A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 40. szám - A sommás eljárás (1893; XVIII. t.-c.) és fizetési meghagyás (1893: XIX. t.-c.) magyarázata

160 A JOG. tekintettel továbbá arra, hogy ebből folyóau a védőt véden • cének akaratától függetlenül csak annyiban illeti meg a felebbezés joga, a mennyiben a felebbezés az emiitett jog alapját képező közérdek megóvására irányul; tekintettel arra, hogy a védőnek a közérdek megóvására irányzott feladata csupán arra szorítkozik, hogy ártatlan egyén büntetés alá ne vonassék és hogy a bűnösre a törvényben meghatározottnál súlyosabb büntetés ne alkalmaztassák; mig a védőnek pusztán a védence vagyoni érdekei megvédelmezését célzó tevékenysége a közérdek megóvására irányulónak nem tekintethetik ; mindezeknél fogva a vagyona felett szabad rendelkezési joggal biró vádlottnak kifejezett megnyugvásával szemben a védő ügyvédnek csupán a kártérítési összeg mennyiségére nézve kijelentett, tehát nem a közérdek megóvására irányuló felebbezést a kir. itélő tábla, mint jogosulatlant, visszautasítja stb. A m. kir. Curia (1894. szept. 13., 6,934. sz. a.): Minthogy a védő ügyvédnek önálló felebbezési joga a törvényes gyakorlat, jelesül pedig a 27. sz. teljes ülési határozat szerint úgy a büntetőjogi igazságszolgáltatás körül megóvandó közérdeknek, valamint a védő jogbeli jártasságának tekintetein alapszik és ez okon az a védenc érdekében szükségesnek fölismert minden joglépésre kiterjed, mely a bírósági határozattól sérelmet szenvedhet, illetve mely perorvoslattal helyrehozható ; minthogy az a megkülönböztetés, mely a védő ügyvéd felebbezési joga alól az egyébként a felek szabad rendelkezése alá eső magánjogi elégtétel kérdéseit kizárja, a büntető eljárási gyakorlat által nem támogattatik, a mennyiben e szerint a védő általán jogosítva van a bíróság ítélete és nem csupán annak a bűnösséget és a büntetést tárgyazó rendelkezései ellen perorvoslatot használni; mindezeknél fogva a kir, itélő tábla Ítéletének az a része, mely a védő által a kártérítés mennyisége iránt közbevetett felebbezést, arra való jogosultság hiányából visszautasította, megváltoztattatik, a védő felebbezése elfogadtatik s a kir. itélő tábla utasittatik, hogy a perorvoslat érdeme felett határozzon. Lopott és a tolvajok által megsütött baromfi húsából való, egyszeri alkalomszerű evés vagyoni haszon céljából való megszerzésnek még nem lévén tekinthető, ezen cselekmény által az orgazdaság tényálladéka meg nem állapitható. A m, kir. Curia (1894. június 26., 2,176. sz. a.): Vádlottak a G. Péter és A. Pál vádlottak által lopott és megsütött kacsák húsából evése miatt ellenük emelt orgazdaság vádja alól azért mentetnek fel, mert ily egyszeri alkalomszerű evés még vagyoni haszon céljából való megszerzésnek nem tekinthető. A fenálló bűnvádi eljárási gyakorlat szerint a bűnvádi eljárás folyamán letartóztatott terhelt érdekében letett biztosíték, mely csak a vizsgálati fogság helyettesítésére szolgál s nem pótolhatja egyszersmind a kiszabandó büntetést is, azon esetben, ha a biztosíték mellett szabadlábra helyezett terhelt a bíróság idézésérc vagy a kitűzött záros határidőre a bíróság előtt meg nem jelen, vagy elő nem állíttatik, a bűnvádi eljárási költségek fedezésére a bűntett által károsított vagy károsító (lak kártalanítására fordittatik S a felülmaradó összeg az állampénztár javára csík. Ha a bűnvádi eljárás már befejeztetett és megállapítás tárgyát még nem képezte mindazon igényeknek jogosultsága, melyeknek a biztosítékból való kielégítése esetleg fenforoghat s vitás is lehet az esedékessé való biztosítékból való kielégítés kérdése, egyáltalában már töíjbé nem bűnvádi eljárás, hanem polgári eljárás utján az összes érdekelt felek meghallgatása mellett intézendő el. (M. kii. Curia 1S'J4. június 7. 2,251. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi rendtartás 58. §. szerint meghatározott kivételes bíróságtól a felek megegyezése dacára sem lehet eltérni. A győri kir. itélő tábla: Tekintettel arra a körülményre, hogy az eisübiróság a bíróilag meg nem állapított s felperesnek A) D) alatti költségjegyzékeiben felsorolt tételeket nem az Ítélet rendelkező részében, hanem az indokokban állapította meg s ebből az okból az Ítélet rendelkező része alaposan felül nem bírálható ; továbbá tekintettel atra, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §. értelmében a kir. járásbíróság, mint felperes személyes bíróságának hatásköréhez a keresethez csatolt költségjegyzékekben felsorolt s peres ügyekből származó ügyvédi díjak és költségek közül csakis a per bírósága által megállapított tételeknek megítélése tartozik, ellenben azok a tételek, a melyek a per bírósága által meg nem állapíttattak, nem felperes személyes bírósága, de a per bírósága előtt indítandó per utján érvényesíthetők ; végül tekintettel arra, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §. szerint meghatározott kivételes bíróságtól a felek megegyezése dacára sem lehet eltérni: a kir. tábla az elsőbiróság Ítéletét az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. e) és n) pontja alapján hivatalból megsemmisíti és a 40. §. renI deletéhez képest a kir. jbiróságot utasítja, hogy tűzzön ki tárj gyalást s azon az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §. szerinti illetőségéhez j tartozó kereseti tételeket elkülönitve állapítsa meg s a netalán még szükséges bizonyítási eljárás után kizárólag ezekre a tételekre nézve hozzon újabb Ítéletet. A in. kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. Mert az 1881 : LIX. t.