A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 48. szám - Az új sommás törvény 2. §-ához

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog< 48. számához. Budapest, 1894. december hó 2-án. Köztörvényi ügyekben. Megbízás folytán kidolgozott gyárberendezési tervezetnek szóbeli közlése, annak a lényeges körülménynek bizonyítása nélkül, hogy a szóbeli közlés valamely megfelelő tanulmányt és fáradságot igénylő és a keresetbe vett díjat megérő munkának volt az eredménye, mtnt határozatlan a követelt munka- és fáradozás! díj megítélés ére, alapul nem szolgálhat. A budapesti V, ker. kir. járásbíróság (1892. június 17. 60,316. sz. a.) Dr. Weiszkopf Mór ügyvéd által képviselt D. György felperesnek dr. Loschitz Lajos ügyvéd által képviselt A. és H. cég alperes ellen 100 frt töke és járadék iránti perében következő Ítéletet hozott: Ha alperes bármely cégtag személyében leteszi a főesküt arra, hogy nem bízta meg felperest egy mütrágya-gyár felszerelése, technikai berendezése és műszaki vezetésére vonatkozó szakszerű tervezet elkészítésével és hogy felperes nem közélte alperessé! a gyárberendezés teljes tervezetét, az esetben felperes keresetével elutasittatik ; ellenkező esetben, lia felperes leteszi a becslő esküt arra, hogy a keresetében jelzett tervezet tanulmányozása, közlése és megmagyarázásának fáradozási és munkadíja fejében 100 frtot megérdemelt, az esetben köteles alperes a kereseti 100 frt tőkét felperesnek megfizetni stb. Szabadságában áll felperesnek a becslő esküt csekélyebb összegre is letenni, a mely esetben a marasztalási összeget ezen kevesebb összeg fogja képezni stb. Indoko k : Alperes határozottan tagadta, hogy felperest megbízta volna részére egy mütrágya-gyár felszerelésére, technikai berendezésére és műszaki vezetésére vonatkozó szakszerű tervezet készítésével; tagadta, hogy ennek folytán felperes részére egy teljes gyárberendezés tervezetét kidolgozta és azt vele közölte, volna; tagadta, hogy ezen állítólag kidolgozott terv és tanulmányozás, valamint annak munkadijának értéke 100 frtot tenne ki s kérte felperest keresetével elutasítani. Felperes ezen tagadásokkal szemben, figyelemmel azon körülményre, miszerint a tagadott körülmények szóbeli közléssel eszközöltettek, egyéb bizonyíték rendelkezésére nem állott, megkínálta alperest bármely cégtag személyében leteendő főesküvel, mely esküt alperes elfogadván, azt részére megítélni és letétele esetén felperest igazolatlan keresetével feltétlenül elutasítani kellett. A mennyiben alperes az esküt le nem tenné, viszont felperes pedig a pttás 237. §. értelmében — egyéb bizonyíték hiányában — a részére ezennel megítélt becslő esküt leteszi, alperes a kereseti követelésben feltétlenül elmarasztalandó azért, mert a kereseti állításait alperesi tagadásokkal szemben igazolta. A mennyiben alperes a főesküt, felperes a becslőesküt le nem tenné, felperes keresetével elutasittatik stb. A budapesti kir. itélő tábla (1893. május 16. 3,149. sz. a.): az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja stb. Indokok: Felperes a kereseti 100 frtot egy, alperes megbízása folytán és tanulmány alapján kidolgozott és gyárberendezésre vonatkozó tervezet fáradozási és munkadíja fejében követelvén, alperes tagadásával szemben nem csupán azt tartozott bizonyítani, hogy alperestől egy ily tervezet elkészítésére megbízást nyert és nem is c"sak azt, hogy szóbelileg között alperessel egy tervezetet, hanem azt is, hogy a szóbeli közlés valamely megfelelő tanulmányt és fáradságot igénylő előzetes munkának volt az eredménye, mely munka legalább 100 frt díjazást megért. Felperes azonban ezt a körülményt nemcsak nem bizonyította, a mennyiben az általa alperesnek kínált főeskü csupán a megbízás és szóbeli közlés tényeire szoritkozott; hanem nyíltan beismerte, hogy oly adatok, melyek a - tervezet tanulmányozása és kidolgozása körül kifejtett munka és fáradozás díjának megállapítására alapul szolgálhatnának, egyáltalában nem léteznek. Ily körülmények között az a lényeges körülmény, hogy felperes ily munkát és fáradozást tényleg kifejtett, bizonyítva egyáltalában nemiévén; tekintve, hogy egy tervezetnek szóbeli közlése, a fentjelzett adatok nélkül, mint°harározatlan, a követelt munka- és fáradozási díj megítélésére alapul nem szolgálhat, a becslőeskü pedig fentiek szerint, figyelemmel a törv. rendts 277. §-ára, — mely szerint az eskü csak valódiság tekintetében kétségen felül álló követelés mennyiségére nézve ítélhető meg, — e helyütt alkalmazást nem nyerhet, stb. A m. kir. Curia (1894. évi október 19. 