A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 41. szám - Utmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról

164 A JOG. ütvén tneg füleiket, H. Mari kíváncsiságból bement, de csak az ajtóig és onnan rövid ideig nézve a mulatókat, távozni akart. Ugyanezen korcsmában mulattak ezen alkalommal R. Pál, P. János és H. József vádlott legények, a kik a feltűnő csinos, fiatal leányt csakhamar szemügyre vették és egymás közt jelentősen összenéztek. R. Pál, a ki az ajtóhoz közel ült, a távozni akaró haját megfogta, maga mellé vonta a padra és dacára annak, hogy a leány távozni igyekezett, aggódva, hogy a vonatról lekésik, s utóbb már az asztalon keresztül is menekülni igyekezett, nem bocsátotta el, csak mikor a leány már majdnem sirt, eDgedte őt távozni, társaival együtt nyomban követvén őt. B. Benedek, Sz. Lajos és L. József katonák, a kik szintén ott mulattak, a leányt és a vádlott legényeket régóta szemmel tartották és gyanítva vádlottak szándékát, B. Benedek szerint az ártatlannak látszó kis leány sorsa iránti érdeklődéstől vezetve, utánuk mentek és hogy mindent jól megfigyelhessenek, az utca ellenkező oldalára kerültek és onnan látták azután, hogy a három vádlott a kis leányt utolérte, eleinte kezénél fogva akarták vezetni, minthogy pedig vonakodása miatt igy eredményre nem jutottak, lábait is felfogták és miközben vádlottak egyike a Polgárdi-féle kovácsműhely ajtóját felnyitotta, a másik kettő sértettet ölükben tartva, folytonos hangos könyörgése és siránkozása dacára oda bevitték és az ajtót elzárták. Az ajtón belül, a kovácsmühelyben történtek, a sértettnek az eset után közvetlenül Zoller rendőrtizedes előtt, utóbb a vizsgálóbíró előtt s a megtartott végtárgyalás alkalmával tett, e részben teljesen egybehangzó előadása, az egyideig szemtanú S. István és az ajtón kivül hallgatódzó B. Benedek, Sz. Lajos és L. József vallomásaikból úgy állapíttattak meg, hogy vádlottak sértettet R. Pálnak a kovácsmühelyben levő ágyára lefektették és Ott egymás után mindhárman két izben vele nemileg közösültek és pedig olyformán, hogy míg egyikük a közösülést végezte, addig a másik kettő a minden erejével védekező és sikoltozó sértettnek kezét és lábát lefogták és hogy hangja ne hatoljon ki, száját kendővel betömték és aljas cselekményüket még folytatták volna, ha B. Benedek felhívására a helyszínén megjelenő Lás Antal éjjeli őr többször ismételt parancsára az ajtót kinyitni nem kényszerülnek és igy sértett kezeik közül ki nem szabadittatik. Vádlottak beismerése ezzel szemben arra szorítkozik, hogy R. Pál, a saját előadása szerint, a vele önként távozó leányt njmcsak hogy nem akarata ellenére, hanem határozott kívánságára vitte lakására, mely a kovácsmühelyben volt s ott ugyancsak a leány beleegyezésével közösült vele és hogy P. János és H. József erőszakkal hatoltak be hozzájuk, a mi miatt a leánytól távozni kényszerült; P. János és H. József pedig, mig egyrészt beismerik azt, hogy a leány a kovácsmühelybe bemenni vonakodott és R. Pállal szemben védekezett is, tagadják, hogy a bevitelben R. Pálnak segédkeztek volna és hogy a leánynyal közösültek volna, a mit bár megkisérlettek, de P. János tehetetlensége, H. József pedig a leány védekezése miatt végre nem hajthattak. Vádlottak ezen tagadásásai szemben a fent leirt tényállás volt beigazoltnak vehető, mert B. Benedek, Sz. Lajos és L. József tanuk eskü alatt vallották, hogy vádlottak a leányt az utcáról erőszakkal vitték be a kovácsmühelybe; hogy továbbá az ajtón át folyton hallatszott a sértettnek jajveszéklése és vádlottak hangos beszédéből és káromkodásukból kivették, hogy a leánynyal mindannyian véghezvitték a közösülést, a minek véghezvitelét a maga részéről R. Pál is beismeri; annak sikerültével a maga részéről H. József dicsekedett is, P. János pedig csak ittasságból származó tehetetlenségénél fogva nem fejezhette be, dacára, hogy két izben megkísértette. Tekintve tehát, hogy vádlottak az előadottak szerint sértettet könyörgése és siránkozása dacára erőszakkal vitték be a kovácsmühelybe, a hol azzal mindhárman ugyancsak erőszakkal, védekezését legyőzve, nemileg közösültek ; tekintve, hogy P. János, beismerése szerint, a közösülést két izben megkisérlette, meg is kezdette, csak be nem végezhette ; tekintve, hogy vádlottaknak szándékuk egyenesen első sorban a nemi közösülésre irányult és a nő személyes szabadságának megsértését csak annyiban foganatosították, a mennyiben az a nemi közösülésnek véghezvitelére a nő védekezésével szemben szükséges volt; tekintve, hogy vádlottak a közösülést két izben ugyan, de ugyanazon akaratelhatározásból, ugyanazon alkalommal és ugyanazon személyen követtek el; vádlottak a btkv. 232. §-ának 1. pontjába ütköző és minősülő 1 — 1 rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében voltak bűnösöknek kimondandók. A büntetés kiszabásánál a btkv. 91. §-ának alkalmazását vádlottak büntetlen előélete és azon nagy nyomatékú enyhítő körülmény indokolja, hogy sértettet oly helyen és időben találták, a hol és a mikor tisztességes nő nem, hanem csakis foglalkozás nélküli, kalandokra vágyó nőszemélyek szoktak megjelenni és hogy sértettnek ellenállását is ezen nőszemélyeknél is megnyilatkozó szinleges vonakodásnak tekintették, még is R. Pál azért volt súlyosabban büntetendő, mert a kezdeményezés és alkalomnyújtás által nagyobb tevékenységet fejtett ki. A győri kir. itélő tábla (1894. június 21. 1,697. sz. a.): Tekintve, hogy az eljárásnak az elsöbiróság Ítéletében felsorolt adatai által mindhárom vádlott ellen bebizonyítva van az, hogy sértettel erőszakos módon közösült és ezenkívül két társának az erőszakos nemi közösülés véghezvitelénél segédkezett, ennek folytán a kir. itélő tábla mindhárom vádlottat egy rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében, mint tettest, és két rendbeli hasonló bűntettben a btkv. 69. §-ának 2. pontja értelmében, mint bűnsegédet, tehát vádlottakat a bűutettek halmazatában nyilvánítja bűnösöknek, az elsöbiróság Ítéletét a 96. és 99. §§. felhívásával kiegészíti, a vádlottakra kiszabott büntetést összbüntetésnek tekinti, stb.; a btkv. 91. §-ának felhívását mellőzi és ezzel a változtatással a kir. törvényszék Ítéletét egyébként indokainál fogva, a büntetés mértékére nézve pedig még azért is helybenhagyja, mert nyomatékos súlyosító körülményt képez mindhárom vádlottra nézve az, hogy az erőszakos nemi közösülést állati kegyetlenséggel egy 13. évét alig meghaladott leányon és pedig ismételten követték el, hogy a sértettet huzamosb időn át sanyargatták, megöléssel is fenyegették és az erőszakoskodással, az ismételten végzett közösülések dacára csak akkor hagytak fel, midőn L. Antal, B. Benedek, Sz. Lajos és L. József a leányt kezeikből erőszakkal szabadították ki. Minthogy pedig ezen súlyositókkal szemben az enyhítő köiülmények túlnyomóknak nem tekinthetők, ez okból mellőzte a kir. itélő tábla a btkv. 91. §-át. A in. kir. Curia (1894. szept. 