A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 41. szám - Kilátásaink
Tizenharmadik évfolyam. 41. szám. Budapest, 1894. október 14. Szerkesztőség: V.. Radolf-rakpiul 8. IEKiadóhivatal: V.. Kiiiloir-iakpnrt I. »K. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEB HUK. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed éTre 1 frt 50 ki Fél » • "»—_» Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesei; postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Kilátásaink. Irta: Kovács Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — Az árverési vevő meddig kérhet birtokba helyezést? Irta. dr. Stricker Adolf, csornai ügyvéd. — A törvényszéki orvosok helyzete. Irta: Csolnoky Ferenc, tr. veszprémi kirtörvényszéki orvos. — Igazságügyuiinisteri rendelet, a sommás eljárásról. — Belföld. Puky Gyula debreceni kir. itélö táblai elnök tanulmányútja. — A debreceni ügyvédi kamara és a sommás eljárás.) — Ausztria és külföld. (Ausztria bűnügyi statisztikája. Irta: Szálai Emil, Hudapest.) — Sérelem. ^Igazságügyi kezelő-személyzet miseriái. Irta : Egy a sok közül.) — Irodalom. (Útmutatás a sommás eljárásról és fizetési meghagyásokról. Irta : Lányi Bertalan, kir. táblai biró Budapest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA. Uj jelenségek büntető antropológiai téren és azok jelentősége. Közli : Csillag Hugó, Budapest. MKI i kKLKT : Jogesetek tára. Felsóbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a >Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Október hó 1-től uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése f. é. szeptember végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb metjújitani. Az előfizetések a »Jog. kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolfrakpart 3. sz. alá küldendők. X Kilátásaink. * Irta : KOVÁCS BÉLA karánsebesi kir. járásbiró. Törvénykezésünk fordulóponthoz jutott. Nagy esemény van készülőben, mely köznapiasan nem árnyékát, hanem fényét veti előre. Most még csak dereng a hajnal, eloszlatandó az éj sötétjét, de teljes meghasadtával majdan világosság ömlik szét az egész tájon s a legyőzött, lomha éjt üde regg váltja fel. A hátramaradottság harca ez az előretörekvéssel, melyet ezer és ezer szem tapadó figyelme kisér, száz meg száz ajk visszafojtott lélekzete vár. Végre győz a jobb s ajtónkon diadalittasan kopogtatva, bebocsáttatást kér. Tárt karokkal fogadjuk, hisz ő az, a kitől már bölcsőjében oly sokat vártunk, a kiről oly sok szépet hallottunk, igenis, ő a f. évi november hó l-jével kormányzásra és uralomra lépő új perrendtartás. A §-ok százától ékesen ragyogó öltözetben áll elénk s bár szégyenkezve valljuk meg, hogy környezetünk s a hajlék, melyben őt elfogadnunk kell, primitív és szegényes, ám ha illő módon nem szállásolhatjuk és láthatjuk is el a várvavárt, legendaszerű jövevényt, aggódó lelkünket megkönnyíti, hogy az örökjó mindig az marad mint a hogy a napsugár egyformán melegít kunyhóban és palotában. S az új jövevény szolgálatára társas és egyes bíráink mint egy ember állanak készen és ajánlják fel legjobb erőiket. Egyengetik útját, vállvetve távolítják előle a göröngyöket, hogy akadálytalanul haladhasson s előmenetele állandó, gyors és biztos legyen. Megjelenése felemelő hatást gyakorol ránk s ugy érezzük, mintha a körülzárt völgy fojtó levegőjéből a szabadabb, nyílt fensik szférájába jutottunk volna. Nézzünk szét e fensikon s vizsgáljuk : a bíráskodás minő alakulata fog kirejlődní talajában s vájjon kecsegtethetik-e magukat jövőben biztatóbb kilátásokkal különösen az egyes bírák, a kik az új törvény szükségletei 90n/o-ának ellátására kiszemelvék ? * Ezen nagyérdekü cikkben t. munkatársunk által fejtegetett nézetek a felvetett kérdésben a magunk álláspontját is mindenben hün tolmácsolják. A sttrkesztSsig. Lapunk urat ázatna 1%£ oldalra terjed. Álljunk meg kissé ennél a sokat emlegetett, de keveset méltányolt 90°/o-nál s konstatáljuk, hogy tulajdonkép mit is jelent ? Vegyünk ehhez egy képletet: Valamely erdő összes fái kivágandók. A fák közt vannak méteres átmérőjű vastag tölgyek, de a túlnyomó többség (90n/o) könnyebb növésű sudarakból és csemetékből áll. A munkavezető bölcsen akkép rendelkezik, hogy amazokat több munkás egyesült erővel, nagyobb apparátussal döntse meg, emezek ellenben egy fürgébb fejszés csapásai alatt hulljanak el. Az eredmény előrelátható és világos: mig a társas munkás 10, addig az egyes munkás 90 darab fát dolgozik fel. tisztán kifejezve: 10°/o híján azegész erdőt. Mondanunk sem kell, hogy a társas munkások alatt a tőrvényszéket, az egyes munkások alatt a járásbirákat értjük s hogy azt a minduntalan citált 90°/o-o t nem csupán hangzatos jelszónak, hanem olyan tekintélyes tényezőnek óhajtjuk elismertetni, a melylyel — ha tiszta és nem csalékony kalkulust akarunk — egyes biráink érdekében okvetlenül számolni s szereplésök benső értékét már eleve a 90°/o b o n u m ómenje alá vonni teljes mértékben indokolt. Ennek pedig ismét megvan a maga természetes és közelfekvő consequentiája, az t. i., hogy a modern bíráskodás ilyetén alapzatát mindenekfelett óvni, fejleszteni és felvirágzásra segíteni közérdekű szükségesség. S ha az 1893. évi XVIII. t.-c. szövevényes keresztútait járva, komoly kritikával dönthetlen elvnek és nem odadobott üres szólamnak fogadjuk el azt, hogy a járásbirák lesznek ezentúl a peres ügyek 90"/u ának kezelői s ebből a 90°/o-ból legalább is 60 —70n/n-nak irányzói és urai s ha elgondoljuk, hogy azonfelül a peren kivüli ügyek s a statisztikai és administrativ teendők egész tömege szintén rájok szakad, akkor ne idegenkedjünk kivételes helyzetők kritériumát az 1891. é v i XVII. t.-c. 27. §-á n a k 2. és 3. pontjaiban keresni és reá j ok ezeket első sorban alkalmazni, már természetesen a törvény betűje értelmében, ki a hogy megérdemli. A jó gazda házának mindenesét mielőbb megjutalmazni siet s nem halogatja azt akkorra, a mikor hű szolgája napjai megszámlálvák. Ebben rejlik a punctum saliens. De hogy az elsőbbségre való jogosultság merev odaállitásával t. társas biráinkat meg ne sértsük, nem késünk kijelenteni, miszerint addig is, mig a most hivatkozott törvény előfeltételei az illető járásbirákra nézve be nem állanak, jogpolitikai panaceának tartjuk, hogy a járásbirák — a gyakorlati jogélet ezen exponensei — a vizsgálóbirák és ügyészek mintájára illő pótlékban részesüljenek. Mert egymagában az. hogy a vizsgálóbirák és ügyészek sokkal kevesebben vannak, a járásbirói pótlékok mérlegelésénél nem lehet elhatározó momentum. A takarékosság üdvös csak ott lehet, a hol a szervezet nem sinyli meg, a hol tehát simán, erőszak, rázkódtatás s az államfenség eszméjének degradatiója nélkül alkalmazható. Már pedig azt mondani, hogy a vizsgálóbiráknak és ügyészeknek pótlékot adunk, mert működésüket fontosaknak tartjuk, oly felfogás, melynek egyoldalúságát különösebben megvilágítani talán felesleges is s melylyel szemben ugyanazért csak arra a -veszélyre mutatunk, hogy a válogatott erőket az egyes-bírói pályától elidegeníti. Mát a járásbirák tiszte legalább is nem oly fontos-e s azokkal a kriminalisztikai nuance okkal, a melyeket a vizsgálóbiráknak és ügyészeknek kell kiemelniök és ébren tartaniok, nem-e felér a járásbirák hivatása, mely őket nem csupán arra készti, hogy