A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 39. szám - A műbortörvény magyarázatához.

15G AJUÖ. Indokok: A btkv. 140. és 190. §§-oan meghatározott vétségek a vádlottra kimért pénzbüntetés és a bűnügyi költségek tekintetében az első birói itélet indokolása alapján helyben volt hagyandó. Egyebekben azonban az itélet meg volt változtatandó és vádlott nem a btkv. 134. §-ában meghatározott felségsértésre felhívás vétségében, hanem a 173. §. szerint minősült izgatás vétségében mondandó ki bűnösnek, mert a vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint vádlott 1894. évi január hó 14-én este a P. Lajosné brádi korcsmájának kis ivószobájában jelen volt gyülekezethez felhívást intézett ugyan az iránt, hogy tűzzel-vassal tartsanak össze, hogy azt a földet Magyarországtól elszakítsák és Romániához csatolhassák, de ez a btkv. 127. §. 3 pontja szerint minősült felségsértés elkövetésére való egyenes felhívásnak, mint azt a btkv. 134. §-a megkívánja, még nem tekinthető, hanem csak a lázítás jellegével bir, minélfogva vádlottnak e cselekménye a magyar államot képező országok közötti államközösség ellen való lázitás által elkövetett s a btkv. 173. §-ában meghatározott izgatás vétségének minősül. Vádlott szabadságvesztés-büntetése az első bíróság által felhozott okokból a btkv. 140. §-a alapján volt kimérendő, annak tartama azonban feljebb volt emelendő, mert vádlottnak még eddig büntetlen volta, irattári és erkölcsi bizonyítványaira tekintette enyhítő körülményül alig vehető figyelembe s ennélfogva a bűnhalmazatra való tekintettel a fenforgó enyhítő és súlyosító körülméuyek méltatása mellett első bíróilag kimért összbüutetése megfelelőnek nem találtatott. De vádlott büntetésének aránylagos része 1891. évi február 15-től a mai napig tartott vizsgálati fogsága által kitöltöttnek volt nyilvánítandó a btkv. 94. §-a alapján, minthogy az ö hibája nélkül aránylag hosszabb időre terjedt stb. A magy. kir. Guria (1894. évi augusztus hó 21-én 6,43') sz. a.). A királyi ítélő tábla Ítélete az abban felhozott s részben az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva a tévesen idézett 76. §. helyett a 97. §-nak idézetével s azzal a meghatározással hagyatik helyben, hogy vádlott két (2) évi fogház büntetése a mai naptól (1894. évi augusztus hó 21-én) számítandó, melyből a vizsgálati fogság által hat (6) hó kitöltöttnek vétetik stb. A szülők az a mulasztása, hogy súlyosan sérült kis gyermeküket orvosi segélyben nem részesítették, nem képezi a btkv. 310. §-ában körvonalozott vétkes gondatlanságot, hanem csakis az 1870 : XIV. t.-c. 20. §-ába ütköző, közegészség elleni kihágás tényálladékát állapítja meg. A nagyváradi kir. törvéuyszók, mint büntető bíróság (1893. febr. 10. 1,695. b. sz.): H. Györgyné 1. és H. György II. rendű vádlottakat, a közös gyermekük H. György sérelmére elkövetett, a btkv. 290. §-ába ütköző, gondatlanságból okozott emberölés vétségében bűnösöknek mondja ki és ezért ugyanazon törvényszakasz értelmében I. rendű vádlott H. Györgynét, kinek javára a 92. §. alkalmaztatik, a nagyváradi kir. ügyészségnél az 1892. évi XXVII. t.-c.-ben meghatározott célokra 15 nap s végrehajtás terhe alatt fizetendő 5 frt pénzbüntetésre, ennek behajthatatlansága esetén egy napi fogházra, II. rendű vádlott H. Györgyöt pedig a jogerős itélet foganatba vételétől számítandó öt napi fogházra itéli. Indokok: A vizsgálat adatai szerint H. György és neje réci lakosok György nevű 5 éves, 7 hónapos fia 1892. jan. 26-án égési sebeket szenvedett s 1892. márc. 5-én elhalt. A boncjegyzőkönyv és az erre alapított orvosi véleményből kitűnik, hogy a nevezett gyermek az emiitett égési sebek következtében halt meg. Mikor a gyermek megsebesülése történt, a gyermek az