1,283. sz. a.): a másodbiróság ítelete indokaiból helybenhagyatik stb. Kétoldalú szerződés hatályon kivül helyezését annak nem teljesítése okából az egyik szerződő fél csak az esetben követelheti, ha a másik szerződő felet szerződési kötelezettségének teljesítésére eredménytelenül felhívta, vagy ha a teljesítés lehetetlenné vált a nélkül, hogy ezt a követelő fél cselekménye vagy mulasztása idézte volna elő. Ennélfogva, ha csereszerződésnél az egyik fél olykép tette lehetetlenné a másiknak a teljesítést, hogy előzetes felhívás nélkül harmadik személyektől maga szerezte meg azt, a mit cserébe kellett volna kapnia, ezen fél nem követelheti a csereszerződés hatályon kivül helyezését, hanem csak a tulajdonjog megszerzésére fordított vételár megtérítését. A nyitrai kir. törvényszék : Dr. Angyal Lajos ügyvéd által képviselt D. Mihály nagymodivi lakos felperesnek, B. István ugyanottani lakos és K. Lőrinc ügyvéd által képviselt alperes elleni csereszerződés felbontása és ingatlanok birtoka és jár. iránti perében következően itélt: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indok ok: Felperes azt adja elő keresetében, hogy az alperessel évek előtt szóbelileg kötött csere-jogügylet alapján alperes a felperestől cserébe átvett nagymodivi 6. sz. tljkvi 6. sor 97. hrsz. ingatlan ellenértéke fejében a többek között a nagymodivi 7. sz. tlkvben 385/b. hrsz. a. foglalt, de nem az alperes, hanem harmadik személyek tulajdonát képező ingatlanságot adta át felperesnek, mit felperes később megtudván, hogy azt az ingatlant megtarthassa, kénytelen volt azt a tlkvi tulajdonosoktól a B) a. csatolt szerződés szerint megvenni. S mivel ilykép alperes részéről a csere-jogügyletnek egy lényeges része nem teljesíttetett és annak teljesítése immár lehetetlen is s mivel felperes a cserébe nyert többi ingatlanokat — névleg a nagymodivi 20. sz. tjkvi 13 sor és 7. sz. 21. sorsz. a. fekvőségeket — alperesnek rendelkezésére bocsátotta, kéri a csereszerződést felbontottnak kijelenteni és alperest a cserébe felperestől átvett ingatlan birtokának visszabocsátására és a D) a. bírói megintés napjától az elvont hasznok megtérítésére kötelezni. Ebbeli keresetével azonban felperes az alábbi okokból feltétlenül el volt utasítandó. Alperes ugyanis határozottan tagadta, hogy részéről felperessel létesült csereszerződés tárgyát a nagymodivi 20. sz. tljkvi 13. és a 7. sz. tlkvi 21. sorsz. ingatlanokon kivül még a 7. sz. tlkvi 385/b. hr. sz. ingatlan is képezte és tagadta, hogy felperes ezt az utóbbi ingatlant tőle és a kérdéses csereszerződés alapján vette volna birtokba. D. Flóris tanú hit alatt azt vallotta, hogy a csere napján felperes előtte odanyilatkozott, miként a keresetben emiitett és közönségesen »Poskavivec«-nak nevezett ingatlanát alperesnek cserébe átadta s e helyett alperestől két földet kapott. Ugyanezt vallja hallomás után VV. Bernát tanú is, azzal a hozzáadással, hogy közvetlen tudomása szerint felperes alperestől a csere alapján csak két földet vett át használatába. Maga felperes beismeri, hogy a 385/a. hrsz. ingatlan birtokába ő még a csereszerződés előtt és nem is alperes tényéből lépett. Ez az utóbbi körülmény^ és a fentebb intézett tanúvallomások, melyekkel szemben U. Ádám tanúnak ingadozó vallomása figyelembe nem vehető, teljesen megcáfolják a kereset jogalapját s egyúttal kizárják azt is, hogy a felperes ama kereseti állításra, illetve arra a döntő körülményre vonatkozólag, miként a csereszerződés tárgyát alperes részéről a beismert két földön kivül a 385/b. hrsz. ingatlan képezte — a végiratilag ajánlatba hozott eskü általi bizonyítást elrendelni és a pernek kimenetelét ettől függővé tenni lehessen. Egyébként ha a csereszerződés egyik tárgyát az utóbb emiitett ingatlan részlet is képezte volna, ez a szerződés teljes felbontására irányuló kérelmet önmagában még nem teszi jogosulttá, mert az a körülmény, hogy alperes beismerésképen soha sem volt amaz iugatlan részlet birtokában, hogy azt felperes a csereszerződés előtt és nem az alperes tényéből vette birtokába és hogy a tikvek betekintésétől felperes meggyőződhetett volna arról, miként az nem alperes, de harmadik személyek tlkvi tulajdona, kizárja azt a következtetést, hogy felperes a szerződés megkötésekor a szerződés ezen egyik tárgyának elvonását előre nem láthatta, de sőt annak bekövetkezését már a szerződés kötésekor valószinüsitő fenti körülményeknek tudata épen az ellenkezőnek értelmét állapítja meg és mert az a körülmény, hogy az alperes részéről felperes szerint cserébe adott ingatlan részletek egyike nem az ő, hanem harmadik személyek tlkvi tulajdona volt, a szerződés e részben is való teljesítésének lehetetlenségét feltétlenül magában nem foglalja, a mennyiben alperes azt a tlkvi tulajdonosoktól megszerezhette és felperesre átruházhatta volna s igy a midőn felperes nem