A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 46. szám - A budapesti bűntető bíróság bírálata fogházainkról

182 A .1 O Gr. Indokok: A kézbesítési napló szerint a perfelvételi ha­tárnapon kellően megidézett, de azon meg nem jelent K. J. IV.-r. alperes, az 1868: LIV. t.-c. 112. §-a értelmében a megjelent per­társai védelméhez csatlakozottnak volt tekintendő; megidézhető nem volt K. K. V.-r. alperessel szemben felperes keresetét vissza vévén, az iránt az 1868: LIV. t.-c .69. §-a értelmében intézkedés szüksége fenn nem forog. Felperes keresetlevelében azt kéri, hogy a biróság mondja ki, hogy alperesek a társascégek jegyzőkönyvének V. kötet 270. lapján bejegyzett K. I. társascégnek tényleg tagjai voltak és ennélfogva a feloszlott cég hitelezői irányában kötelezettségben állanak. A kereseti kérelem tehát a nélkül, hogy felperest illető kö­vetelésnek megítélésére irányulna, pusztán csak alpereseket ter­helő kötelezettségnek általános megállapítását célozza. Az ily kérelem azonban önálló kereseti kérelem tárgyát nem képezheti; mert valamely kötelezettség csak annak megfelelő valamely érvényesített joggal szemben és nem általában állapitható meg. És ez a dolog természetéből következik; mert ha az ily kérelemmel fellépő félnek igazolt követelése nincs arra, hogy a kötelezettség megállapítását kérje, felperesi joggal nem is bír; mivel az a kérdés, hogy alperesek, mint a cég tagjai kötelezett­ségben állanak-e vagy sem, csak indokul nem szolgálhat arra, hogy alperesek felperes igazolt követelésének fizetésére kötelez­tessenek ; de éppen azért önálló kereseti kérelem tárgyát nem képezheti. Ebből kiindulva, az a kérdés, hogy alperesek tagjai voltak-e a kérdéses cégnek és ennélfogva a társaság kötelezettségeért fele­lősek-e ? felperes kérelmére az illetékes biróság által csak akkor oldható meg, ha felperes egyszersmind a kérdéses cég tartozásá­nak megfizetése iránt alperesek, mint a kérdéses cég tagjai ellen, követeléssel lép fel. De felperes követelést nem érvényesített és igy a fenn elő­adottak szerint felperesnek joga sincs annak a kérdésnek per útján való megoldását kérni, hogy alperesek a kérdéses cégnek tagjai voltak-e és mint ilyenek a társaság kötelezettségeiért fele­lősek- e ? Minélfogva felperest keresetével elutasítani és mint pervesz­test a polg. törvkv rendts 251. §-a értelmében a perköltség fizeté­sére kötelezni kellett. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét a benne felhozott indokok alapján annyival inkább helybenhagyja; mert az elsőbiróság által helyesen kifejtettek szerint két­ségtelen, hogy a jelen keresetet az abban előadott kérelemhez képest felperes prae'udieialis keresetnek kivánja tekinteni; ily keresetnek tárgyát azonban csak valamely, a peres felek közt már előbb létrejött, de vitássá tett szerződéses jogviszonynak meg­állapítása, de nem valamely hiányzó jogalapnak megállapítása képezheti. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltoz­tattatik, felperes kereseti joga megállapíttatik és az elsőfokúbiróság utasittatik, hogy a pert érdemileg bírálja meg. Indokok: A per adataiból kétségtelen, hogy felperes részére a K. I. cég alatt bejegyzett, már feloszlott társascég 257 frt 50 kr. kártérítési tökekövetelés és ennek járuléka megfize­tésére jogerejíí birói ítélettel köteleztetett; hogy továbbá felperes, ezen követelésének alperesek, mint a nevezett társascég tagjai ellen érvényesítése iránt a budapesti V ker. kir. járásbiróság előtt pert indított, de keresetével ugy az első, mint a másodbiróságnál elutasított azért, mert alperesek