anya (I. rendű vádlott) felügyelete alatt volt, az atya ez alkalommal otthon sem volt; azonban azon körülmény, hogy az I. r. vádlott felügyelete alatt volt gyermek a tűzhöz ment és ott ruhája meggyuladt, nem állapítja meg I. r. vádlott büntetőjogi felelősségét, mert ő csak kis időre távozott a háztól s téli időben nehézséggel járt volna a gyermek magával vitele; különben is a legszegényebb néposztálynál, melyhez vádlottak is tartoznak, gyakran előfordul, hogy egy ilyen korú gyermek kis időre magára hagyatik. Vádlottak a gyermek mellett külön felügyelőt nem tarthattak, az anya pedig kénytelen volt kis időre a háztól eltávozni. Az emiitett baleset véletlen szerencsétlenségnek tudható be. Vétkes gondatlanságot képez, azonban vádlottak azt, hogy súlyosan megsérült gyermeküket orvosnak meg sem mutatták, pedig az orvosi vélemény szerint a szóban levő gyermek orvosi gyógykezelés mellett megmenthető lett volna. Kétségtelen, hogy vádlottaknak az orvosi gyógykezelés szükségét belátniok kellett; arra a törvény által különben is kötelezve voltak. Miért is vádlottakat a btkv. 290. §-a alá eső vétségben bűnösöknek kellett kimondani. A büntetés kimérésénél II. rendű vádlottat súlyosabban kellett büntetni nejénél, mert ő a családfő s főleg az ő kötelessége lett volna az orvosi segéty igénybevétele, mig erre nézve a felelősség az anyát csak másodsorban terheli, kinek javára ez okból a btkv. 92. §-a volt alkalmazandó. Mindkettejük javára enyhítő körülményt képezett nyomasztó szegénységük. Az ítéletben kiszabott büntetés az eset körülményeinek megfelelőnek találtatott, stb. A nagyváradi kir. itólö tábla (1,256. b. sz): Tekintve, hogy a vádlottaknak az a mulasztása, hogy súlyosan sérülj kis gyermeküket orvosi segélyben nem részesítették, a btkv. 310. §-ában körvonalozott vétkes gondatlanságot nem képez, hanem eme mulasztásuk csakis a közegészség elleni kihágási cselekmény tényálladékát alkotja meg, a kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét részben megváltoztatja, vádlottakat a vádba tett s terhükre rótt vétség helyett az 1876 : XIV. t.-c. 20. §-ába ütköző közegészség elleni kihágásban momlja ki bűnösnek s ezért az érintett törvény 21. §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott célokra, módon és időben fizetendő és pedig H. Györgyné vádlottat behajthatatlanság esetén egy napi elzárással helyettesítendő 2 frt pénzbirságra, H. György vádlottat pedig behajthatatlanság esetében két napi elzárással helyettesi'endő 5 frt pénzbirságra itéli; e változtatással egyebekben a kir. itélő tábla a kir. tszék ítéletét az elől említett s az azokkal nem érintett egyéb vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1894 jun. 14. 125. b. sz.) : A másodbíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1874. évi XXXIV. t.-e. 54. §-a szerint a jutalomdíj szabad egyezkedés utján meghatározható lévén, az, hogy az ügyvéd pervesztés esetén az ellenfél kötségeinek viselését is elvállalta, magában véve a fegyelmi eljárás megindítására elegendő alapul nem szolgálhat. A gyulafehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (370. fegy. sz. 1893. ápr. 6-án): Patilia Rubin ügyvéd ügyében á fegyelmi vizsgálatot az 1874. t.