11-én 8,637. sz. a.): Minthogy H. Mária sértett félnek S. István, B. Benedek, Sz. Lajos és L. József tanuk által támogatott vallomása szerint vádlottak mindegyik esetben a másik két vádlottal együtt alkalmazott tettleges erőszakkal és illetve fenyegetéssel kényszeritették sértett felet nemi közösülésre; tekintve, hogy ekkép mindegyik vádlott az erőszakosan arra kényszeritett sértett féllel nemileg közösült, viszont a másik két vádlott társa nemi közösülésénél erőszakkal, illetve fenyegetéssel, vagyis a bűntettet megalkotó tevékenységgel közreműködött ; vádlottak a btkv. 232. §-ának 1. pontjába ütköző három rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében a 70 §. szerint mint tettestársak mondatnak ki bűnösöknek és össz-, fő- és mellékbüntetésük ez alapon kiszabottnak nyilvánittatik. Egyebekben és igy a főbüntetést illetően is, mert az a változott minősítés mellett is az alsóbiróságok ítéletéből elfogadott bünösségi körülményekkel arányos : a kir. itélő tábla Ítélete felhozott és felhívott indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,968. Állami kedvezményben részesített gyári vállalat a gyári telkek és épületek megszerzése és átíratása titán járó illetékek fizetése alól abban az esetben is fel van metitve, ha egy már létező és ugyancsak az állami kedvezményben részesült gyárnak telkeit és épületeit veszi meg. (1894.. évi 1,358. szám.) 1.969. Perköltség után megítélt tkvileg biztosított késedelmi kamatbíl eredő jövedelem : nem képezi a töke kamatadó tárgyát. (1894. évi i,JJ4- szám.) 1.970. Bírósági szakértőnek jelentése arról, hogy a kitűzött időben a szakértői szemlén meg nem jelenhetik: bélyegmentes. (1893. évi i3,2o6. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Feldlliesser Péter e., debreceni tszék, bej. nov. 26, félsz, dec. 19, csb. Hegedűs István, tmg. dr. Körössy Kálmán. — Bródy Jónás e., egri tszék, bej. nuv 28, félsz. dec. 17, csb. Singer Lajos, tmg. Szánthó János. — W. Herz és fia e., rózsahegyi tszék, bej. dec. 5, félsz. dec. 19, csb. Vilcsek Alfonz, tmg. Pruzsinszky Pál. — Sárkány Lajos e., szolnoki tszék, bej. nov. 20, felgz. dec. 4, csb. dr. Batta Béla, tmg. Andrássy József. — ZerkOVÍCS J. e., pozsonyi tszék, bej. nov. 2, félsz. nov. 10, csb. Keifel József, tmg. dr. Kuncz Rezső. — Freundlich Ármin e., sátoralja-ujhelyi tszék, bej. nov. 17, félsz. dec. 6, csb. Lehrmann Victor, tmg. Kelemen Kálmán. — Fekete István e., aradi tszék, bej. dec. 3, félsz. dec. 31, csb. Fischer Miklós, tmg. dr. Fehér Manó. — Herz Gyula e., rózsahegyi tszék, bej. dec. 5, félsz. dec. 19, csb. Vilcsek Alfonz, tmg. Pruzsinszky Pál. — Rédly Antal e., ipolysági tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 13, csb. Szecsányi Kajetán, tmg. dr. Goldstiicker Márk. — Csuzdy Halász Béla e., zombori tszék, bej. nov. 15, félsz. dec. 10, csb. Fogler Béla, tmg. dr. Berkes Zsigmond. — Ivitz Mihály e., újvidéki tszék. bej. nov. 6, félsz. nov. 27, csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Székely Ignác. — Schlesinger testférek e., miskolci tszék, bej. nov. 14, félsz. nov. 30, csb. dr. Görgey Sándor, tmg. Szeremley Lajos. Pályázatok : A szolnoki tszéknél b i r ó i áll. okt. 21-ig. — A gyöngyösi jbiróságnál a Íj e gy z ö i áll. okt. 22-ig. — A kapuvári jbiróságnál j b i r ó i áll. okt. 23-ig. — Az aradi tszéknél jegyzői áll. okt. 24-ig. — A nagykanizsai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 25-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társ:.ság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)