tagad­ták, hogy a cég tagjai voltak s a vonatkozó cégjegyzéki ki­vonat is azt tanúsítja, hogy alperesek, mint a K. I. társascég tagjai bejegyezve nem voltak. Ily helyzetben áll elő az a kérdés, mely a fenforgó pernek képezi tárgyát, hogy i. i. a biróság felperes kérelmére elvontan a követelés érvényesitésétől, önállóan itéletileg kimondhatja-e azt, hogy alperesek a nevezett társascégnek tényleg tagjai voltak e vagy sem ? a minek a folyománya leend, hogy alperesek felperes­sel szemben, ennek a társaságot terhelő követelésére nézve, köte­lezettségben állóknak tekintendők-e vagy sem ? Ily praeiudicialis ítélet hozatalának, mely bizonyos, a felperes által tényleg létezettnek vitatott és ezenkívül határozott jogok for­rását képező jogviszony megállapítását célozza, a fenforgó eset­ben mi akadály sem áll útjában, de különösen nem állhat útjában az, hogy felperes egyúttal követelésének megítélését is nem kérte; mert felperesnek törvényes érdekeltsége, illetőleg felléphetési jogo­sultsága abban az irányban, hogy a kérdéses jogviszony fenn vagy fenn nem állásának birói megállapítását kérhesse, a fenn előadottakkal kellően igazolva van. (1894. október 3-án 678.) A kereskedelmi törvény 104. S-a, mely a társaság feloszlá­sának bejelentését rendeli, nem foglal magában oly rendelkezést, hogy ennek a bejelentésnek is okvetlenül a társaság összes tagjai által személyesen kell megtétetnie. A budapesti kir. keresk. és váltótürvényszék: A köz­kereseti társaság cégének bejegyzése iránti bejelentést a kt. 65. és 67. §-a értelmében az összes társtagok a törvényszéknél saját­kezűleg" aláírni vagy azt hiteles alakban benyújtani kötelesek. A dolog természetéből folyik pedig az, hogy a fentebb említett | szabály tartandó szem előtt akkor is, midőn a közkereseti társa­I ság feloszlása esetén annak cége a cégjegyzékből törülte tik. Ehhez képest, minthogy a folyamodó »F. L. & A. K.« cég I részéről L. F. társtag s illetve felszámoló a f. é. aug. 25-én fej­j vett és 65,797/93. sz. a. iktatott jegyzőkönyvet sajátkezíileg alá ! nem irta s illetve az e célból kitűzött határnapon személyesen ! nem jelent meg, hanem csak meghatalmazottat küldött az eraü­i tett jegyzőkönyv aláírására, sem pedig a kt. 68. §-áuak megfelelő 1 hiteles bejelentést be nem mutatott; minthogy sem a cégjegyzé­kek berendezése és vezetése tárgyában kibocsátott ministeri ren­j delet nem tartalmaz oly kivételes rendelkezést, melynek alapján , nemcsak személyes bejelentés, hanem meghatalmazásból való alá­írással ellátott bejelentés alapján eszközölhető lenne a cégjegyzés I és minthogy ezek szerint a felhívott jegyzőkönyv a cégjegyzés elrendelésére alkalmas bejelentésnek nem tekinthető : A kért cégtörlést a kir. törvényszék ezúttal nem rendeli el, hanem folyamodókat oda utasítja, hogy 15 napon belül cégöknek megszűnését bejegyzés végett a kt. 67. §-ban körülirt szabály­szerű módon jelentsék be. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. itélő tábla az elsőbiró­ság végzését megváltoztatja ; az elsöbiróságnál vezetett kereske­delmi társascégek jegyzékének X. kötete 17. lapján bejegyzett »F. L. A. K. in Liquidation« cég kitörlését elrendeli s az első­biróságot a megfelelő további intézkedésre utasítja, Okok: A kt. 67. §-a csak a megelőző 65. és 66. §-okban érintett bejelentésekre vagyis azokra nézve, melyek a közkereseti társaság felállítását, a cég változását, a társasági székhely áthe­lyezését, új tag bejelentését vagy a tagok képviseleti jogában tör­tént változást tárgyazzák, irja elő, hogy a társaság összes tagjai által az illetékes