A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 4. szám - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 4. számahoz. Budapest, 1894. január hó 28-án. Köztörvényi ügyekben. A kézbesítőnek az a jelentése, hogy alperes feltalálható nem volt, magában téve még nem szolgaihat alapul arra, hogy a perben hozott ítélet az alperes részére kinevezett Ügygondnoknak kézbesittessék. A kassai kir. itélő tábla: G. Adolfné és K. Jakab felpereseknek D. Ferenc alperes ellen 180 frt s jár. iránt a zsadányi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett perét az 1893. évi szeptember hó 16-án 2010. szám alatt hozott első birósági végzés elleu dr. Lorber Péter ügyvéd mint az alperes részére kinevezett ügygondnok részéről az 1893. évi október hó 24-ikén '2,302 szám alatt közbetett fel folyamodása folytán az 1893. évi november hó 13-ikán tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott. A kir. Ítélőtábla az első bíróság végzését megsemmisíti és utasítja a kir. járásbíróságot, hogy felperest záros határidő kitűzése és a mulasztás törvényes következményeire való figyelmeztetéssel alperes újabb lakhelyének a bejelentésére esetleg alperes ismeretlen helyen való tartózkodásának hatósági bizonyitványnyal való igazolására hívja fel és a felhívás eredményéhez képest vagy az ítélet alperesnek kezéhez való törvényszerű kézbesítése iránt, vagy a mennyiben alperesnek ismeretlen helyen való tartózkodása hatósági bizonyitváuynyal igazoltatnék, abban az esetben az Ítéletnek alperes részére kinevezendő ügygondnok kezéhez való kézbesítése iránt intézkedjék, mert a kézbesítőnek az a jelentése, hogy alperes a perben eddig megjelölt helyen feltalálható nem volt, magában véve még alapul nem szolgálhat arra, hogy a perben hozott ítélet az alperes részére kinevezett ügygondnoknak kézbesittessék. Vagyonközösség megszüntetése. A brassói kir. törvényszók: Felperes M. János 1890. máj. 3-án 2,492. szám alatt beadott keresetének azon zárkérésével, miszerint mondassék ki ité'etileg, hogy a netali 138. számú telekjegyzőkönyvben A. + 1., 2. és 4—40. rendszám alatti ingatlanokra nézve közte és alperesek között a vagyonközösség meg szüntetésének helye van és alperesek kötelesek megtűrni, miszerint ezen ingatlanok nyilvános bírói árverésen, a fogarasi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság útján eladassanak és a vételár fel- és alperesek között három egyenlő részben felosztassék, feltétlenül elutasittatik. Indokok: Ingatlanra vonatkozó vagyonközösség árverés útján csak az esetben lévén megszüntethető, ha a közös ingatlan egyáltalán, vagy értékének nevezetes csökkenése nélkül, természetben fel nem osztható; felperes a vagyonközösség árverés útján leendő megszüntetése iránti keresetével, tekintve, hogy alperesek tagadásával szemben a vagyonközösség árverés útjáni megszüntetéséhez okvetlenül szükségelt fentebb megjelölt feltételeknek létezését be nem igazolta (a hitelesített telekkönyvi másolat erre vonatkozólag kellő bizonyítékot nem képezvén) keresetével feltétlenül el volt utasítandó még azért is; mert habár kétséget nem szenved, hogy a tulajdonostársak nem kötelezhetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak és ezért a vagyonközösség megszüntetését rendszerint mindegyik kérheti; mindazonáltal az általános po!g. tvkv. 830. §-a értelmében a vagyonközösségnek árverés útján való eladás folytán megszüntetésének a másik társtulajdonosok ellenzése esetében csak akkor van helye, ha az nem alkalmatlan időben s nem a másik tulajdonos kárára tétetik; tekintettel pedig arra, ho«y a válaszirathoz E) alatt mellékelt telekkönyvi kivonat C) lapján 1. sorszám alatt a kérdéses ingatlanok egy részére az életfogytiglani haszonélvezeti jog özv. E. J. Mészáros javára be van kebelezve, mindaddig, mig a kérdéses ingatlanokra nézve ezen teher fennáll, azok árverés útján való eladá-a folytán kisebb vételár érhető el, mint akkor, ha ezen teher telekkönyvileg törölve lesz; az eladás tehát jelenlegi alperesek károsodásával történnék; miért is beleegyezésük nélkül a keresetnek már ez okból sem volt hely adandó. (1892. febr. 20. 594. sz.