-c. 69. §-a a) és b) pontjának utótétele alapján elrendeli stb. Indokok: A kir. járásbíróság, mint kisebb polgári perek bírósága előtt folyamatba tett eljárás rendjén beismerte azt, hogy a tárgyalás során felmutatott 1877. évi december 28 án Gyulafehérváron kelt nyilatkozat tanúsítása szerint W. Alberttel oly szerződésre lépett, miszerint ennek B. Benjámin elleni perében pervesztés esetére az ellenfél kötségeit is fizetni fogja. Minthogy ez az ügyvédi tisztességnek meg nem felel, minthogy a pereknek oly botrányos módoni szerzése a törvény által tiltva van nemcsak, de az ily esetek mindenike az ügyvédi kar tekintélyét sérti, — panaszlott ügyvéd ellen a vizsgálat keresztülvitelét az említett cikkek alapján el kellett rendelni. A m kir. Curia (263. fegy. sz. 1894. évi június 9-én): Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata megváltoztattatik s a panaszlott ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendelése mellőztetik. Indokok: Mellőzendő volt a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendelése a panaszlott ügyvéd ellen, mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 54. §-a szerint a jutalomdíj szabad egyezkedés útján meghatározható ; az pedig, hogy a panaszlott ügyvéd pervesztés esetén az ellenfél költségeinek viselését is elvállalta, magában véve a fegyelmi eljárás megindítására elegendő alapul nem szolgálhat; arra nézve pedig nem forognak fenn adatok, hogy ó maga kereste volna fel a peres feleket perük elvállalására s hogy botrányos módon jutott volna a per viteléhez és ez által az ügyvédi kar tekintélyét megsértette volna. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Szlavik C. F. e., brassói tszék, bej. okt. 26, félsz, nov. 12, csb. Kovács Károly, tmg dr. Ko;enberger János. —Nack Ede e., nagy-kikindai tszék, bej. nov. 1, félsz. nov. 26, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Trifunacz Mladen. — Roza Lailgfelder e., besztercebányai tszék, bej. dec. 17, félsz. 1895. jan. 9. csb. dr Félix Antal, tmg. Porges Samu. — Özv. Lucka Jakabné e., rimaszombati tszék. bej. nov. 5, felsz. nov. 26, csb. Vozári György, tmg. Farkas Gyula. — Glück Miksállé e., miskolci tszék, bej. nov. 23, felsz. dec. 14, csb. Varjasy Ferenc, tmg. Vathay Bertalan. — Crlück Miksa e., miskolci tszék, bej. nov. 23 felsz. dec. 14, csb. Varjasy Ferenc, tmg. Vathay Bertalan. — Knffler Leó és üa e, b -gyarmati tszék, bej. okt. 25, felsz. nov. 9, csb. dr. Vida Géza, tmg. Fischer József. — Salamon Samu e., dévai tszék, bej. okt. 31, felsz. nov. 17, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Rosenberg Ignác. — Kohn Jakal) e., vukovári jrbság, bej. okt. 15, felsz. — —, csb — —, tmg. dr. Kraskovic Lajos. — Schwarcz Sámuel e., miskolci tszék, bej. nov. lü, felsz. dec. 3, csb. Geöcze Bertalan, tmg. Pragay Gyula. — Kostic M. e . zimonyi jrbság. bej. okt. 31, felsz. — —, csb. — —, tmg. Dezma Jakab.— Pályázatok : A szolnoki tszéknél jegyzői áll. okt. 6->g. — A m.-óvári jrbságnál albirói áll. okt. 7-ig. — A s.-a.-újhelyi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 7-ig. — A zombori jrbságnál albirói áll. okt. 7- ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. okt. 7-ig. — A trsztenai jrbságnál albirói áll. okt. 7-ig. — A szolnoki tszéknél jegyzői áll. okt. 8- ig. — A munkácsi jrbságnál albirói áll. okt. 8-ig. — A szegedi tszéknél jegyzői áll. okt. 8-ig — A kecskeméti tszéknél jegyzői áll. okt. 8-ig. — A zilahi tszéknél jegyzői áll. okt. 9-ig. — A nagy-szebeni tszéknél jegyzői áll. okt. 9-ig. — A besztercei tszéknél aljegyzői áll. okt. 9-ig. — A pevlaszi jrbságnál albirói áll. okt. 9-ig. — A gyulafehérvári ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 10-ig. — A helmeci jrbságnál járásbirói áll. okt. 10-ig. — A szatmár-németii tszéknél aljegyzői áll. okt 10-ig. — A szatmár-németii tszéknél tszéki birói áll. okt. 10- ig. - A pozsonyi itélő tábla kerületében joggyakornoki áll. okt. 11- ig. — A dárdai jrbságnál albirói áll. okt. 10-ig. - A gyönki jrbságnál albirói áll. okt. 10-ig. — A pécsi tszéknél jegyzői áll. okt10-ig. A vingai jrbságnál aljegyzői áll. okt. 10-ig. — A gyula' tszéknél jegyzői áll. okt. 10 ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társ^ság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)