A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 39. szám - Az új sommás eljárás é s biróságaink - A végrehajtási törvény 42. §-a

Tizenharmadik évfolyam. 39. szám. Budapest, 1894 szeptember 30. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart 3. »*• Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 8. */• Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvedek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 ki Fél » 3 » - » Egész » 6 > — > Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá nynyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési ftlhivás. — Az új sommás eljárás és biróságaink. Irta : J u d e x. — A végrehajtási törvény 42. §-a. Irta : B ö 1 ö n i László, bánffy-hunyaiU ügyvéd. — Az új sommás eljárás 168. §-áról. Irta: dr. Hexner Gyula, ügyvéd Liptó-Szent-Miklóson. — A kir. Curiának az 1890. évi XXV. t.-e. 13. §a értelmében hozott II-dik számú döntvénye. Irta : W i n t n e r Samu, Sárospatak. — Belföld. (Az új biztosítási törvényjavaslat. — Magyar kir. járásbirák tanulmányúton. — Az igazságügyi közegek statisztikája. — Az ügyvédi kar részvétele az ezredéves ünnepélv alkalmából rendezendő országos kiállitátörténeti csoportjában ) :— Ausztria és külföld. (A németbirodalmi magánjogi codiricaiio 1894. évben. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd.) (Külföldi judicalura.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A mubortörvény magyarázatához. (Felelet) Irta: Frank József.) — Irodalom. (A csődtörvény. Magyarázattal ellátta dr. Králik Lajosi budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKI.I.ÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Október hó 1-től új előfizetést nyitunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése f. é. szeptember végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a »Jog« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolfrakpart 3. sz. alá küldendők. ><Az új sommás eljárás és biróságaink. Az egész jogászvilág feszült és aggodalomteljes várakokozással néz november 1-je elé. Kkkor lépnek életbe a sommás eljárás és a fizetési meghagyásé król szóló 1893. évi XVIII. és XIX. törvények. Kétségtelen, hogy ezen törvények az igazságszolgáltatás terén haladást jeleznének, ha az életbeléptetésükhöz szükséges előfeltételek rendezve lesznek. A jelzett törvények a kir. törvényszékek s különösen a járásbíróságok t< endfíit nagy mérvben megszaporítják. Es még máig sincs intézkedés a szükségessé váló személy szaporításokról. De egyes vidékeken arról sincs intézkedés, hogy elegendő helyiség le g]y e n akkor is, ha a személyszaporítás bekövetkezik. Mindenki tudja, hogy hazánkban a kir. járásbíróságok H/r«-e eddig is teendőikkel túlterhelve volt. Most az eddigi járásbirósági ügyek legalább 50"/o-kal emelkedni fognak. Az igazságügyministerium által kibocsátott ügyviteli szabályok a kezelési teendőket megszaporítják, mert a bíróságok 29-féle naplókat, jegyzékeket, lajstromokat stb. fognak vezetni. Es a ki ismeri a viszonyokat, a ki tudja, hogy a kir. járásbíróságok kezelő- és irodai személyzettel mily gyarlóan voltak ellátva, az aggodalom nélkül nem tekinthet november 1 -sejére. A törvényszéki elnökök nagy része eddig tekintve, hogy kezük kötve van, főgondját arra fordította, hogy legalább a közvetlen vezetésük alatt álló törvényszékek legyenek ellátva elégséges birói és irodai erőkkel, mig a teendők más súlyát viselő járásbíróságok a mostoha gyermek sorsát érezlek. Hisz már az utóbbi időben egyes törvényszékek oly elégséges birói létszámmal birtak, hogy a bíráknak lehetővé vált kisebb jelentőségű ügyekben is, a törvényszék területén