törvényszéknél sajátkezűleg aláirandók vagy hite­lesített alakban benyújtandók ; ellenben a kt. 104. §-a, mely a tár­saság feloszlásának bejelentését rendeli, nem foglal magában oly rendelkezést, hogy ennek a bejelentésnek is okvetlenül a társaság összes tagjai által személyesen kell megtétetnie. Tekintve tehát, hogy sem törvény nem rendeli, sem a do­log természete nem követeli meg, hogy a közkereseti társaság | tagjai a cégtörlés iránti kérelmet okvetlenül személyesen terjesz­szék elő; a meghatalmazott általi képviseletnek pedig mindenütt I helye van, a hol a törvény kifejezett rendelkezésénél vagy a do­I log természeténél fogva ki nincs zárva és tekintve, hogy az elsö­biróságnál felvett 65,797/94. számú jegyzőkönyv szerint a felszá molás alatt levő »L. L & A. K in Liquidation« cégű közkereseti társaság egyik tagja és fe'számolója K. S. személye­sen, másik tagja és felszámolója L. F. pedig az erre különösen megbízott s a közjegyzőileg hitelesített •/. alatti meghatalmazással igazolt meghatalmazottja dr. S. J. ügyvéd által kérelmezte a tár­sasági cég kitörlését, a társaság mindkét tagjának és felszámoló­jának közös kérelmével szemben megtagadására törvényes ok fenn nem forog : az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, a cég tör­lését el kellett rendelni. (1894. október 18-án, 4,308.) Bün-ügyekben. A btkv. :>.'>(;. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezés nein tesz különbséget arra nézve, hogy á lopás esetleg betörés nélkül is elkövethető lett volna, a mi természetesen a kísérlet elbírálásá­nál is mérvadó. A kalocsai kir. törvényszék (1892. nov. 15. 4,280. sz. a. i: Irl. Cs. Kati a btkv. 333 — 336. §. 3. pontja és 68. §-ába ütköző lopás bűntett kisérlete helyett a btkv. 333., 334. és 65. §-aiba ütköző lopás vétség kísérletében és ifj. Cs. Kati a btkv. 33.3. és 336. §. 3. pontja, 65 és 69. §. 2. pontjába ütköző lopás bűntett | kísérletében való részesség helyett a btkv. 333., 334., 65. §-a és i 69. §. 2. pontjába ütköző lopás vétség kísérletében való részesség ' miatt mint bűnsegédet bűnösöknek kimondja és id. Cs. Katát 4 heti, ifj. Cs. Katát pedig 2 heti elzárásra ítéli stb. Indokok: Vádlott kóbor cigánynők ellen tagadásukkal ] szemben özv. K. Györgyné, G. Pálné, Cs. Andrásné és Sz. József 1 tanuk vallomása által bizonyítást nyert, hogy 1892. szept. 20-án G. Pálné magárahagyott lakásába, mialatt közeli szomszédasszo­i nyánál járt, behatolván, id. Cs. Kati a lakószobába ment, ott egv ruha- és egyéb nemű dolgokkal megrakott ládát feltört és raig ő ebben eljárt, társa, ifj. Cs Kati az udvaron megkötve volt ház­I ebet csöndben tartandó, kenyérrel etette. Ugyanazon tanúvallomásokkal bebizonyítást nyert, miként i id. Cs. Kati a ládát feldúlta, az ott volt ruhaneműt széthányta, lopható tárgyak, legnagyobb valószínűség szerint pénz után kuta­tott ; és mert pénzt nem talált és mert a közben özv. K. Györgyné által tetten éretett, a. célba vett lopást véghezvinnie nem sikerült. | ^ Jóllehet begyőzést nyert az a körülmény, hogy id. Cs. Kati ; a ládát feltörte, a mennyiben annak oldalfiókját lefeszítette; mindazonáltal a cselekményben, mivel G. Pálné sértett szerint a : láda és annak oldalfiókja bezárva nem volt, nem lopás bűntett | kísérletének, hanem csupán lopás vétség kísérletének ténye volt felismerhető. Az elősorolt bizonyító adatok alapján id. Cs. Katit a lopás vétség kísérletében mint tettest és ifj. Cs. Katit a lopás vétség kísérletében mint segédkénti részest bűnösnek kimondani kel­lett stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom