A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 43. szám - Házastársak közti birtokháboritás - Bányajogositvány-alkatrészek tartozékok és bánya-iparművek telekkönyvezése

A. JÜ9. 309 megfelelő lapon az iglói m. kir. bányakapitányságnál vezetett bányakönyvben és a gölnicbányai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság által kezelt svedléri 1,318. számú telekkönyvi betétben is, azonban ezen telekjegyzökönyvben az ált. bányatörvény 117. §-ában foglalt azon intézkedésnek, hogy az épületek stb. bányamű alkatrészeket képeznek s bányatelekköuyvi felvételnek is tárgyai, feljegyezve nem lett; valamint a bányatelekkönyvben sem foglaltatik oly feljegyzés, mely azt jelezné, hogy az olvasztó-huta és melléképületei a svedléri hiteltelekjegyzőkönyvben is felvéve vannak. Ezen kettős telekkönyvezés eredményezte azt, hogy a lelek kérelmére az olvasztó-huta tulajdonosainak változásai mind a bánya-, mind a közönséges telekkönyvben fel lettek jegyezve és zálogjogok lettek mindkét telekkönyvben bekebelezve, a nélkül, hogy a két bíróság a bejegyzésekre vonatkozó intézkedéseiről egymást értesítette volna. A svedléri 1,348. számú telekjegyzőkönyvben zálogjogot nyert egyik hitelező az olvasztó-hutának a bányatelekkönyvben bejegyzett tulajdonosa ellen, annak több rendbeli bányajogositványaira egyidejűleg, a nevezett óvizi olvasztó-huta ellen is kielégítési végrehajtást vezetett a kir. törvényszék, mint bányabiróság előtt, bár arra az ideig a zálogjoga bányatelekkönyvileg bejegyezve nem volt. A végrehajtási eljárás folyama alatt a hitelezőkkel megejtett tárgyalás következtében, az olvasztó-hutának a svedléri 1,348. számú telekjegyzőkönyvben is lett felvétele s zálogjogokkal való megterheltetése igazoltatván, az ellentétes érdekű hitelezők által a jegyzőkönyvben vitássá tétetett azon kérdés, hogy az olvasztó-huta bányatelekköuyvi, avagy a közönséges hiteltelekjegyzőkönyvi bejegyzés tárgyát képezi és hogy a mindkét telekkönyvben zálogjogot nyert hitelezők között melyik telekkönyvbeai bejegyzés bír rangsorozati elsőbbséggel > (Folyt, köv.) Belföld. Az osztrák bíróságoknak a magyar bíróságokkal való levelezéséről és az osztrák birósági iratoknak Magyarországban való kézbesítéséről. Az osztrák cs. kir. bíróságoknak a m. kir. bíróságokkal való levelezése és a Magyarországban levő felek részére eszközlendö kézbesítések körül általunk az osztrák cs. kir. igazságügyminiszter urnái gj akrabban tétetvén panasz, nevezett miniszter ur szükségesnek találta az emiitett tárgyaknak rendeleti uton a mai viszonyoknak megfelelő s teljesen összefüggő ujabbi szabályozását. Tájékozásul közöltetik a hazai kir. bíróságokkal az osztrák cs. kir. igazságügy miniszter urnák az osztrák cs. kir. bíróságokhoz e tárgyban 1894 évi július hó 2ő-én 15,526. sz. a. intézett rendelete, melynek tartalma a következő : A cs. kir. bíróságoknak a m. kir. bíróságokkal való levelezésre és a felek részére Magyarországban eszközlendö kézbesítésekre vonatkozólag gyakran panaszok és nehézségek merülnek fel, melyek abból származhatnak, hogy az évek lefolyása alatt kiadott idevonatkozó rendeleteket, melyek összefüggésükben többé már könnyen át nem tekinthetők, a cs. kir. bíróságok elnézik és hogy azok a mai követelményeknek Magyarországban többé éppenséggel meg nem felelnek. Ennélfogva a cs. kir. igazságügyminiszterium, a m. kir. igazságügy-minisztériummal ujolag létrejött egyetértés alapján, a m. kir. bíróságokkal való levelezés és a feleknek Magyarországban eszközlendö kézbesítések tárgyában eddig kiadott rendeleteket a következő intézkedésekkel helyettesitendőknek találja. I. Acs. kir. bíróságoknak a m. kir. bíróságokkal való levelezése. 