A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 43. szám - Házastársak közti birtokháboritás - Bányajogositvány-alkatrészek tartozékok és bánya-iparművek telekkönyvezése

308 A JOG, rendeli: az illető község telekkönyvi betéteibe külön telekkönyvi jószágtestként (+ alatt) felveendők azok a külépületek, műhelyek és építmények, az ezek által elfoglalt térrel együtt, a melyek valamely bányajogositvány gyakorlására szükségesek, vagy a bányamű tulajdonosa által arra a célra rendeltettek ; nemkülönben a bányaüzletre közvetlenül nem szolgáló, de a; tulajdonos által a bányamű használatára kijelölt más ingatlanok. (Alt. bányatörv.: 117., 118. §. utasítás 128. §. 5. pont) A 128. §. szerint a betét B. lapjának szerkesztésénél a törvény 14. §-ának szempontjából még a következő szabályok tartandók meg : 5. pont. »A mennyiben a 20. §. 4 pontjában emiitett valamely ingatlannak az a minősége, mely szerint bányajogositvány alkatrészét képezi, akár a vonatkozó telekjcgyzökönyvböl, akár valamely érdekelt fél által bemutatott bányatelekkönyvi hiteles kivonatból kitűnik: ez a körülmény az általános bányatörvény 119. §-ában megállapított jogkövetkezmények megóvása végett az illető betét B. lapján külön tétel alatt feljegyzendő. (A . . helyrajzi számú birtokrészlet a kir. törvényszék, mint bányabiróság által vezetett bányatelekkönyv lapján bejegyzett védnevü bányamű alkatrészét képezi.) A feljegyzés, ha a telekkönyvben az említett minőség már fel volt tüntetve, ennek a feltüntetésnek rangsorozatát nyeri, ha pedig a tartozék minőségének újabb igazolása alapján történik, az e tényben felvett jegyzőkönyv beiktatásának rangsorozatában foganatosítandó. A rendelet idézett ezen szavainak ezen ismertetése után, következő kérdésekkel való foglalkozást vélek szükségesnek. 1. A tulajdonosi és hitelezői érdekek biztosítására feltétlenül szükséges-e, hogy a bányaművek földteriileteu lévő alkatrészei ne csak a bányabirósági bányakönyvekben, hanem a közönséges telekjegyzőkönyvekben is felvétessenek s ha igen, minő különleges megjegyzéssel ? 2. Kimeriti-e a rendelet mindazon intézkedéseket, a melyek a bányamüvek felszíni birtokosának tulajdonjogi biztosítására és annak hitelképességére, a jelzálogos hitelezők érdekei megvédésére feltétlenül szükségesek ? 3. Ha a telekkönyvi helyszínelés alkalmával a bányajogositványoknak földfelszinti alkatrészei felvétettek ugyan, de azoknak ezen minőségük meg nem jelöltetett s azok zálogjogi bejegyzésekkel terheltettek s ha ezen bányamütartozékok a bányatelekkönyvekben is felvétettek s ott azon körülméuy, hogy azok szintén a közönséges telekjegyzőkönyvekben is bejegyezvék, meg nem jelöltetett s továbbá, ha a bányakönyvben is lettek zálogjogi bejegyzések foganatosítva s a jelzálogos hitelezőknek ugy neveik, mint bejegyzési rangsorozatuk egymástól eltérők; kérdés, hogy a jelzálogos hitelezők érdekei biztosítására melyik telekkönyv, a közönséges, avagy a bányatelekkönyv az irányt adó s esetleg a jelzálognak kielégítési végrehajtás utján, a jogérvényes árverés foganatosítására melyik bíróság ? a telekkönyvi, vagy bányabiróság az illetékes ? Hogy ezen kértlésekre indokoltabban adhassam elő véleményemet, szükségesnek tartom az általam ismert lőcsei kir. törvényszék, mint bányabiróság kezelése alatt lévő bányatelekkönyvek minőségét tartalmuk némi ismertetésével jelezni, azon felfogásomnak kijelentésével, hogy a bányakönyvek más bíróságoknál is — habár némi csekély formai eltéréssel — de lényegileg hasonlóan voltak vezetve; mellesleg megemlítvén, hogy eltérve a régi bányatelekkönyvi lapok szűk és rovatos alakjától, négy év óta az adományozott új bányajogositványok a közönséges telekkönyveknek megfelelő beosztással birtokállási és tulajdoni lapokra jegyezvék s a terhek bejegyezhetésére külön lap nyittatik. A lőcsei kir. törvényszéknél következő jelzések alatti bekötött s különbözőleg rovatozott bányakönyvek kezeltetnek : 1. Gölnici IVA., IYB., ID., IID., V., VI., összesen hat kötetben. 2. Szomotnoki I., 11., III., IV., VI., VII., VIII., összesen hét kötetben. 3. Eperjesi IA., HA., IB., 11B., IC, HL, IV., összesen hét kötetben. 4. Iglói IA., 1B., IIB., összesen három kötetben. 5. Lőcsei IA., ILA, IB., IIB., IC, 1IC, 1D., IID., IIID., IE, IV., összesen tizenegy kötetben. 6. Maluzsinai III., egy kötetben. 7. Bocai L, II., összesen két kötetben, vagyis összesen harmincnyolc kötetben. Ezen bányakönyvekben vegyesen vannak bejegyezve a gyökjogú, az oszt. ált. bányatörvény értelmében alakult a bérleti, albérleti bányák, továbbá a zuzó, hámor, huta, vasgyár, iparvasut; pörkölő-, olvasztó-kemencék stb. elnevezések alatt létezett és létező bányászati iparművek s ezek közül némelyikhez a hozzájuk tartozó vízesés, vizi jog, szántóföld, rét, legelő, belsőségek általában. Azonban a bányaművelés tekintetéből közvetlen a bányajogositvány felszínén lévó épületek a bányakönyvekben feljegyezve, megjelölve csakis kivételesen találtatnak. Egy esetben az eredetileg a bányakincstár tulajdonául felvett Óvizi hutának alkatrészeit képező, különböző használatra szolgáló épületek lettek a tulajdonosok változása alkalmával 1886. évben tüzetes megjelöléssel bejegyezve. A fentebbi hét pont alatt felsorolt bányakönyvekben összesen 1,107 védnév alatti bányák vannak bejegyezve; ezeken kívül vasgyár, hámor, huta, zúzda, pörkölő stb. elnevezések alatt, de földalatti bányamű megjelölés nélkül 59 van felvéve. Megemlitendőnek" tarlom e helyütt, mint különlegességet, hogy a szomolnoki bányakincstár eladott bányái egyikének jogosítványa nem terjed a föld felszínéig, hanem egy bizonyos mélységben van megjelölve a vízszintes választóvonal, a mely vonalon alóli rész az örökmélységig a m. kir. kincstári birtok vevőit, az a feletti rész pedig egy más magánbányatársulat tulajdona. És ezen jogosítványok raindkettejénél a föld felszínén különböző területeken vannak a bányák tartozékait képező épületek s rakhelyek, stb., stb. A bányajogositványok tulajdonának bányatelekkönyvi bejegyzésére vonatkozólag megemlítem, hogy az 1,107 védnév alatt bejegyzett bányák egy része az oszt. ált. bányatörvény 137., 138. §-ai értelmében alakult. Az alakulás ténye a bíróság által vezetett bányatelekkönyvekben feljegyeztetett és miután az egyes tulajdonosok, tulajdoni joguk elismeréséül az ingó dolgot képező bányatársulati bányarészvényt kaptak, a bírósági bányatelekkönyvben az alakulás tényének bejegyzésével egyidejűleg minden tulajdonos neve kitöröltetett, de a bejegyezve volt zálogjogok nem töröltettek s azok jelenleg is érvényben levőkként szerepelnek. Az 1,107 részint alakult, részint nem alakult bányajogositványok közül részint örök időre, részint meghatározott évekre kötött szerződés szerinti 203 bérleti bánya van. A bérlet, az eddigi gyakorlat szerint akár alakult, akár nem alakult bánya képezte a bérlet tárgyát, miután a haszonbérlők rendszerint többen és meghatározott arányokban való bérrészvényesek voltak, a bérlett bányajogositvány védneve alatt a bányatelekkönyv külön lapjára lett felvéve s a bérrészvényesek nevei a bérlethezi arány kitüntetésével bejegyeztettek és ezen