A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 39. szám - A műbortörvény magyarázatához.

A JOG. A m. kir. Curia (345/1. sz. 1894. május 11-én.) A budapesti kir. Ítélőtábla végzésének neheztelt az a megváltoztató része, a melylyel elsőbbségi igénylő az elsőbbség igazolása végett is és pedig az összes érdekeltek ellen perre utasíttatott, megváltoztatik és a perre utasítás kérdésében az elsŐbiróság végzése hagyatik helyben azzal a kiegészítéssel, hogv a per az érdekeltek beavatkozási jogának épségben maradása mellett a végrehajtást szenvedő ellen indítandó ; mert habár az 1881 : LX. t.-c. 119 g-a szerinti meghallgatás alkalmával a törvényes zálogjog alapján érvényesíteni szándékolt követelésnek nemcsak valódisága, hanem elsőbbsége tekintetében is kifogás emelhető, a perre utasítás egyedül a vonatkozó követelés valódisága és fennállásának kérdésére vonatkozik, minthogy maga az elsőbbség iránti kérdés az idézett törvény lll., 114., 118. és 119. §-ainak kapcsolatos rendelkezéseiből folyván, a 47., 72., 86. és 87. §§-ok rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett maga végrehajtást foganatosító bíróság által döntendő el és mert az idézett törvény 119. §-a zárpontjának rendelkezése szerint a törvényes zálogjog alapján érvényesített, de kifogás alá vett követelés iránti per nem az összes érdekeltek, hanem ezek beavatkozási jogának épségben maradása mellett a \égrehajtást szenvedő ellen indítandó. A hitelező csak akkor tartozik az elhalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni, ha az örökség birtokbavétele avagy birói átadása még nem történt meg. Perbe idézett alperes azonban, mint örökös, az örökséget már birtokba vévén, az a körülmény, hogy a hagyatéki tárgyalás mésr be nem fejeztetett és a hagyaték bíróilag át nem adatott; továbbá, hogy az a vagyon, melyre nem fizetés esetében a végrehajtás vezetendő, a keresetlevélben és a per során külön nincs is megjelölve — ha csak a perhez mellékelt hagyatéki iratok ! alapján szabatosan megállapítható — a hagyatéki hitelezőt köve- 1 telésének a birtokban lévő örökös irányában való érvényesítésében i nem gátolja. A m.-csáthi kir. járásbíróság (1892. nov. 16. 2,851. p. I sz. a.) : Prágay Gyula ügyvéd által képviselt K. Gergely felperes- i nek, Szoberda Antal ügyvéd által képviselt K. Pál, mint örökös i elleni 250 frt iránti sommás perében következőleg ítélt: Alperes, I mint K. György örököse, öröksége erejéig tartozik felperesnek | 250 frt tőkét, ennek 1889. febr. 14-étöl járó 6°/o kamatait meg- I fizetni, stb. Indokok: Felperes arra alapította keresetét, hogy ő az j A'/- alatti mellett alperes jogelődének, K. Györgynek egy kertet ! adott el 250 frt vételárért, oly kikötés mellett, hogy K. György a vételárt felperes testvérének, K. Sándornak, a miskolci takarékegyletnél lévő 250 frtos tartozásának a törlesztésére fogja kifizetni. S miután nem fizette, a kertet pedig vissza nem adta, sőt az máig is alperesnél, mint K. György jogutódánál van, kéri alperest, mint K. György örökösét, öröksége erejéig a 250 frt kert vételárában és járulékaiban marasztalni. Alperes tagadta az A-/, alatti tartalmát és azt adta elő, hogy K. György és K. Gergely közt egy 1888. évi ápr. 8 án kelt ideiglenes adásvevési szerződés hozatott, a melynek tanúsága szerint a kérdéses kert nem is 250 frt, hanem 200 frtnyi vételárának kézhezvételét K. Gergely elismerte. Ez a Borsodmegye árvaszékétől beszerzett iratok közt [ E-/, alatt van. Alperesi előadással szemben felperes ismét a C"/- alatti nyilatkozatra hivatkozik, a mely 1888. évi ápr. 12-én az ÉV. alatti kiállítása után kelt s a melyben K. György beismeri, hogy az E-/- alattit az ő kérésére állította ki K. Gergely, de az E'/. alattinak tartalma valótlan, mert nem 200 frt, hanem 250 frtban állapíttatott meg a kert vételára s hogy nem készpénzfizetés mellett vette meg a jelzett kertet, hanem K. Sándor miskolci takarékegyleti 250 frtos tartozását vállalta el a vételár fejében kifizetni és hogy K. Gergelynek ő a vételárra mit sem fizetett. Alperes a C-/. alatti tartalmát és valódiságát tagadta. A bizonyítási eljárás során kihallgatott F. Pál, Ny. József, özv. B. Lászlóné, L. Mihályné és J. Péter tanuk az E-/, alattira vonatkozólag igazolták, hogy annak kikötésekor K. Gergely annak i t rtalmát valóként fogadta el, de a vételár kifizetését nem látták. Sz. József, Sz. Józsefné pedig a C. alatti tartalmát és valódiságát : bizonyították s habár közvetlen kérdés az A'/, alatti tartalmára és i valódiságára hozzájuk nem intéztetett, de az adásvételnek a C-/. ; alatti értelmében történt megkötését ugy ők, mint K. Sándor, N. Ferenc, özv. F. Sámuelné és Sz. Mihály tanuk minden kétséget kizárólag igazolták s így a C-/. alatti beigazolt tartalma | alapján, mely C/. alatti tulajdonképen az A-/, alattit igazolja, al- : peres mint a K. György örököse, öröksége erejéig a kereseti J követelésben marasztalandó volt; kamat azonban nem a keresetben kitett időtől, hanem törvénykezési gyakorlatunk szerint csupán a kereset beadása előtti 3 évtől volt megítélendő. Alperes azon védekezése, hogy a C-/. alattin a K. György aláirása nem valódi, figyelembe vehető nem volt, mert az elöt- | temező tanuk annak valódiságát beigazolták s erre alapuló véde- ', kezését csak fenyítő per keretén belül érvényesítheti, stb. A kassai kir. itélő tábla (1893. okt. 25. 6,971. p. sz. a.J : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével el- j utasítja, stb. Indokok: Felperes alperest, mint néh. K. György örökösét vonta perbe és ezt öröksége erejéig kérte elmarasztalni, a nélkül, hogy azt, miszerint alperes néh. K. György kizárólagos örököse, igazolta és azt a vagyont, mely alperesre K. György után örökségképen jutott s a melyből a marasztalási összeg végrehajtás utján kielégítendő, szabatosan kimutatta volna. Habár a bemellékelt hagyatéki iratokból nyilvánvaló, hogy K. György után cselekvő vagyon maradt és alperes az örökhagyónak végrendeleti örököse, ugy másrászt kétségtelenül kitűnik, hogy néh. K. Györgynek alperesen kívül törvényes örökösei is vannak, a kik a végrendelet érvényét el nem ismerik és a hagyatékra törvényes örökösödés címén igényt támasztanak. Tekintve, hogy néh. K. György hagyatékára nézve az örökösödési eljárás még keresztül nem vitetett; tekintve, hogy a kir. Curiának 42. sz t. ü. döntvénye értelmében oly esetben, a midőn az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örökösét és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idézni, felperes azonban e feltételnek meg nem felelt; tekintve, hogy felperes az örökség minőségét és mennyiségét meg nem jelölte, a nélkül pedig az 1868 : LIV. t.-c. 256. § a értelmében végrehajtható ítélet nem hozható. Ez oknál fogva a per érdemére tarto'.ó bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával felperest keresetével ezúttal elutasítani kellelt, stb. A m. kir. Curia (1894. jun. 15. 