-c. 59. §. 4. pontjának esete fenn nem forog, egyébként pedig a másodbiróság végzése nem ^ tartozik az idézett §-ban részletezett azok közé a másodbirósági végzések közé, a melyek ellen további felfolyamodásnak van helye s így a felfolyamodást az idézett t.-c. 27. §. alapján hivatalból visszautasítani kellett. (1894. aug. 28. 415. sz.) Vizjogi ügyekben. Ha valamely szolgálóin bírói uton állapiitatott meg;, annak megszüntetése vagy megváltoztatása is csak birói uton intézhető el. Ha a tárgyalások során a kártérítési igény kellő' megállapítást nem nyer, ugy felszólaló igénykeresetével bírói útra utasítaná'. Vizrendó'ri kihágási ügyekben az alispán a Il-od fokú hatóság, ily panaszokat tehát első fokban — az engedélyezési ügy keretében — az alispán el nem intézhet. (Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a földinivelésügyi m. kir. ministernek 39,151/92. sz. u. Z. vármegye közigazgatási bizottságához intézett határozatában.) Semmiségi panasz a felebbezési határidő alatt adandó be. (Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a földmívelésügyi m. kir. ministernek f. évi 7262. sz. a. Z . . . vármegye alispánjához intézett határozatában.) A hol a vizjogi törvény 66. $-a alapján a kikötésre alkalmas helyet a hatóság ki nem jelölte, ott a díjszedés a parttulajdonos és a Iiajózók között kölcsönös megegyezés tárgyát képezi. (Ily tartalmú kijelentések foglaltatnak a földmívelésügyi m. kir. minister urnák 17,358/94. sz. a. B. vármegye alispánjához intézett rendeletében.) Kihágások hivatalból lévén üldőzendők, a panaszlö és panaszlott közös megegyezése az eljárás függőben tartására és a kihágás tárgyának eltávolítása a büntető rendelkezések mellőzésére alapul nem szolgálhat. (Ily tartalmú kijelentés foglabatik a földmívelésügyi m. kir. ministernek f. évi 39."203. sz. a. Z. vármegye közigazgatási bizottságához intézett határozatában.) A vizjogi törvény átmeneti intézkedései értelmében nem igazolt vízhasználati jogosítványnak régebb iáő óta való gyakorlása miatt büntető eljárásnak helye nincsen, a jogosított azonban a régi gyakorlat törvényes alapjának megszerzésére a vízhasználat betiltásának terhe alatt utasítandó. (Ily értelmű kijelentés foglaltatik a földmívelésügyi m, kir. ministernek M. vármegye alispánjához 2930 '.'4. sz. a. intézett rendeletében.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>ől. Csődök : Felding József e., vinkovcei jrbság, bej. okt. 1^, félsz. — —, csb. — —, tmg. dr. Jancikuvic Iván. — Spicgl Áron e., pozsonyi tszék, bej. nov. 12, félsz. nov. '27, csb. Keifel József, tmg. Roszivál József.— K. Spicgl e., pozsonyi tszék, bej. nov. 19, félsz. dec. 4, csb. Keifel József, tmg. dr. Roszivál. — BotlVCll Péter e., nagy kikindai tszék, bej. nov. 5, félsz. nov. 27, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. dr. Hoch-trasser János. — Tossenberger Márton c., zombori tszék, bej. okt. 31, félsz, nov. 26, csb. Fogler Béla, tmg dr. Szilágyi Vilmos. — Altsclllll Llliza e., miskolci tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 19, csb. Pócs Endre tmg. Polgár Viktor. — Májai Albert e., brassói tszék, bej. okt. 26, félsz. nov. 13, csb. Kovács Károly, tmg. dr. Metian Jenő. — Fischer és tsa e., nyíregyházai tszék, bej. okt. 22, félsz. nov. 22, csb. Morvay Pál, tmg. Szikszay József. — Katz József e., nyíregyházai tszék, bej. okt. 26, félsz. nov. 26, csb. dr. Szikszay György, tmg. Kováts Zsigmond. — Váradi Dániel e., tordai tszék. bej. okt. 30, félsz. nov. 13, csb. Pozsoni Antal, tmg. dr. Vertán Endre. — Sommer A. János e., ipolysági tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 13, csb. Szecsányi Kajetán, tmg. dr. Goldstücker Márk. — Csik József e., szabadkai tszék, bej. okt. 23, félsz. okt. 31, csb. Oláh Ferenc, tmg. Czeisz Máté. — (íálfy Dezső e., szabadkai tszék, bej. okt. 23, félsz. okt. 31, csb. Oláh Ferenc, tmg. Czeisz Máté. — Brüll Gyula e., új-gradiskai jrbság, bej.^ okt. 10, félsz. , csb. — —. tmg. Sztizskovits György. — Pulya György c, mitrovicai tszék, bej. okt. 11, félsz. — —, csb. — —, tmg. dr. Liszavacz Mladen. — Deiltsch Jakab e., kaproncai jrbság, bej. szept. 30,^ félsz. — —, csb. , tmg. dr. Malancsecz Máté. Pályázatok: A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. okt. 14-ig. — A maros-vásárhelyi itélő táblánál két (2) joggyakornoki áll. okt. 27-ig. — A rimaszombati tszéknél aljegyzői áll. okt. 15-ig. — A kolozsvári jrbságnál aljegyzői áll. okt. 16-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)