1. A cs. kir. bíróságok megkereséseiket polgári és bűnütryekben a m. kir. bíróságokhoz közvetlenül intézni és posta útján átküldeni tartoznak. 2. A mennyiben a rendelkezésre álló birósági és helylajstromok segélyével az illető m. kir. bíróság címe meg nem állapitható, a cs. kir. bíróságoknak szabadságukban áll, a m. kir. bíróságoknak szánt átiratukat a cím ny itvahagyásával, a m. kir. igazságügyminiszterium közbenjárásának igénybevehetése céljából közvetlenül a cs. kir. igazságügy-minisztériumhoz felterjeszteni. 3. A megkeresések átiratok alakjában kiadmányozandók ; a megkeresések nem az elintézésben i'végzés, hátirat), hanem mindenkor elkülönítve kiadmányozandó átiratokban kifejezendő!?. 4. Az átirat feliratában azon bíróság, a melyhez az intéztetett, pontosan megjelölendő s hozzáteendő »és az ügyben illetékes minden más magyar hatósághoz« ; a tulajdonneveknek (személy- és helynevek) pontos és világos és pedig latin betűkkel való Írására különös figyelem fordítandó, az átiratra a hivatalos pecsét rányomandó. 5. Az átiratok német nyelven szerkesztendök s annak mellékletei, ha azok más, mint magyar vagy német nyelven szerkesztvék, német fordítással ellátandók. II. Kézbesítések a felek részére Magyarországban. 1. Feleknek Magyaroszágban eszközlendö kézbesítéseknél a cs. kir. bíróságok jogsegélye igénybe veendő; a cs. kir. bíróságok elintézéseinek a felek részére Magyarországban más úton, nevezetesen a posta útján való kézbesítése tiltva van s Magyarországban szabályszerűen történt s jogilag hatályos kézbesítésnek nem fogna elismertetni. 2. A kézbesítésnek jogsegély útján való engedélyezése iránti megkeresésnek alakszerű átirattal kell történnie; a fél címe, különösen, ha a kézbesítések nagyobb városokban és helyeken eszközlendők, az utca és házszám lehetőleg pontosan és teljesen kiteendő. 3. A jogsegélynyújtás megkönnyítése érdekében a m. kir. igazságügyrainisteriura egyelőre eltekint attól, hogy a fél részére Magyarországban kézbesitendő iratok, u. m. keresetek, felek beadványai s ezek mellékletei, magyar és német fordítással is elláttassanak, ha a félnek szánt birói elintézés maga (ítélet, fizetési meghagyás, végzés, rendelvény, idézés) német nyelven szerkesztetett, vagy német fordítással elláttatott és ha azonkívül a megkeresésben benfoglaltatik a más, mint magyar vagy német nyelven szerkesztett iratoknak (keresetek, felek beadványai, mellékletek) lényeges tartalma, a mennyiben erre a kézbesítés végett megkeresett bíróságnak a célból van szüksége, hogy az illető felet arról értesíthesse. 4. A megkereséshez német nyelven vagy német fordítással ellátott megfelelően szerkesztett kézbesítési vevény melléklendő. 5. Ha oly kézbesítésekről van szó, melyek felek részére kitűzött határnapokat tartalmaznak, az esetre figyelem fordítandó arra, — és ez eddigelé gyakran figyelmen kívül hagyatott — hogy a határnapok rövidre ne szabassanak és hogy az elintézésnek postára való feladása annyira gyorsittassék, hogy a kézbesítés még kellő és oly időben eszközöltethessék, mely a félnek érdekei megóvását és a kézbesítési vevénynek a határnap lejárta előtti beérkezését lehetővé teszi. 