10,322. p. sz. a.): A másodbíróság ítélete megváltoztattatik, a jelen per a néh. K. György ismeretes törvényes örökösei és az ismeretlen örökösei perbe idézése nélkül érdemileg elbirálhatónak mondatik ki és a másodbiróság ennek teljesítésére utasittatik, stb. Indokok: Felperes, mint K. György örökösét kérte alperest az örökség erejéig marasztaltatni. Alperes nem tagadta, hogy K. Györgynek végrendeleti örököse, azt sem vitatta, hogy a perhez mellékelt hagyatéki iratok szerint az örökséget birtokába is vette; ekként tehát az a vagyon, melyre nem fizetés esetében a végrehajtás vezetendő lenne, habár az a keresetlevélben és a per során külön nincs is megjelölve, a hagyatéki iratok alapján szabatosan megállapítható ; másrészt tekintettel arra, hogy a kir. Curiának 42. sz. t. ü. döntvénye értelmében csak akkor tartozik a hitelező az elhalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni, ha az örökség birtokbavétele avagy birói átadása még nem történt meg, a fenforgó esetben pedig a perbe idézett alperes, mint örökös, az örökséget már birtokba vévén, az a körülmény, hogy a hagyatéki tárgyalás még befejezve nem lett és a hagyaték bíróilag át nem adatott, felperest, mint állítólagos hagyatéki hitelezőt, a birtokban lévő örökös irányában való érvényesítésében nem gátolja ; minélfogva felperes keresetével a másodbiróság által felhozott okokból nem lévén elutasítható, a kir. itélő táblát ítéletének megváltoztatásával a pernek érdemleges elbírálására kellett utasítani. A többekkel való közösülés kifogása csak akkor jöhet figyelembe, ha igazoltalik, hogy a nő a más férfiakkal való közösülést nyilvánosan űzte. (A m. kir. Curia, 1894. jun. 22. 5,551.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Hozomáuykövetelés alapján a nő kérhet férje ellen csődöt. A kecskeméti kir. törvényszék: Folyamodók csödnyitási kérelmökkel elutasittatnak. Indokok: B. K.-né csődnyitási kérelmét el kellett utasítani, mert követelése hozományból eredvén, ily természetű követelés pedig a házasság tartama alatt nem érvényesíttethetvén, ezen hitelezőnek jelenleg, mikor közte és adós közt a házassági kötelék még fennáll, csödkérvényezési joga nincs. S. M. csődnyitási kérelme pedig az okból lett elutasítandó, mert adós a tárgyalás folyamán a 6 -10. alattiakkal fizetési képességét kimutatta és így a csőd ellenében el nem rendelhető. A budapesti kir. itélő tábla (1894. aug. 22-én 3,727. sz.): Az elsőbiróság végzésének B K -né, szül. S. J. panaszlóra vonat kozó részét megváltoztatja, nevezettnek a csődnyitás kérelmezésére való jogosultságát megállapítja és az elsőbiróságot arra utasítja, hogy az előterjesztett csődnyitás iránti kérelem felett hozzon érdemi határozatot ; a neheztelt végzésnek S. M. panaszlóra vonatkozó részét pedig feloldja és az elsőbiróságot a panaszlott által kimutatott ingatlan vagyonnak a panaszlott által előlegezendő költség mellett szakértők közbenjöttével való megbecsülését eszközöltesse, azután pedig a csődnyitás kérdésében hozzon új határozatot. Indokok: A női hozomány általában és igy a készpénzbeli hozomány is a nő tulajdona marad és azt a nő hazai joggyakorlatunk értelmében nemcsak a házasság megszűntekor és a férj csődbe jutásakor, hanem a házasság tartama alatt egyébként is visszakövetelheti, ha a házasfelek e tekintetben szerződésileg megállapodtak. Minthogy az 1864/94. sz. csödnyitási kérvényhez B) alatt hiteles másolatban csatolt közjegyzői okiratba foglalt házassági szerződés 4-ik pontja szerint panaszlott és panaszlóként fellépett neje szül. S. J. abban állapodtak meg, hogy a panaszlott által a