának kártérítéssel tar­tazik. (M. kir. Curia 1894. nov. 7-én 8,153. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A részvénytársaság vezérigazgatója által a társaság ellen nem a társasági viszony, hanem munkabér iránti szerződés alapjáu érvényesített követelés iránti per nem tartozik a keresk. eljárás 6. §-ának 5. pontja és 8. §-a szerint a törvényszék mint keresked. bíróság hatáskörébe utalt peres ügyek közi. A brassói kir. járásbíróság- mint keresk. bíróság (1894. július 13., 6,583. sz. a.): H rmat Lajos ügyvéd által képviselt M. Viktor felperesnek, dr. Phleps Frigyes ügyvéd által képviselt »első erdélyi bank felszámolás alatt« cég alperes ellen 55,000 frt és jár. iránti perében következőleg itélt: A bírói illetékesség ellen tett alperesi kifogásnak hely ada­tik és a brassói kir. járásbíróság, mint kereskedelmi bíróságnak ezen ügyben való illetékessége leszállittatik s felperes keresetével elutasittatik stb. Mert: az 1881. évt LIX. t.-c. 13. §-ának 2. a) pontja értel­mében, mely a kereskedelmi ügyekben követendő eljárásra vonat­kozó rendelet 7. § a szerint kereskedelmi ügyekben is alkalma­zandó, a sommás eljárás csak köz- vagy magánokiratban kötele­zett készpénzbeli követelés vagy helyettesíthető ingóságok iránt indítandó keresetekre nézve köthető ki, a per tárgyára való tekin­tet nélkül. A jelen esetben azonban a kereset nem okiratban előre meghatározott összegű készpénzbeli követelés, hanem a szolgálati viszonyból származtatott és 500 frtot felülhaladó vég­kielégítésre, tehát kártérítési jelleggel biró igény érvényesítésére irányulván, arra nézve a rendes bírói illetékességtől való eltérés nek a felek megegyező akarata alapján sem lehet helye és épp ezért az A. alatti szerződés 10. pontjában foglalt kikötés figye­lembe nem volt vehető stb. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1894. évi július 30. 2,808. sz. a.): Az elsöbiróság végzését megváltoztatja és ezen ügyet a brassói kir. járásbíróság mint kereskedelmi bíróság hatás­körébe tartozónak mondja ki s a kir. járásbíróságot az ügy tár­gyalására s a további szabályszerű eljárásra utalja, mert a kereset az 1868. évi L1V. t.-c. 167. §-ának megfele­lően kiállított magánokiratban kötelezett oly készpénzbeli köve­telés iránt indíttatott, mely az okirat szerint az ott kitett feltételek bekövetkezése esetén számszerűleg is meghatározható és minthogy maga az ügy külön ügybirósághoz utasítva nincs, mert a keres­kedelmi ügyekben követendő eljárás 6. §. 5. pontja nem az igaz­gatósági egyes tagok, mint jelen esetben a vezérigazgató, hanem az igazgatóság és a társulat közti pereket utalja a kereskedelmi eljárás 7. §. rendelkezése szerint a kir. törvényszék hatáskörébe; és minthogy végül az okiratban a sommás eljárás kiköttetett, az elsöbiróság végzésének megváltoztatása mellett stb. A m. kir. Curia (1894. évi november 2., 1,484. sz. a.): A másodbiróság végzése ellen irányzott felfolyaraodás hivatalból visszautasittatik ; mert a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás 6. §. 5. pontja, a 8. §. rendelkezése szerint, a részvénytársaság igazgató­sága és a részvénytársaság vagy ennek tagjai közötti azon pereket utalja a törvényszék hatáskörébe, melyek a társasági viszonyból keletkeznek; tehát azon pereket, melyek egyrészről a társaság ügyvezetésével felruházott igazgatósága és másrészről a társaság között az ügyvezetés jogköréből és minőségéből kifolyólag indít­tatnak (p. o. ügyvezetési jogkör túllépése vagy korlátozása); jelen esetben azonban felperes keresetét nem ezen jogviszonyra, hanem szerződésileg biztosított fizetési és végkielégítési igényeire alapítja, követelését tehát nem a társasági viszonyból, hanem mint a tár­sasággal szerződött harmadik személy, munkabér iránti szerződésé­ből származtatja és mert e szerint az 1871. évi LIX. t.-c. 56. §• 4. pontjának esete fenn nem forog stb. A kereskedelmi törvénynek egyik rendelkezéséből sem követ­keztethető az, hogy együttes cégjegyzés esetében a közkereseti tár­saság tagjai is csak a részvénytársaságokra nézve a kereskedelmi törvény 185. §-ban előirt módon eszközölhetnék az együttes cég­jegyzést. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, a »Brüder és Steiner« közkereseti tár­saság cégének bejegyzését folyamodók kérelméhez képest elrendeli s a kir. tszéket az ennek következtében szükséges szabályszerű intézkedésre utasítja. Indokok: Az elsöbiróság neheztelt végzését azért kellett megváltoztatni, mert a bejegyeztetni kért cégszöveg a kt. 13. §-a rendelkezésének megfelel és mert a cégnek akként való jegyzése, hogy az aláírandó teljes cégszövegben a »Brüder« nevet Brüder Jónász, a »Steiner« nevet pedig az »és« szóval együtt a másik társtag irja, törvénybe nem ütközik, mivel a kt. 65. §. 4. pontja és 78. §. az együttes képviseletet és következőleg az együttes cég­jegyzést is közkereseti társaságoknál megengedi és az együttes cégjegyzésnek a folyamodók által kért módon való eszközlését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom