A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 32. szám - Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. (Vége) - A perrendtartás 32. §-ához

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 32. számához. Budapest, 1894. augusztus hó 12-én Köztörvényi ügyekben. Ajándékozásnak, azaz vissztehernélküli ügyletnek tekintendő a szerződés akkor, ha a jövőben bekövetkezhető tartási kikütvény az átadott dolog jövedelméből fedezhető. Miből folyik, hogy a közadósnak ilyen ügylete, a mennyiben az a csődnyitást megelőzően két eveu belül jött létre, a csődtörvény 2S. §-ának 1. pontja értelmében megtámadható s illetve a csödliitelezökkel szemben hatálylyal nem bir. A megtámadási kereset a közadósnak csak a hitelezők érdekeire sérelmes jogcselekményei hatálytalanítására irányulhat, de nem érintheti a szerződésnek az ügyfelek s a csődbitelczökön kivül más harmadik személyek közötti jogviszonyát, a miből következik, hogy az esetben, ha a tulajdonjog a kikötvényi szerződés alapján megajándékozott javára bekebeleztetett vagy elöjegyeztetett, nem kütelezhitö annak tűrésére, hogy a bekebelezett vagy előjegyzett tulajdonjoga töröltessék, hanem csak arra, hogy följegyeztessék azon körülmény, hogy az ajándékozási szerződés a csödliitelezökkel szemben hatálytalan, illetve a bejegyzés a csödliitelezökkel szemben érvénytelen. A. nagyszebeni kir. törvényszék (5,800/P. sz. 1892. október 20-án) : Dr. Albu Kálmán ügyvéd által képviselt M. Antal csődtömege felperesnek előbb dr. Nemes János ügyvéd, utóbb Klein Lajos ügyvéd által képviselt M. Károly és társa alperes ellen ajándékozási okmány érvénytelenítése s tulajdonjogi előjegyzés törlése iránt indított rendes perében következőleg itélt: M. Antal csődtömege felperes keresetének azon zárkérésével, hogy t. i. kk. M. Róbert és M. Károly alperesek köteleztessenek az 1890. évi január 29-én M. Antal által javukra kiállított ajándékozási okmánynak érvénytelenségét elismerni és tűrni, hogy az ezen okmány alapján 1,135/90. sz. a. javukra eszközölt tulajdonelőjegyzés a nagyszebeni 1,435. sz. tjkvben A + 1 sor 1,524, 1,525. hr. sz. alatt foglalt ingatlanról töröltessék, feltétlenül elutasittatik stb. Indokok: A nagyszebeni 1890. évi január 29-én kelt per tárgya ajándékozási okmány valódisága úgy felperes beismerése által, valamint a kihallgatott tanuk által is beigazolva lévén, azon okmánynak ez iránybani jogérvényessége kétségen kivül áll és miután az okmány szövege szerint alperesek azon vis-zterhet is magukra vállalták, hogy ajándékozót jövőben is ápolják és bekövetkezhető öregségében kötelezték magukat együttesen gyermekileg tartani stb., az okmány tehát nem visszteher nélküli, tévesen érveli felperes, hogy az a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján megtámadható lenne. M. Adolf, M. Auguszta és B. Elek ki nem fogásolható tanuk vallomásai által pedig beigazoltatván az, hogy alperesek a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott állítólagos szándékáról tudomással nem bírtak, az emiitett szerződés felperes kifogása dacára a csődtörvény 28. §-ának 2. pontja szerint is fennáll, még pedig annál is inkább, minthogy felperes nem bizonyította be ezen §. szerint, hogy a hitelezők az által csakugyan megkárosittattak volna. Ezeknek alapján felperes alaptalan keresetével elutasítandó volt stb. A kolozsvári kir. itélö tábla (769/P. sz. 1893. február 7-én): az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, a M. Antal közadós mint ajándékozó s M. Róbert és M. Károly alperesek, mint ajándékozottak között a nagyszebeni 1,435. sz. tjkvben A-f-1 rsz. a. és 1,524., 1,525. hr. sz. alatt előforduló belső telek és rajta levő kőházat tárgyazván Nagyszebenben 1890. január 29-én kelt Aj alatti ajándékozási szerződést a M. Antal csődtömege hitelezőivel szemben hatálytalannak kimondja s az alpereseket ennek elismerésére kötelezi. Pollenben a felperest keresetének azzal a részével, a mely szerint az A-/, alatti ajándékozási szerződést általában érvénytelennek kimondani s az annak alapján a fentebb megjelölt belső telekre s tartozékára az alperesek javára hivatkozott 1,435. sz. tjkvben B. 2. és •). sorszám alatt eszközölt tulajdonjogi előjegyzés kitörlését elrendelni kérte, elutasítja, illetve e tekintetben az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: M. Antal kózadós az A-/, alatti szerződéssel a nagyszebeni 1,435. sz. tjkvben 1,524. és 1,525. hrsz. alatt előforduló belső telket és a rajta levő kőházat azzal a kikötéssel engedte át tulajdonul az alpereseknek, hogy azok őt mint apát tisztelni s becsülni és bekövetkező öregségében együttesen gyermekileg tartani kötelesek. Az A-/, alatti szerződés tehát annak tartalma szerint kikötményi szerződést képez és minthogy az alperesek nem bizonyították, de nem is állították, hogy a jövőben bekövetkezhető tartási kikötmény az átadott dolog jövedelméből nem fedezhető, az a szerződés tényleg az osztr. ált. ptkv. 938. §-a alá eső ajándékozásnak, azaz visszteher nélküli ügyletnek tekintendő A közadósnak ilyen jogcselekménye, mennyiben az ügylet a csődnyitást megelőzően két éven belül jött létre, a csődtörvény (1881 : XVII. t.-c.) 28. §-ának 1. pontja értelmében megtámadható s az idézett törvény 26. §-ának első tétele értelmében a csődhitelezőkkel szemben hatálylyal nem bir. Miből folyóan, tekintve, hogy az A-/, alattiban irt jogügylet a M. Antal közadós ellen 1890. évi február 8-án megnyitott csőd előtt tizenegy nappal és igy nyilván két éven belül jött létre, azt az ügyletet az elsőbirósági Ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával a csődtörvény hivatkozott szakaszai alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett mondani. Ellenben a felperest keresetének többi, jelesen azzal a részével, mely szerint a szóban forgó szerződést feltétlenül, minden vonakodás nélkül érvénytelennek kimondani s az annak alapján szerzett tulajdonjogi előjegyzés kitörlését elrendelni kérte, másodbiróságilag is elutasitani azért kellett, mert a csődtörvény I. rész 3. fejezete értelmében a megtámadási kereset csak a közadósnak a hitelezők érdekeire sérelmes jogcselekményei hatálytalanítására irányulhat, minélfogva a felperes nem jogosított az A'/, alatti szerződésnek az ügyfelek közt s a csődhitelezökön kivül más harmadik személyekkel szemben is az érvénytelenítését kérni és hasonlóan nem jogosított az ajándék tárgyaira az alperesek, mint a felperessel szemben harmadik személyek részéről szerzett tulajdonjogi előjegyzés törlését kérni, mi tényleg az előbbi tkvi állapot helyreállítását s azzal a kérdéses belső telekre a közadós tulajdonjogának az elismerését jelenti stb. A m. kir. Curia (4,204/P. sz. 1894. május 10.): A másodbíróságnak a nagyszebeni 1,435. sz. tjkvben B. 2. és 3. sorsz. alatt eszközlött tulajdonjogi előjegyzés törlését tárgyazó nem felebbezett részében nem érintetik ; többi felebbezett részében pedig vonatkozó indokai alapján helybenhagyatik azzal a kiegészítéssel, hogy alperesek tartoznak tűrni, miszerint az ajándékozási szerződésnek a csődhitelezőkkel szemben kimondott hatálytalansága a nagyszebeni 1,435. sz. tjkvben feljegyeztessék s hogy ezen ingatlan vételára a csődhitelezők kielégítésére fordittassék stb. A volt úrbéresek részére közösen kiosztott legelő és erdő használata kérdésében a községi biró a volt úrbéresek összességének képviseletére törvényes gyakorlat szerint hivatva van. A mosonyi kir. törvényszék (8,212/P. sz. 1892. január 10.): Borovánszky Ede ügyvéd által képviselt S. szül. Sz. Klára, Sch. szül. H. Mária, H. József, H. Tamás, L. Christin, S. János, H. D. Christin, G. H. Borbála, G. János felpereseknek Vaymár Sándor ügyvéd által képviselt S. Pál Bixárd község községbirája mint a közös kezelés alatt maradt úrbéri legelő és erdei illetmény kezelésével megbízott község alperes ellen úrbéri legelői és erdei haszonvételek birtoka iránt folyamatba tett rendes perében itélt : felperesek keresetükkel elutasittatnak stb. Indokok : Felperesek mint Bixárd községbeli zsellérek, Bixárd község bíráját mint az urbériségi erdő és legelőbeli illetőségek kezelőjét arra kérik itéletileg köteleztetni, »hogy alperes annak elismerése mellett, hogy a bixárdi úrbéri rendbeszedéskor az 58 zsellérnek kiadatni rendelt legelő és erdőilletményből a felperesi 8 zsellérség tulajdonosát egy egész telek utáni legelő és erdei haszonvétel megilleti, ezt jövőben kiadni, illetve felperesek birtokába bocsátani köteles, a múltra nézve pedig kártérítést adjon.« Tekintve, hogy a mennyiben felpereseket ezen haszonélvezeti jog megilleti, annak érvényesítése céljából azok ellen tartoznak fellépni, a kik a felperesektől elvont ezen haszonélvezeti jog felett jogilag is tényleg rendelkeznek ; tekintve, hogy ezen haszonélvezeti jogot nem Bixárd község mint ilyen tartja birtokában s Bixárd község mint jogi személy a felett nem rendelkezik ; tekintve, hogy ezen haszonélvezet felett a volt úrbéresek és a többi zsellérek rendelkeznek, ámde ezek nem képeznek oly jogi személyt, a melyet Bixárd bírája jogilag és törvényileg képviselne, tekintve, hogy Bixárd község úrbéresei és a többi zsellérek Bixárd községbiráját képviseltetésükkel meg nem bízták : tekintve, hogy a kezelőnek nem áll jogában az őt kezeléssel megbízókat oly ügyben képviselni, mely a kezelt dolog vagy jognak terjedelmét, fennállását, jogosultságát érdekli, már pedig a felperesek keresete által épen ezen jognak fennállása és terjedelme érintetik;