fekvő, de távoli kir. járásbíróságok területén is szemléket s tanuhallgatásokat teljesíteni, mig a járásbíróságok ügyforgalma évről-évre növekedett. Azonban az új sommás eljárás a kir. törvényszékeket is újabb teendőkkel látja el s ezek is a mostani létszámmal alig fognak boldogulni. Eddig is nem a törvények hiányosságában volt a baj, hanem a mi magyar természetünkben, mely abban páratlanul áll a világon, hogyszeretjük a nagyjelszavakat tettek nélkül, akarjuk a célt eszközök nélkül. Akarunk modern igazságszolgáltatást nyomorultul díjazott, elégtelen számú bírákkal, akarunk pontos bírósági ügykezelést csekély irodai személyzettel. A mostani igazságügyministerig az igazságszolgáltatás a magyar törvényhozás és kormányzat mostoha gyermeke volt. A takarékosság és fukarkodás épen azon tárcánál jelentkezett leginkább, mely az államnak legtöbb jövedelmet hozott, ott nyilatkozott törvényhozásunk ósdi és gentrykedési felfogása, a hol a polgáriasult világ másutt semmi áldozattól nem riadt vissza. A fiskálátusi érdekek sehol oly bántólag nem alkalmaztattak, mint az igazságszolgáltatás terén, sehol annyi hangzatos, de át nem érzett frázis el nem pufogtatott, mint itt. A jelenlegi igazságügyministertől legnagyobb ellensége se vitathatja el, hogy a reformoknak embere, s egyetlen előde se tett annyit a bíróságokéit és az igazságszolgáltatás érdekeiért, mint ő. Azonban úgy látszik, hogy az ő törekvése elé is az ország pénzügyi viszonyait állítják, mert lehetetlen, hogy az ő éleslátása, igazságérzete be nem látná, hogy nagy célokat csak ezekhez illő eszközökkel lehet elérni s a reformok a világon mindenütt pénzbe kerültek. Hihetetlennek tartjuk, hogy akkor, midőn gr. Csáky az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvény kedvezményeit a tanárok érdekében teljesen keresztül vitte, akkor a reform igazságügyminister — ha nem gátoltatnék — késedelmeskedne biráit a törvény kedvezményeinek egész valójában részesíteni. Ha a magyar állam képes annyi pénzt kiadni állami ménekre és luxoriosus kiadásokra, akkor érthetetlen, hogy miért fukarkodik az igazságszolgáltatás terén, mert egy modern állam elengedhetetlen követelménye, hogy igazságszolgáltatási ügyét legfontosabb feladatai közé sorozza, gondoskodjék kellő személyzetről, s ha nem is gazdag, de állásukhoz méltó fizetést s megélhetési módot nyújtson bírósági tisztviselőinek. Az igazságügyi kormányzat épp úgy, mint a törvényhozás meg fog arról rövid idő alatt győződni, hogy az új reformokat yzemélyszaporitás nélkül keresztül vinni nem lehet. Judex. A végrehajtási törvény 42. §-a. Irta : BÖLÖNI LÁSZLÓ bánffy-hunyadi ügyvéd. Egy konkrét gyakorlati eset anatomikus boncolás alá vétette velem az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-át s e juridikai miitét alatt rájöttem, — ós éppen ezt akarom kimutatni ezúttal, — hogy mil\ hézagosan és hiányosan készülnek törvényeink egyfelől és hogy ezen hézagokat minő indolentiával s a törvénykezés valódi intentiójának minő veszedelmes negligálásával töltik be egyaránt alsóés felsöbirósági forumok másfelöl. Az idézett törvényszakasz első része azt az intézkedést tartalmazza, hogy a végrehajtást szenvedő kívánhatja, mikép végrehajtató fedezetet biztosítson előzetesen az esetre, ha a jogorvoslat kimerítése előtt szorgalmazza a kielégítést és ha róla »a marasztalt kimutatj a«, hogy teljesen vagyontalan. Az idézett törvényszakasz második részében pedig az van mondva, hogy ha ilyen biztosítást nem nyújt a nyertes, akkor a marasztalt kikérheti a perbíróságának engedélyét arra nézve, hogy a marasztalási összeget birói letétbe helyezze. Lapunk mai szama ÍM oldalra terjed.