A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 40. szám - A hypnosis közt beállt halál. 1. [r.]

Tizenharmadik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1894. október 7. Szerkesztőség: V.j Rudolf-rakparl ">. BÍ« Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. s/.. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ERDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZIEGYZÖI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : Negyed évre 1 frt űO ki Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnya) küldendők. TARTALOM : Előfizetési ftlhivás. — A hypnosis közt halál beállt. I. Irta : E i s e r t h István, kir. ügyész Lőcsén. II. Irta,: dr. Back Fiigyes, Budapest. — Házastársak közti birtokháboritás. Irta : dr. S c h U s z t c r Rudolf, erzsébetvárosi kir. ügyész. — Belföld. (Hogyan készülünk november elsejére ? — Beiczelly Jenő kir. itélö táblai elnök székfogla­lása. — A debreceni ügyvédi kamara. — Az igazságszolgáltatási kezelő­személyzet mozgalmához.) — Ausztria és külföld. (Az 1895. évben Párisban tartandó hatodik nemzetközi börtönügyi congressusról.) — Sérelem. (Járásbirói miseriák. Irta : Egy járásbiró.) — Irodalom. (A sommás eljárás (1893 : XVIII. t.-c.) és fizetési meghagyás (1893 : XIX. t.-c.) magyarázata.) Irta: Knorr Alajos, köz- és váltó-ügyvéd, nyug. kir. táblai biró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: Uj jelenségek büntető- antropológiai téren és azok jelentősége. Közli : Csillag Hugó, Budapest. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsóbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a .Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Október hó 1-tól új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alka­lomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése f. é. szeptember végé­vel lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a »Jog« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf­rakpart 3. sz. alá küldendők. ,XA hypnosis közt beállt halál. "y^ I. Ki ne olvasta volna már a napilapokból a thuzséri kastély tragédiáját ? Érdekes ez nemcsak orvostudományi, de kriminalisz­tikai szempontból is s azok az ellentmondó hírlapi tudósítások, a melyek ezen katasztrófa részleteiről s magáról a halálesetről a mai napig a nyilvánosság elé kerültek, csak fokozzák a misztikus ügy érdekességét; magára vonta ez nemcsak az egész ország, de az egész müveit világ figyelmét s a tudományos tekintélyek sietnek informácziót szerezni ezen, a maga nemében itt nálunk Magyarországon páratlanul álló eset felől, a mely egy égető kér­dést vetett felszínre a törvényhozó és tudományos forumok elé. Távol áll tőlem a thuzséri esetben véleményt nyilvánítani, mert hiszen erre sem én, sem más valaki, a ki a tényállást tüze­tesen felderítő hivatalos előnyomozás adatait nem olvasta, kép­telen, csupán a hypnotismusról s ezzel kapcsolatban a magyar btkvnek azon szakaszáról kívánok egy pár szót mondani, a mely esetleg egyes esetekben a hypnotisálásból kifolyóan bekövetke­zett halálos eredmény alkalmával nézetem szerint alkalmazandó volna. A hypnotikus állapot látományosságait legnagyobb részben már a mult században sem vették ujdonságszámba; igaz, előbb a physiológiai érdek egyedül az orvosokat buzdította kutatásra, később azonban, miután a hypnotismust therapeutice is értékesí­teni megkisérlették, a kérdés megoldása hova-tovább érdeke­sebbé vált, mert ezzel nem csak az orvosok, de a jogászok is foglalkoztak. Nálunk a törvényhozás eddig nem terjesztette ki figyelmét a hypnotismusra s nem oldotta meg azon kérdést, hogy kinek, mely esetekben és milyen felelősség mellett szabad hypnotisálni. Tudtommal Német- és Franciaországban a hypnotisálás némi korlátok közzé van szorítva. Nem érdektelen a nagy hiríí dr. Obersteiner Henrik tanárnak »Der Hypnotismus mit besonderer Berücksichtigung seiner klinischen und forensischen Bedeutung« című munkája, a mely­ben a 77. lapon 4. pont alatt a következőkép nyilatkozik : »Nach­dem durch das Hypnotisiren, namentlich wenn es wiederholt aus­I.apunk mai tza gefiihrt wird, dauernde (lesundheitsstörungen provocirt werden können, geschieht es auch, dass der Urheber einer derartigen Schádigung zur Kechenschaft gezogen wird; Charpignon erzahlt, dass ein Araateur ím Fache des Hypnotismus einen Knaben hypnotisirt hatte, es traten Krámpfe auf und der Knabe blieb ein Jahr laug krauk; das Gericht verurtheilte den Schuldigen.« Voltak tehát esetek, hogy a hypnotisálás már súlyosabb egészségmegháboritást idézett elő a hypnotisált egyénben, sőt merném állítani, — igaz, ezt bizonyítani nem tudom — hogy voltak már emberek, a kiknek halála a hypnotisálással oki ösz­szefüggésben állott, de föl sem vették, nem mondom, hogy szán­dékosan, de nem vették föl azért, mert nem is gyanították a ha­lál okát; és íme, a thuzséri kastélyban jobb életre szenderült sértett fél esete acuttá teszi a hypnotismus kérdését. A magam részéről el nem fogadhatnám, mint criminalista, azt a kijelentést, — melyet a fenthivatkoztam dr. Obersteiner Henrik nagy hirnevü tanárnak állítása megcáfol — hogy a hyp­notisálás maga a médium halálát elő nem idézheti s kétlem, hogy ne fordulhatna elő eset, melyben a hypnotisálás és halál között oki összefüggést orvosszakértői szempontból constatálni ne lehetne. Ezt a büntető jogász a priori kizártnak eddig nem tekintheti, mert eddig még nagy hirnevü orvostanárok ennek a lehetőségét bizonyítják, egyes tekintélyek esetleg többségben levő véleménye a bírónak nem prejudicálhat. Ha ezt elfogadjuk, akkor keresés nélkül rögtön feltaláljuk a magyar btkvnek azon szakaszait, a melyek az illető bűnös meg­büntetését rendelik. Ismételve kiemelem, hogy én itt nem a thuzséri esettel, hanem általában egy előfordulható esettel kívánok foglalkozni. Az iránt sohasem volna kételyem, hogy oly esetben, ha egy ember hypnotisálás közben vagy közvetlenül az után rögtöni ha­lállal múlik ki, a hullát legalább is rendőrileg boncoltatni kell és hogy akkor, ha esetleg a hypnotiseur ellen a gondatlanság gya­núja felmerülne, a törvényszéki boncvizsgálatnak és az előnyomo­zásnak teljesítése elmaradhatlan. Nézetem szerint az előnyomozás a hypnotisált halála eseté­ben a btkv. 290. §-a alapján indítandó meg, mert ha csak a szándékosságra utaló biztos támpontunk nincs, egyedül culposi­tásról szólhatni. A btkv. 290. §-a így szól: »A ki gondatlansága által embernek halálát okozta, az emberölés vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.« A culposus emberölés vétségének benső eleme : egy ember­nek valaki által gondatlanság által okozott halála. Arról, hogy mi a c u 1 p a, nem szólok, csupán a tett és eredmény közötti causalis nexusról egy pár szót. A criminalisták ugyanis a vétkes emberölés bűncselekmé­nyeinek benső eleme tekintetében a belső és külső causali­tást különböztetik meg, vagyis : hogy embernek halálát más em­bernek ténykedése, cselekvése, esetleg mulasztása okozza és hogy a tettes az eredmény okozása miatt vigyázatlansággal, gondatlan­sággal terhelhető legyen. Tovább menve az okbeli nexus szem­pontjából: közömbös, vájjon a tettes cselekedete közvetlenül elő­idézte-e más ember halálát, továbbá azon körülmény, hogy a sértett esetleg beteg volt és hogy a tettes hozzájárulása nélkül is rövid idő múlva meghalt volna, —a tett és eredmény közötti cau­salis nexust ép ugy nem szünteti meg, a mint hogy végül terhel­tet nem menti fel a felelősség alól magának a sértett félnek a gondatlan közreműködése sem, sőt ha több személy tevékenysége okozója a végzetes eredménynek, a felelősség azok mindegyikére hárul. ía m oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom