A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 29. szám - Észrevételek a sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályokra. (Folytatás.)
220 szövegezése elmaradt volna. Mindezeknél fogva véleményem az, hogy kizárólag az iktatóhivatalban nyújtandók be a felek által ugy az egyezségi, mint a fizetési meghagyásos ügyekre vonatkozó beadványok, vagyis a tervezet kérdéses 7. és 18. §-ainak első pontjai egyszerűen elhagyandók. Ennek pedig meg lesz a bírói személyre nézve azon gyakorlati haszna, hogy az émelygésig szagositott hivatalos helyisége nem lesz Mekka; az amúgy is nagyon nélkülözött és pedig nagyon is kívánatos nyugalma kevésbé lesz zavarva s odaadóbban végezheti teljes figyelmét lekötő munkáját. De magukra a peresfelekre nézve is kényelmesebb lesz, ha csak az iktatóba köteleztetvék fáradni, nem pedig előbb tudakolni az ügy előadójáró', különösen midőn azon ügyek tekintetében több előadó közötti elosztás áll fenn. A sommás per. A 29. §. elrendeli, hogy a sommás biró a neki kiosztott sommás perekről jegyzéket vezessen. Ámbár az általános polgári iktató is teljes felvilágosítást ad arról, hogy ez vagy ama per melyik bírónak osztatott ki, mégis a jegyzék vezetése Hagyon helyes; mert nemcsak a vizsgálat folyamán egyszeri betekintésre tudható meg, hogy a per előadója ki és mily tevékenységet fejt ki, hanem az előadót is egyszersmind figyelmezteti, hogy ez vagy ama kiosztott per még elintézésre vár s igy eleve kizárja azon eshetőséget, hogy egyik vagy másik pere feltűnően visszamaradjon. Ezen jegyzék azonban nem uj a pozsonyi kir. ítélő tábla területén, mert a tanácselnök: dr. Lászy József ö méltósága által az elnöki vizsgálat alkalmával annak vezetése elrendeltetett ott, a hol az eddig nem vezettetett. És ugyancsak nem tartalmaz ujitást e §. 3. pontja sem, mert legalább a rózsahegyi kir. törvényszék elnöke: Porubszky Jenő ö nagysága által tett szintén becses intézkedése következtében a jelzett keresetek uj önálló perszámot nyertek eddig is. Annak idején volt szerencsém megtenni észrevételeimet az 1893. évi XVIII. t.-c. 42. §-ára vonatkozólag. A tervezet 36. §-a pedig a törvény felhívott §-ával teljes harmóniában áll s azon tett észrevételeimet most is fentartom és azon véleményben vagyok továbbra is, hogy az elkülönített perek kezelése bonyolódott lesz s a szükséges iratoknak másolása kellőleg nem indokolha'ó munkát fog okozni. (Folyt, köv.) B e 1 f ö 1 d. A pozsonyi ügyvédi kamara közgyűlése. Otócska Károly kamarai elnök a' közgyűlést határozatképesnek kijelentvén, azt megnyitja. A közgyűlés elé utalt ügyek tárgyalása előtt megemlékezik dr. S amarjay Károly elhalt kamarai elnökről, kinek az ügyvédi kar, de különösen ezen kamara irányában felejthetetlen érdemei vannak s kinek örökét itt betöltenie kell ; bár érzi, miként érdemekben gazdag elődjének előnyös tulajdonságait nélkülözi, de mint független tagja az ügyvédi karnak, szellemi képességeit önzetlenül kívánja ezen kamara beléletének előmozdítására gyümölcsöztetni és hivatásának lelkiismeretes igazságérzettel megfelelni kiván. Az elnök felhívja a kamara titkárát, hogy a választmány évi jelentését előterjeszsze. A választmány jelentése értelmében az 1893. évi január hó 1-től egész 1893. évi december hó 31-ig beadva lett a kamara választmányához 1,439 beadvány, a melyek egy rendes, egy rendkívüli közgyűlésben és 24 választmányi ülésben legnagyobb részt elintézést nyertek, mert az év bezártával hátralékban 15 ügyszám maradt. A kamaránál felvételért jelentkezett 17 ügyvéd, kik, egynek kivételével, a tagok sorába felvétettek és bejegyezve lőnek, ugy, hogy a kitörölt 13 ügyvéd betudása után az 1893. év végén ezen kamarának 309 tagja volt. Pártfogó ügyvéd 64 folyamodó részéve lett kirendelve. Ügyvédjelölt a lefolyt évben felvétett 21 s kitöröltetett 24, az év zártával bejegyezve volt 74. Az ügyvédjelöltek közül 10-en jelentkeztek az ügyvédi vizsga letételére. A kamara fegyelmi hatóságához érkezett 782 ügydarab, a melyek 16 fegyelmi ülésben s ülésen kivül elintéztettek, hátralékban csupán 20 ügy maradt. A jelentés tárgyát képező évben 43 fegyelmi panasz tétetett, magán fél által 20, bíróságok s hatóságok részéről 18 s a kamara ügyésze öt esetben tett feljelentést. Ezen panaszok elintéztettek : illetékesség hiányából elutasittatott 14, tényálladék hiányából öt, visszaadással három, rendreutasitással három, mig 12 esetben fegyelmi eljárás rendeltetett el. Az év folyamán hét esetnél vád alá helyezési határozat hozatott, két fegyelmi végtárgyalás tartatván, a midőn a pauaszlott vétkessége megállapítva lett s egyik izben Írásbeli feddés, a másodiknál a gyakorlattal ideiglenes felfüggesztés lett mint büntetés alkalmazva, utóbbi megfelebbeztetvén, helybenhagyatott. A kamara pénztári állapotára vonatkozólag bejelenti a választmány, hogy a 231 frt 68 kr. pénztári maradmány s a 2,802 frt 50 kr. tagdíj befizetése által a bevétel 3,034 frt 18 kr. volt, a pénztári maradványból 200 frt a segélyalap tökéjére fordíttatván, a kamara szükségleteire kiadatott 2,778 frt 67 kr. s igy az összes kiadás 2,978 frt 67 krt tett ki, készpénzben pedig 55 frt 51 kr. maradt. Miután a tagdíj hátralékokban 7,612 frt 50 kr. cselekvő vagyon jelentkezik, az összes vagyon átlaga 7,638 frt 01 krt tesz. A tagdíjak hátralékának behajtása körül a választmány a kamara ügyeszét a legszigorúbb eljárásra utasította s egyedüli indoka a fegyelmi eljárások folyamatba tétele elmaradásának a kamara elnézése volt, de a helyettesitett ügyész mir is felhivatott, miszerint azon hátralékos tagok ellen, kik a beperlés után sem fizetik elmaradt díjaikat, a fegyelmi bíróság előtt feljelentést tegyen. A jelentés ezen tárgyánál a közgyűlés tagjai felhívták a választmányt' hogy a jövőben szigorúan eljárjon s a fegyelmi eljárás folyamatba tételét a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul. A választmány kezelésére bízott kamarai segélyalap tökéje az 1893. év április 30-án kitett 11,555 irt 46 krt, a melyhez adományokban 548 frt 70 kr., kamatokban 543 frt 40 kr. és bírságokban 45 frt szaporulat járulván, az alap vagyona 1894. évi április 30-án 12,692 frt 56 kr. volt. A kamatjövedelemből a kamara tagjai és ügyvédek özvegyei s árvái 460 írttal lettek segélyezve, mig az 1894. évi segélyezésre 676 frt 24 kr. lett előirányozva. A segélyalap tökéje értékpapírokban van elhelyezve és a pozsonyi I. takarékpénztárnál mint letét őriztetik, az értékpapírok forgalmi értéke 12.791 frt 55 kr. Ezen kamara választmánya kezeli az ernstenaui Ernst Mária féle 2,000 frtos alapítványt is, melynek 90 frt kamatjövedelme az alapítványi levél rendelkezése folytán kizárólag pozsonyi volt ügyvédek özvegyei és árvái javára utalványoztalak. A tőke ugyanott van elhelyezva, a hol a segélyalap értékpapírjai. A debreceni kir. ítélőtábla végleges helyisége. A kir. itélő tábla egy része eddig kénytelen volt bérházba meghúzódni; most azonban már ennek, mint a kir. főügyészségnek állandó elhelyezésére szolgáló palota építésére az árlejtés már kihirdethető. Wagner Gyula budapesti műépítész elkészítette a palota terveit és költségvetését s azokat Puky Gyula táblai elnök az építkezés foganatba vétele végett átküldötte a városházához. Az uj palota, mely egyike lesz Debrecen legszebb monumentális középületeinek, a Széchenyi-utcán a régi Korona szálloda és a leányiskola telkein épül, kétemeletnyi magassággal. A Széchenyi utcára néző főhomlokzat francia renaissance modorban korinthusi oszlopok által tagolt széles risalittal és hatalmas kupolával van tervezve. A kis újutcára eső egyemeletes és már kész szárnyak mostani állapotjukban hagyatnak; ezekhez csatlakoznak a Széchenyi - utcai kétemeletes szárnyak, melyek négy udvart képeznek. Az uj épület földszintjén lesznek az irodaigazgató és kapus lakásai, a számvevőség és egy bírói szoba; az első emelet utcai részét a 41. számú tanácsterem, az elnök hivatalos szobái, az udvari traktusokat pedig az elnöki iroda, könyvtár, olvasóterem, visszavonulási szobák, három bírói szoba és a remek díszterem foglalják el. A díszterem 1466 méter hosszú 7*84 méter széles és 7 20 méter magas lesz. A második emeleten lesz elhelyezve tizenöt birói, egy tanácselnöki szoba és két tanácsterem. Á palota építése a felszerelés nélkül, melynek jegyzékét beszerzés végett csak ezután küldik meg a városnak 168,261 frt 75 krba kerül. Ausztria és külföld. Külföldi judicatura. Az árúknak és facturáknak kifogástalan átvétele által a szerződő felek közt előbb létrejött s a facturával nem egyező megállapodás nem helyeztetik hatályon kivül, (3,319/93. Prágai f. t.) Ha a tanúvallomások a szakértők véleményének ellentmondanak, úgy a határozat a tanúvallomásokra alapítandó. (3,347/93. Gráci f. t.) A tartozás beismerése nem képez egyezséget, hanem bizonyítékot, mely az ellenbizonyítást megengedi. (2,659/93. Prágai f. t.) Tébolydába való felvétel s sok éven át való ott tartózkodás nem állapit meg maradandó lakhelyet. (3,554/93. Prágai f. t.) Iparvállalat üzletvezetőjére az ipartörvény határozatai nem alkalmazhatók. (3,634/93. Prágai f. t.) Nyilt kérdések és feleletek. Nyilt kérelem a királyi közjegyző urakhoz. (Válasz.) Sajnálatos, hogy a »J o g« 25. számában a közjegyzőkhöz intézett kérdésre négy oly felelet érkezett, melyeknek mindegyike a törvény félreértésén alapszik s ez az oka, hogy a díjszámitát is négy félekép ütött ki. Azoknak, kiket illet, informatiójára ide irom a törvényszerű díjszabást: 1. ténybizonyitás, ll. §. 1. p 1 frt, 2. távozási díj iy2 óra oda és annyi vissza, 3 óra ... 6 » 3. időszerinti munkadíj, 12. §., minden dologban töltött óráért 2 frt; tehát ha csak >/a óráig ebédeltek s 10 órát dolgoztak, jár 20 » de ha csak 1 órát dolgoztak, a többi időt pedig eldiscurálták, vagy elpoharazták, csak 2 frt jár, 4- ntpidíj 5 » mert a közjegyző maga látta el magát s ha együtt ebédelt is a megbízóval, ez utóbbi annyit evett meg a közjegyző élelmi szereiből, mint ez azéból. Ehhez járul a jkvi és tanúsítvány irása és bélyegköltség. A legmagasabb díj tehát az irásdíjon és bélyegen kivül 32 frt. A fa értéke számításba nem jön. Egy közjegyző. A vegyesek, curiai és táblai értesítések és hirdetések a lapnak mellékletén vannak. Nyomatott a »Pesti kónyvnyomda-részvóny-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)
