A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 32. szám - Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. (Vége) - A perrendtartás 32. §-ához

232 A J OO. Külföldi judicatura. Harmadik személy tulajdonát képező gép egy gyárban való felállítása által nem válik ennek tartozékává. (3,637/93. Prágai f. t.) Csak collectiv képviseletre jogosult cégtag a társaságnak bíróság előtti perekben való képviseletére egyedül nincs jogosítva. (3,771/93. Bécsi f. t.) A vevő által a keresk. tv. 343. §-a szerint eszközlendö nyilvános eladásnál a bíróság közbenjárása nem szükségeltetik. (2,637/93. Prágai f. t.) Egy ingatlan haszonélvezetére vonatkozó számadás iránti per még az esetben is megindítható a személyes bíróság előtt, ha az ingatlan tulajdonjoga iránt a birtokbiróságnál volna per folyamatban. (3,525/93. Prágai f. t.) Az ismeretlen tartózkodású házastárs számára a békéltetési kísérletek eszközölhetése céljából gondnok kirendelése meg nem engedhető. (3,826/93. Brünni f. t.) Egy már visszakínált föeskünek későbbi perbeszédben való elfogadása meg nem engedhető. (8,917/93. Prágai f. t.) Ágy és asztaltól való elválás iránti eljárásnál a külföldön tartózkodó házasfél részére képviselő rendelhető. (4,016/93. Prágai f. t.) Azon határozat hozatalához, hogy az esküre kötelezett halála folytán az eskü letettnek tekintendő, nem szükséges formális esküjelentkezés. (4,273. Prágai f. t.) Külföldi vagyonbukottnak Ausztriában található ingatlan vagyonára nem vezethető végrehajtás. (4,419/93. Bécsi f. t.) Az árúnak keresk. tv. 347. szakasza szerinti kifogásolásnak legalább is azon általános megjelölést kell tartalmaznia, hogy miben áll az árú hiányossága, s ha csak az árú szerződés ellenességére támaszkodik, nem foglalja egyszersmind magában a törvényszerű minőség kifogásolását. (4,283/93. Krakkói f. t.) Egyesületi alapszabályokban jogérvényesen kiköthető a polgári perút kizárása s a peres ügyeknek a közigazgatási bíráskodás és illetőleg felebbvitel útjára való utalás. (4,575/93. Bécsi f t.) A férj, ki impotentiájáról tudomással bírhatott, nincs jogosítva a házasság érvénytelenítése iránt pert indítani. (4,543/93 Bécsi f. t.) Bérleti szerződés bekebelezése egy társtulajdonos eszmei tulajdonrészére az utóbbinak mint bérbeadónak beleegyezésével megengedhető. (6,640/93. Prágai f. b.) Hiányos dolog vevője az általa fizetett javítási költségeket az eladónak vételárkeresetével szemoen, ki a hiányok megszüntetését a saját költségén megtagadta, beszámítással érvényesítheti. (6,405/93. Prágai f. b.) Legfelső fokú bírósági itélet alapján még a teljesítési idő lejárta előtt is kérhető biztosítási végrehajtás. (6,639/93. Prágai f. b.) Pótajánlat által megsemmisített végrehajtási árverésnél az első vevőnek a jószághoz tartozó állatok etetése költségeinek megtérítésére van igénye a vételárból. (6,696/93. Gráczi f. b.) Ha a záloghitelező bíróságon kívül beismerte, hogy a zálogba adott tárgyakat eladta, úgy a felesleg iránti kereset ellen nem teheti azon kifogást, hogy azok még tulajdonában vannak s hogy azok kiszolgáltatására a követelése kifizetése ellenében kész. (6,845/90. Bécsi f. b.) Bíróságilag jóváhagyott gyámi számadások kifogásolása a volt gyámolt által számadási per utján nem engedhető. (6,441/93. Prágai f. b.) Külföldi bírósági ítéletén alapuló végrehajtási jogok törlése iránti kereset a delibationalis eljárás befejezte előtt osztrák bíróságnál nem érvényesíthető. (6,920/93. Bécsi f. b.) Csödnyitás elkerülése céljából a fedezésre felhívottnak saját magának kell a felhívó hitelezőt biztosítani, a nélkül, hogy adóstársai által teljesített biztosítására hivatkozhatna. (7,088/93. Prágai f. b.) Jelzálogkövetelés előtt szolgalom javára is engedhető és feljegyezhető elsőbbség. (7,303/93. Bécsi f. b.) Oly egyezség, hogy becsületbeli nyilatkozat állittassék ki a becsületében megsértett kiengesztelésére, jogérvényes. (6,743/93. Bécsi f. b.) Nyilt kérdések és feleletek. Quid consilii? (A végrehajtási jogból.) Egy vidéki kir. járásbíróság irattárából: Nem mint sérelmet — bár annak is