A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 43. szám - Adalék a sommás eljárási törvénycikk szövegezéséhez

\7-2 A. JOG. tebb előadottak szerint vádlottak ellen oly adatok, melyek a terhükre rótt vád tényálladékának helyreállítására elegendők volnának, fel nem merültek, sem más terhelő adatot a végtárgyalás nem szolgáltatott, a kir. törvényszék vádlottakat a terhükre rótt vád alól felmentendőknek találta. (1893. május 20. 5,315. sz. a.) A temesvári kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1893. évi szeptember hó 19. 3,481. szám alatt.) A m. királyi Curia : Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával bűnösöknek mondatnak ki vádlottak a Btk. 416. §. 2. és 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében, a Btk. 416. és 91. §-ai alapján B. . . . György két hónapi, B. . . . Bogolyub pedig egy hónapi fogházra és egyenkint két évig tartó hivatalvesztésre ítéltetnek. Indokok: I. Az 1875: XXXVII. t.-c. 25. §-a szerint minden kereskedő köteles könyveit akként vezetni, hogy azok vagyoni állását teljesen feltüntessék. B. . . . György vezetett ugyan könyvet, de azokból sem a forgalom, sem a nyereség és veszteség ki nem vehető ; B Bogolyub pedig a belvárosi üzletet könyvek nélkül vezette s az a védelme, hogy vezetésükhöz nem értett, mint bejegyzett kereskedőre nézve hatálytalan, sőt társának mulasztása is kihat rá és igy CL Btk. 416. §. 2-ik pontja mind a kettő ellen megállapítandó. II. Habár a pénztári könyvből kitetszőleg B György az üzletet 1889. évi márc. ló-én nyitotta meg, a csőd meg ellene 1890. évi ápr. 9-én rendeltetvén el, azt megelőzőleg reá nézve az első üzleti év lejárt; az a körülmény pedig, hogy testvérét időközben üzletébe társul fogadta, az ő kereskedői kötelességére mi befolyással sem volt: mindazonáltal az első üzleti év lejárta és a csődnyitás közt eltelt rövid időközre való tekintetből a mérleg hiánya miatt a büntethető mulasztást B. . . . György ellen sem lehetett megállapítani. B. . . . Bogolyub üzletvezetése pedig egy évig sem tartván, őt a mérlegkészítés kötelezettsége sem terhelte. III. De mindkét vádlott bűnösségének a Btk. 416. § 4-ik pontja szerint való megállapításához elég maga az a kiderített körülmény, hogy B. . . . György 2U0 frttal vett meg egy 8,265 forintos üzletet, a forgalomhoz viszonyítva igen terhes fizetési kötelezettség mellett; két hó elteltével pedig testvére társul lépett be hozzá kölcsönvett 400 frttal és ily szédelgő üzletalapitás mellett a B. . . . Mihály biztositéka alapján igénybe vett (5,000 frtnyi) hitel levonása után hitelre tett vásárlásaikat a csödkérvény benyújtásáig még 24,695 frt 29 kr. erejéig kiterjesztették. Ilyen üzletalapitás és vezetés után bekövetkezett bukás magán hordja a hitellel való visszaélést és ezzel a Btk. 416. §. 4. pontjába ütköző vétkességet. (1894. szept. 6. 11.256. sz ) A B. T. K. 359. §s'iba ütköző sikkasztásnak tekintendő vétség- vagy bűntett jövedéki kihágás miatt lefoglalt dolgokra is elkövethető. A budapesti kir. törvényszék. Ez ügyben a K. Mihály és K. Miksa ellen sikkasztás büntette címen a B. T. K. 359. §. alapján folytatott bűnvádi eljárás megszüntettetik s az összes iratok a K. Miksa irányában íenforgó a B. T. K. 360. §-ába ütköző zártörés vétségének illetékes elbírálása végett ezen végzés jogerőre emelkedése után a budapesti kir. büntető járásbirósághoz áttétetni rendeltetnek. Indokok: A feljelentett tényállás az, hogy K. Miksa tetten éretett, a mint az atyja K. Mihály által bérelt pincében borseprőből bort készített. Ugyanakkor az előtalált 620 és 53 liter bor a hordókkal együtt zár alá vétetett és a hordók a hivatalos pecséttel ellátattak ; mégis a vizsgálat adatai szerint K. Miksa az akként zár alá vett bort kiöntötte és a hordókat megsemmisítette. K. Mihály irányában a vizsgálat során semmi büntetendő cselekménynek tényálladéka be nem bizonyittatott; irányában tehát a további bűnvádi eljárás ez alapon megszüntetendő. A K. Miksa terhére eső az a tény, hogy a zár alá vett lepecsételt bort és hordókat megsemmisítette, a B. T. K. 359. §-ába ütköző büntetendő cselekménynek nem állapítja .meg a tényálladékát, mert ugy a vizsgálati, mint a fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság által áttett iratok mi törvényes adatot sem tartalmaznak arra nézve, hogy a zár alá vett bor és hordó egyúttal zálogjogot is biztosított volna a m. kir. kincstár javára, sőt minthogy a kincstár zálogjoga az 1883. évi XLIV. t.-cikkely III. részében meghatározott eljáráshoz van kötve, mely eljárás az itt szóban forgó esetben nem követtetett, a zálogjog egyenesen kizárva van. Ez alapon a K. Miksa tehére eső büntetendő cselekmény nem a B. T. K. 359. §-ába ütköző sikkasztásnak, hanem csupán a B. T. K. 360. §-ába ütköző s a kir. járásbíróság hatáskörébe eső zártörésnek állapítja meg a tényálladékát. (1893. június 7-én, 21.929. szám. i A budapesti kir. ítélő tábla az első biróság végzésének K. Mihályra vonatkozó nem felebbezett részét érintetleuül hagyja. K. Miksára vonatkozó felebbezett részét azonban megváltoztatja s e vádlottat a B. T. K. 359. §-ába ütköző sikkasztás bűntette miatt vád alá helyezi. Indokok: AB. T. K. 359. §-a nem csupán a hite'ező zálogjogát védi, tehát nem csupán oly tárgyak eltulajdonítását bünteti, a melyek a magánjogi igények biztosítására szolgálnak, hanem általában minden a biróság, vagy hatóság által zár alá vett dolog eltulajdonítását büntetendő cselekménynek nyivánitja. Tekintve immár, hogy a jövedéki kihágás miatt indított eljárás folyamán a fővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság, mint az abbeli eljárásra a harmincad hivatali utasítás 656. §-a szerint illetékes hatóság által lefoglalt tárgyak törvényesen zár alá vetteknek tekintendők ; tekintve, hogy az ilyképen lefoglalt tárgyakat az idézett utasítás 558—560. §§-ai szerint a netalán kiszabandó pénzbüntetés erejéig dologi kezesség is terheli s igy azok már a törvénynél fogva a kincstár pénzbeli igényeinek biztosítására is szolgálnak; tekintve, hogy a foglalás eszközlésénél az 1883. évi XLIV. t. c. 58-ának minden lényeges szabálya megtartatott; tekintve, hogy terhelt K. Miksa beismeri, hogy a lefoglalt borokat a csatornába eresztette és a hordókat elvitette, azt az állítását pedig, hogy erre az illetékes pénzügyi közegektől engedélyt nyert volna, a vizsgálat nem igazolta : e terhelt ellenében a B. T. K. 359. §-ába ütköző cselekmény beigazolhatónak mutatkozik. Miért is K. Miksát az elsőbiróság végzésének e részben való megváltoztatásával az idézett szakaszba ütköző bűntett miatt vád alá helyezni kellett. (1893. október 31-én, 7,731. sz. A m. kir. Curia: a kir. ítélő tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1894. június 15-én, 316. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.971. Ha a szülő valamely ingatlanát törvényes gyermekének meghatározott vételárért en°edi ugyan át, ele a szerződés szerint ez a vételár nem fizetendő ki, hanem az annak megfelelő összeg az átvevőre az átruházó után háramlandó örökrészbe tudatik be, ez a jogügylet — habár adásvételnek van is címezve — illetékezés szempontjából: élők közti a jándékozásnak tekintendő. (1894- évi 2.JÓ8. szám.) 1.972. Erdő kitermelésére alakult vállalatnak, illetve üzletnek másra való átruházásából, illetve eladásából eredő haszon (jövedelem"], mint üzleti nyeremény III. osztályú keresetadó tárgyát képezi. {1894.. évi 8,096. szám ) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Boczor Lajos e., szatmár-németii tszék, bej. nov. 2^, félsz. dec. 11, csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Harácsek