6. A feleknek történendő kézbesítések iránt adott intézkedések érvényesek a felek ügyeiben magyar hatóságokhoz, hivatalokhoz vagy nyilvános intézetekhez intézett értesítéseknél is, nevezetesen — és ez is gyakran figyelmen kívül hagyatott — gond fordítandó arra, hogy fizetésekre vagy egyéb követelésekre vezetett végrehajtásoknál (letiltások, átruházások) a cs. kir. bíróságoknak soha sem szabad pénztárakhoz, hatóságokhoz, hivatalokhoz vagy intézetekhez felhívásokat közvetlenül intézni, hanem a végrehajtás engedélyezésére illetékes m. kir. bíróságok jogsegélye veendő igénybe a szükséges értesítések megtétele végett; szintúgy ügyeljeuek a cs. kir. bíróságok arra, hogy ők Magyarországban semminemű birói jogcselekményt nem teljesithetnek, hanem hogy ők Magyarországban egyáltalában az illetékes m. kir. bíróságok jogsegélyének igénybevételére vannak utalva. 33,482/1894. 1, M. sz.) A magyar jogászegylet f. hó 20-án igen népes ülést tartott P 1 ó s z Sándor államtitkár elnöklete alatt. A tagokat az gyűjtötte oly nagy számmal Tegyüvé, hogy egy magánjogi szakosztály alakítása volt napirenden, a mit az tett szükségessé, hogy a teljes ülések napirendjére sokkal ritkábban kerültek magánjogi témák, semmint azt e tárgy fontossága megérdemli. Az osztály működési körének megállapítása nagyobb vitát provokált, melyben H ammersberg Jenő, curiai bíró, E d v i-111 é s Károly, Vécsey Tamás, Fayer László, Neumann Ármin, orsz. képviselő, dr. Stiller Mór, dr. Fodor, tszéki biró, dr. Nagy Dezső, E n y i e z k e y Gábor és dr. Bleuer Samu ügyvédek és még sokan vettek részt, köztük több ízben az elnöklő államtitkár is. Végre elhatározták, hogy a szakosztály a magánjogi kérdéseknek csupán a megvitatásával fog foglalkozni s aztán az arra érdemes tárgyakat értekezés alakjában a teljes ülés elé viszik. A bizottság elnökévé Plósz Sándor államtitkárt, társelnökévé Vécsey Tamás egyetemi tanárt és titkárává dr. Reichard Zsigmond albirót választották meg. Az elnök az első előadás tartására, engedve a megjelentek közóhajának, Fodor Ármin dr., tvszéki bírót kérte föl. A ni. kir. pénzügyi és igazságügyi miniszterek szabályrendelete a fizetési meghagyások iránti eljárásban lerovandó bélyegilleték tárgyában. A fizetési meghagyásokról szóló 1893. évi XIX. törvénycikkel szabályozott eljárásban felmerülő bélyegilletékek mérvére és lerovásának módjára nézve az idézett t.-c. 26. §-ában nyert felhatalmazás alapján a törvényhozás további intézkedéséig rendeljük : A fizetési meghagyás kibocsátása iránt szóval vagy írásban előterjesztett kérelem, a felek részéről becsatolt minden melléklet, a fizetési meghagyás ellen írásbeli beadványban vagy szóval előterjesztett ellentmondás, valamint a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadó végzés elleni felfolyamodás a bélyegkötelezettség tekintetében ugyanazon rendelkezések alá esik, a melyek a vonatkozó törvények és a bélyeg- és illetékszabályok általános határozmányai szerint a sommás eljárásban és a községi bíráskodásnál alkalmazandók. A szóval előterjesztett kérelemtől vagy ellentmondástól járó bélyegilleték szabályszerűen felhasználandó bélyegjegyekben a fizetési meghagyás iránti ügyekről a bíróságnál vezetett naplón rovatik le. Az 1893. évi XIX. t.-c. 8-ik §. 2. bekezdésének engedélyénél fogva, a kézbesítési ivre irt ellentmondás bélyegmentes. Úgyszintén bélyegmentes a bíróságnak az ellentmondásról szóló hivatalos értesítése vagy bizonyítványa.