bérlettulajdonosok változásai ugy adásvétel, mint örökösödés esetében bejegyeztettek. A haszonbérbeadás ténye a bérlett gyökjogú bányáknál, valamint a bányajogositványnak bérleti minősége a bányatelekkönyvekben nem minden egyes esetben lett kitüntetve. A bányajogositványnak albérlője, avagy albérlő társulata részére épen oly külön új bányatelekkönyvi lap lett nyitva, mint a gyökjogú vagy bérleti bányarnűvekre. A bérleti, albérleti bányák ugy egészben, mint annak egyes részvényesi hányadukra minden oly terhek bejegyzése meg lett engedve, melyek általában telekkönyvi bejegyzés tárgyai szoktak lenni. Ezek kiegészítéséül még megemlítem, hogy a bérletek közül a báuyatelekkönyvi bejegyzések szerint 33, mint örökbérlet, 23 mint felmondásig kötött vau megjelölve és hogy az örökbérletek közül 19, a felmondásig kötöttek közül 21, az 1850. évet megelőzött években keletkeztek és végre, hogy a bányakapitányság a bérlők, vagy bérleti társulatok iészére külön bányakőnyvi lapot nem nyitott, az ált. bányatörvény életbelépte után s a felügyeletet a bérleti bányákra az ált. bányatörvény 187. §-a értelmében kezelte. Ezen eltérő eljárásnak következménye lett aztán az, hogy ha a haszonbérbe adott bányajogositvány az ált. bányatörvény 253. §-a értelmében jogerejűleg elvonatott; ezen elvonás a bányakapitányság megkeresése folytán a bírósági telekkönyvi lapon csakis a gyökjogi bányát illetőleg lett feljegyezve, a bérletet feltüntető külön lapon pedig nem, mivel arra vonatkozólag a bányakapitánysági megkeresés ki nem terjedt. A föld felszínén levő, a bányajogositvány tartozékát képező ingatlanok legtöbbje három hatóság, illetőleg bíróság által önállólag kezelt könyvekben lett beiktatva és vezetve, úgymint: a bányakapitányság, illetőleg bányabiztosság, a bányabirósági hatáskörrel felruházott kir. törvényszék és a kir. biróság, mint telekkönyvi hatóság által kezelt hitelkönyvekben. Az ált. bányatörvény 117. g-ábau foglalt azon intézkedés" nek, hogy a bányamű alkatrészeivé rendelt földfeletti ingatlanoknak ezen minőségük a telekjegyzökönyvekben megjegyzendő, tapasztalatom szerint általában foganatosítva nincsen. Ezen feljegyzés elmaradásának okát abban vélem feltalálhatni, hogy a közönséges telekjegyzőkönyveknek miként való felvételük és szerkesztésükre vonatkozó cs. kir. igazságügyminiszteri rendelet 1853. április 18-án, az oszt. ált. bányatörvénynek Magyarországon is életbeléptét elrendelő császári nyiltparancs 1854. május 23-áu, az ált. bányatörvény végrehajtására vonatkozó szabályrendelet 1854. szeptember 25-én lett kiadva, e szerint az ált. bányatörvény 117. §-ában foglalt intézkedé sre az 1853. évi április 18-iki rendelet nem reflektálhatott. E hiány pótlására — tudomásom szerint — ez ideig semmiféle kormányi rendelet kiadva nem lett. Az ált. bányatörvény 117. §-ában megjelölt birtokrészeknek ezen kettős, sőt hármas telekkönyvezése több esetben azt eredményezte, hogy csak önállóan mind a telekjegyzőkönyvekben, mind a bányatelekkönyvekben megterhelve lettek. Ezen különálló megterheltetése folytán a bányajogositvány tartozékainak, merült fel azon kérdés, hogy melyik telekkönyvben szerzett zálogjog bir rangsorozati elsőbbséggel ? Tudomásom szerint ez ideig egyszer nyilt alkalma a m. kir. Curiának ilynemű vitás kérdésben dönteni. Ugyanis a svedlér-óvizi határban van egy olvasztó huta, többféle minőségű épületekkel, vizjoggal, stb., stb. felszerelvc.Ezen olvasztó huta fel van véve a lőcsei kir. törvényszék, mint bányabirÓ3ág által kezelt bányakönyv eperjesi IA. kötet 23. lapján; ennek