Imre. — Visnovszky Márkus e., nagy-kikindai tszék, bej. dec. 1, félsz. dec. 15 csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Eremits György. — IVilheim Soma e., gyulai tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 27, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Hauser Mór. — Krachenfels János e., nyitrai tszék, bej. nov. 24, félsz. dec. 5, csb. dr. Horváth József, tmg. Miiták Albert. — Vidakovits György e., zombori tszék, bej. dec. 1, félsz. dec. 27, csb. Fogler Péla, tmg. dr. Baloghy Ernő. — Fl'ied Mór e., gyulai szék, bej. dec. 4, félsz. jan. 5, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Fáy Samu. Paulik Samuné e., aranyos-maróthi tszék, bej. dec. 19, félsz. 1895. jan. 15, csb. Hazai Gyula, tmg. dr. Persay Ferenc. — Llldvtig János e., nagy-szebeni tszék, bej. dec. 7, félsz. dec. 28, csb. Bán Ferenc, tmg. dr. Bruckner Vilmos. — Paulik Samu e., aranyos-maróthi tszék, bej. dec. 19, félsz. 1895. jan. 15, csb. Hazai Gyula, tmg. dr. Persay Ferenc. Pályázatok : Karcagon közjegyzői áll. nov. 5-ig. — A budapesti tszéknél három jegyzői áll. nov. 3-ig. — A debreceni jrbságnál a Ibi r ói áll. nov. 4-ig. — A nagyváradvidéki jrbságnál aljegyzői áll. nov. 4-ig. — A temesvári tszéknél jegyzői áll. nov. 4-ig. — A trencséni tszéknél aljegyzői áll nov. 4-ig. — A nagy-kikindai tszéknél a 1jegyzői áll. nov. 5-ig. — A nagy-kikindai tszéknél jegyzői áll. nov. 5-ig. — A pancsovai jrbságnál jegyzői áll. nov. 5-ig. — A zilahi tszéknél jegyzői áll. nov. 5-ig. — A zsibói jrbságnál albirói áll. nov. 5- ig. — A besztercei tszéknél aljegyzői áll. nov. 5-ig. — A gyulafehérvári tszéknél aljegyzői áll. nov. 6-ig. — A Dudapesti ügyészségnél al ügyészi áll. nov. 4-ig. — A szt.-gotthárdi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 6-ig. — A szt.-endrei jrbságnál aljegyzői áll. nov. 6-ig. — A pestvidéki tszéknél aljegyzői áll nov. 6-ig. — A marosvásárhelyi jrbságnál albirói áll. nov. 6-ig. -- A mezőtúri jrbságnál aljegyzői áll. nov. 6- ig. — A pestvidéki tszéknél jegyzői áll. nov. 6-ig. —• A budapesti kereskedelmi és váltótszéknél jegyzői áll. nov. 7-ig. — A homonnai jrbságnál albirói áll. nov. 7-ig. — A török-becsei jrbságnál albirói áll. nov. 8-ig. — A muraszombati jrbságnál második járasbirói áll. nov. 8-ig. — A német-újvári jrbságnál albirói áll. nov. 8-ig. — A szt.-gotthárdi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 8-ig. — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. nov. S-ig. — A szombathelyi jrbságnál albirói áll. nov. 8-ig. — A szombathelyi tszéknél albirói áll. nov. 8ig.— A marcali jrbságnál járasbirói áll. nov. 8-ig. — A privigyei jrbságnál aljegyzői áll. nov. 8--ig. — A szatmár-németii tszéknél két a 1 j e g yz ó' i áll. nov. 8-ig. — A győri jrbságnál albirói áll. nov. 8-ig. - A pécsi ítélő tábla kerületében két joggyakornoki áll. nov. 8-ig. — A deési tszéknél b i r ó i áll. nov. 9-ig. — A medgyesi jrbságnál járásbirói áll. nov. 9-ig. — A sümegi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 9-ig. — A sümegi jrbságnál albirói áll. nov. 9-ig. — A zalaegerszegi tszéknél aljegyzői áll. nov. 9-ig. — A kulai jrbságnál albirói áll. nov. 9-ig.— A pozsonyi jrbságnál második járásbirói áll. nov. 9-ig. — A girálti | jrbságnál albirói áll. nov. 9-ig. - A pozsonyi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 9-ig. — A marosvásárhelyi tszéknél jegyzői áll. nov. 9-ig. — A kalocsai tszéknél jegyzői áll. nov. 9-ig. — A nyíregyházai tszéknél jegyzői áll. nov. 9-ig. — A veszprémi tszéknél albirói áll. nov. 9-ig. — Az oravicabányai jrbságnál jegyzői áll. nov. 9-ig. — A budapesti ítélő tábla kerületében több díjas joggyakornoki áll. nov 5-ig. — Az esztergomi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 9-ig. .Pesti