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla: A kir. törvényszék idézett keletű és számú Ítéletét, a mennyiben ez által a perköltség felperes és egyedül védekezett M. András alperes között is megsziintettetett, a többi nem felebbezett rész érintése nélkül, a kir. ítélő tábla megváltoztatja s felperest kötelezi, hogy említett alperesnek 28 frt per- és 4 frt 50 kr. felebbezési költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizessen. Indokok: Az elsöbiróságí ítéletnek ama részét, mely szerint a perköltségek a peres felek között megszüntettettek, az egyedül felebbező M. Andrásra vonatkozólag meg kellett változtatni s felperest ezen alperessel szemben a költségek fizetésére kellett kötelezni, mert a perben semmi ok sem forog fenn, melynek alapján a teljesen pervesztes felperes a perköltségek viselése alól felmenthető lenne. (1892. jun. 28. 1,255. sz.) A in. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 1893. okt. 31. 1892. évi 9,627. sz) Telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló jogügyletekben a személyek azonosságához kétségnek férni nem szabad. A kérvény elutasítása esetén a bejegyzési illetékként felragasztott bélyegjegyeknek hivatalból kiutalványozása. A szoboszlói kir. jrbság-, mint tkvi hatóság: Debrecen szab. kir. város polgármesterének zálogjog bekebelezés iránti kérelme elutasittatik és az elutasítás a szoboszlói 6,352. számú tkvben feljegyeztetni rendeltetik, mert az említett telekjegyzőkönyvben H. Gyuláné, Sz. Juliánná adósnak bejegyzett joga nincsen, hogy pedig adós, a tkvi tulajdonos özv. Sz. Sándorné Sz. Juliannával egy és ugyanazon személy lenne, azt jelzálogos hitelező semmivel nem igazolta, már pépig a tkvi rendt. 81. § a szerint a jogügyletben részt vevő személyek azonosságához a legkisebb kétségnek sem lehet férni. A bejegyzési illetékként felragasztott bélyegjegyek pénzértéke, a 7 frt 70 kr., ezen végzés jogerőre emelkedésekor fog, még pedig hivatalból, folyamodó javára, a debreceni kir. adóhivatalnál kiutalványoztatni. (1881 : XXVI. t.-c. 13. §. 1893. szept. 18. 2,701. p. sz.) A debreceni kir. itélő tábla: A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság neheztelt végzése helybenhagyatik. (1893. dec. 5. 6,431. p. sz.) Az 1881. évi LX. t.-cikknek a zárlatot tárgyazó fejezete iireiiykeresetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, zárlat esetében a 92. §-ban meghatározott igénykeresetnek helye nem lehet. A zsombolyai kir. jrbság-: Tekintve, hogy felsőbb bíróságaink elvi határozatai szerint (curiai döntvény 1,042/83. sz.) zárlat folytán igénykeresetnek helye nincs s tekintve, hogy a zárlat által sérelmet szenvedett személy sérelme orvoslását az 1881. évi LX. t.-c. 216. §. analógiájánál fogva csak zárlatmegszüntetési vagy rendes tulajdonper útján érvényesítheti; tekintve végre, hogy az ily természetű perek elbírálása nem a kir. járásbíróságok, hanem a kir. törvényszékek hatáskörébe tartoznak ; mindezeknél fogva a kir, járásbíróságok illetékessége leszállittatik. A szegedi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzése megváltoztatik, az eljáró kir. járásbíróságok illetékessége megállapíttatik s ennek folytán ez a bíróság további szabályszerű eljárásra utasittatik; mert a beadott tulajdoni igénykeresetek a zár alá vett, részben függő, részben már leszedett termés birói zár alól leendő feloldását célozzák; az ily tárgyú keresetek pedig, figyelemmel az 1881. évi LX. t.-c. 92. §-ának rendelkezésére, a végrehajtás foganatosítására, ez esetben a zárlat teljesítésére illetékes bíróságok hatáskörébe tartoznak. A m. kir. Cuira: A másodbiróság végzésének megváltoztatása mellett, az elsőbiróság végzése hagyatik helyben indokainál fogva és azért, mert az 1881. évi LX. t -cikknek a zárlatot tárgyazó fejezete igénykeresetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, zárlat esetében a 92. §-ban meghatározott igénykeresetnek helye nem lehet. (1893. szept. 14. 7,715. sz.) A telekkönyvi tulajdonostár.-ak bármelyike jogosítva vau a többinek hozzájárulása nélkül a közös dolog birtokát annak birlalójától követelni. (M. kir. Curia 1893. okt. 18. 7,334/892. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A kt. 151. §-ának az az intézkedése, mely a részvény-aláirás érvényességének feltételéül állítja fel az aláirt részvények névértéke 10°/o-ának az aláíráskor leendő lefizetését, a részvénytársaság alakulása alkalmából kibocsátott eredeti részvények aláírására, semmi esetre azonban a részvénytársaság által annak fennállásának tartama alatt az alaptőke gyarapítása céljából újból kibocsátott részvényekre vonatkozik. A kolozsvári kir. törvényszék: Alperes köteleztetik 950 forint tökét és ennek 1888. évi július hó 17-től járó 6°/0 kamatait és 38 frt 80 krban megállapított perbeli költséget felperes »Erdélyi pinceegylet bortermelők szövetkezete felszámolás alatt« felperesnek igazolt meghatalmazottja kezéhez végrehajtás terhe alatt megfizetni.