beillene — hanem azért kívánom az alábbi esetet a jogtudó közönség előtt feltárni; mert egy nem mindennapi jogi kérdés fűződik hozzá, melynek megvitatása nem ment minden érdekességtől. A m. . . . kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnak 4,937/893. tv. sz. árverést rendelő végzése (hirdetménye) folytán a liptódi 526 sz. betétben felvett AI. 3/4 úrbéri telek fele részét 740 frt vételárért M. T. mint legtöbbet ígérő vette meg. Ez ellen utóajánlat adatván be F. S. részéről, ugyancsak a fennemlitett m. . . . kir. járásbíróság új árverést rendelt megtartani, de valószínűleg azon oknál fogva, mert az utóajánlati kérvényben egyszerűen csak 10°/o-kal több igértetett, mint a mennyit az első izben megtartott árverésen elért vételár kitett, s határozottan és kifejezetten ki nem tüntettetett, hogy a fenn körülirt ingatlanért 814 frt igértetik, az eljárt kir. járásbíróság elnézésből az ujabbi árverési feltételekben a kérdéses fekvőség kikiáltási árát nem 814, hanem 740 frtban állapította meg. Ez árverési hirdetmény jogerőssé válván, az újonnan kitűzött határnapon a fekvőséget, a felül ajánlatot tevő F. S. vette meg árverelők hiányában 742 frtért, — s ez által utóajánlati kérvényében tett kötelező ígérete dacára, — mely szerint az ingatlan 814 frton alól eladható sem lett volna, 72 frttal olcsóbban jutott annak tulajdonába. Megjegyezni kívánom, hogy M. T. az első árverési vevő, ki egyúttal hitelező, az ingatlannak 72 frttal olcsóbban történt elárvereztetése folytán is jut követeléséhez. Feltéve azonban az esetet, hogy nem jutna, 8 ő abban biztában, hogy a bírói kiküldött az árverési feltételeket — melyek absurdomot tartalmaznak — a kötelező ígérethez mérten módosíthatja is, s nem tartozik a törvénynyel ellenkező feltételekhez a sanctiót megadni (minek ellenkezője történt a fenti esetben), az árverési hirdetmény ellen jogorvoslattal nem él, kérdés vájjon mily módon lenne M. T. jogos érdeke megóvható? Bátor voltam a t. jogtudó közönség figyelmét e tényleg megtörtént anomáliára irányitani, most pedig kérem, miszerint b. véleményét e lap utján közölni szíveskedjék. Dr. R. L., mohácsi ügyvéd. A hitvestársi öröklés egy vitás esete. Az osztrák polg. tkv. 758. §-a igy szól: »H a gyermek nincs, de más törvényes örökös van, akkor az életben maradt házastárs a hagyaték negyedrészét korlátlan tulajdonként megnyeri.* Kérdezem: vájjon a törvény ezen rendelkezését kizárhatja-e azon eset, ha az elhalt hitvestársnak nem ugyanezen, de a korábbi házasságból gyermekei vannak ? B. L. ügyvéd. Sérelem.* Statisztikai évkönyv — és igazságügyi statisztika. Az országos statisztikai hivatal ez évben adta ki a statisztikai évkönyv első, évfolyamát és ezentúl rendesen minden évben kiadni szándékozik a következő évfolyamokat. Átlapozgattuk e munkát, és róla csak dicséretest mondhatunk. Tájékozást és áttekintést nyújt az az állam, és társadalom gazdasági és szellemi életének minden nyilvánulásairól és tevékenységéről, sokat mondó számokban. Csak egy nagy területe az állami tevékenységnek hiányzik csodálkozásunkra ezen valóban dicséretes munkából, és ez az igazságügy. Miért maradt el épen az igazságügyi statisztika, miért nem nyújt felvilágosítást az igazságügy állapotáról, ezt valóban meg nem magyarázhatjuk magunknak. Hát mi azt hinnők, hogy ez legalább is oly fontos tudnivaló, mint az, hogy hány katonája van az országnak, vagy hány épületben lakik az ország lakossága. Szilágyi igazságügyminister ur, ki annyi reformnak egyengette már útját, tán e szerény figyelmeztetésre kezébe fogja bizonyára venni az igazságügyi statisztika ügyét is, melynek e lapok évek óta szószólói. így tán elvárhatjuk aztán, hogy az o r s z á g o s statisztikai hivatal ezen teljesen parlagon heverő részt is ép oly előszeretettel fogja kultiválni, mint a többit. A vegyesek, curiai és táblai értesítések és hirdetések a lapnak mellékletén vannak. Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszűk, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társ*;ság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)