A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 27. szám - A jogtudor mint védő

Tizenharmadik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1894. július 8. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpari »í. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉBE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓ!, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLEll MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve : Negyed évre 1 frt iO kr Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá nynyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — Nyilatkozat. — A jogtudor, mint védő. Irta : dr. C s u 1 y o k Béla, ceglédi kir. albiró. — A vaspályák felelős­sége személyi balesetek miatt. Irta : dr. D o b a i Győző, budapesti ügyvéd. — A kikötmények egyenéitéke. Irta: dr. Kálmán Lajos, kir. jáiásbiró Moóron. — Belföld. (A szegedi ügyvédgyülés határo­zatai.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Nyilt kérelem a kir. közjegyző urakhoz Irta : L e x.) — Irodalom. (A polgári törvénykezési rend­tartás kézikönyve. írták : dr. Fodor Ármin és dr. M á r k u s Dezső. — A magyar bünteiötöivénykönyv birálata erkölcsi szempontból. Irta: Egry Endre, szatmári kir. tszéki biró. — Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakitás, betétszerkesztés. Irta: Káplány Géza, szeged' kir. itélő táblai biró.) — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. Előfizetési felhívás! Július hó 1-tól uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alka­lomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meg­újítani. Az előfizetések a »Jog« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf­rakpart 3. sz. alá küldendők. Nyilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesztőinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz július hó 6-ától augusztus hó 26-áig bezárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hát­rányt szenvedjenek. Budapest, 1894. július hó 1-én. Németh Péter s. k., Dr. Wolf Vilmos s. k., » »Büntetö Jog Tára« szerkesztője. az -Ügyvédek Lapja« szorkesztője. Dr. Fajer László s. k., Dr. Révai Lajos s. k. és Dr. Stiller a • Jogtudományi Közlöny, szerkesztője. Mór s. k , * .Jog. szerkesztői. A jogtudor, mint védő. Irta: dr. CSULYOK BÉLA, ceglédi kir. albiró. Gyakori, csaknem mindennapos eset, hogy a kir. járás­bíróságok hatáskörébe utalt vétségek és kihágások tárgyalása alkalmával jogtudori fokkal biró ügyvédjelölt jelentkezik a vádlott védőjéül. Kérdés, elfogadható-e védőnek s ha igen, föltétlenül-e, avagy mily föltételek mellett? Itt két eset veendő szemügyre. Egyik eset az, midőn a védőül jelentkező jogtudor bejegyzett ügyvédjelölt, kinek főnökét a védelmet kereső vádlott megbízta a védelemmel, a főnök pedig akár az ügyvédi meghatalmazáson, akár pedig külön okiratban a nála joggyakorlaton lévő jogtudor-ügyvédjelöltet bizza meg ügy­fele védelmével. Hogy ily feltételek mellett a jogtudor-ügyvédjelölt a bíró­ság által védőül elfogadandó, minden vitán felül áll; mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 15. §-a szerint az ügyvédjelölt főnökének, a kinél joggyakorlaton van, a bírósági és hatósági tárgyalások­nál helyettese lehet, ha a most idézett törvény 16. §-a szerint a helyettesítést ennek megfelelő meghatalmazással igazolja. De kérdésessé azért sem válhatik a fentjelzett alakban adott meg­bízás és helyettesítés, mert az 1880. évi aug. 15-én 2,265. I. M. E. sz. alatt a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó büntető ügyek tárgyában kiadott eljárási szabályok 36. §-ának b) pontjá­ban rendelt azon követelménynek is elég tétetett, hogy nem minden ügyvédjelölt, hanem csak az, kinek jogtudori oklevele van, helyettesíthető védőül. Nem ily kétségtelen azon másik eset, midőn a jogtudor­ügyvédjelölt ügyfelével a kir. járásbíróságnál kitűzött bűnügyi tárgyaláson megjelen s vádlott szóbeli nyilatkozatával közvetlenül magát bízatja meg a védelemmel, a nélkül, hogy az ügyvéd, kinél joggyakorlaton vau, a féltől megbízást nyert, a jogtudor pedig a főnök által a helyettesítéssel megbízatott, illetőleg a megbízás és helyettesítés a bíróság előtt igazoltatott volna. Ezen esetek azok, melyek a jogtudorok és a tárgyaló bírák között gyakran éles súrlódás forrását képezik. Ha a tárgyaló biró nem akarja a jogtudor-ügyvédjelöltet védőül elfogadni, ez a jegyzőkönyvbe iktatni kért szóbeli megbízásra és jogtudori ok­levelére hivatkozással, az eljárási szabályok 36. §-ának b) pontját idézi és vitatja, hogy ő jogtudori fokot nyert ügyvédjelölt lévén, a vádlott védelmezésére jogosítva van. Nézetem szerint a jogtudor-ügyvédjelölt a részére a fél által közvetlenül adott megbízás alapján, legyen az akár szóbeli, akár Írásbeli, védőül a biróság által nem fogadható el; mert ez egyértelmű volna az ügyvédi rdts 39. §a szerint üldözött zug­irászkodás hivatalos előmozdításával. Ha a vádlott közvetlenül bízhatná meg bűnügyi védelemmel a jogtudor-ügyvédjelöltet, ez más szavakkal annyit jelentene, hogy a jogtudor-ügyvédjelölt járásbirósági büntető ügyekben önálló s jövedelmező jogvédői praxist folytathat, holott ez az előbb hivatkozott törvényszakasz szerint határozottan felöleli a zugirászkodás minden ismérvét. Az ügyvédjelölt az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van, az ügyvédi rdts 15. §-a szerint csak h -lyettese lehet, akár jog­tudor, akár nem s csak kizárólag főnökét helyettesitheti, más ügyvédet épen nem. De hogy főnökét helyettesithesse, ehhez két lényeges föltétel szükséges : egyik az, hogy a főnök ügyfelétől az ügyvédi rdts 61. §-a értelmében már meghatalmazást nyert; a másik pedig az, hogy a főnök maga helyett jogtudor-ügyvédjelölt gyakornokát megbizza. Az ügyvédi rdis 15. §-a szerint az ügyvédjelölt eljárásáért a megbízással szemben az ügyvéd lévén felelős, ezen törvényes felelősség a megbízott ügyvédet, ha nem ő maga védelmezi személyesen ügyfelét, kötelezőleg csak akkor terhelheti, ha a helyettesítési meghatalmazással magát eme felelősségnek alá­vetette. Az ügyvéd cselekményei és mulasztásaiért ezen helyet­tesítés nélkül is felelős ugyan, de ekkor önmagáért, nem pedig gyakornoka tetteiért felelősködik. Ha a jogtudor-ügyvédjelölt a fél által magát védőül köz­vetlenül bízatja meg, nem főnökét helyettesíti, mert a helyette­sítés a fentemiitett kettős megbízást tételezi föl, következőleg a főnök helyett ezen kettős megbizás hiányában mindennemű mulasztás és hibákért egyedül a védőként szereplő jogtudor­ügyvédjelölt vonható felelősségre; de ennek felelőssége sokkal kevesebb garantiát nyújt, mint az ügyvédé, kit a törvény kifeje­zetten és szoros határok közé szorítva tesz felelőssé. Ezek szerint a jogtudori fok az érintett kettős meghatal­mazás nélkül nem jogosítja fel az ügyvédjelöltet arra, hogy a féltől közvetlenül nyerjen megbízást a képviselésre. A jogtudor közvetlen megbizás alapján az 1831. évi LIX. t.-c. 12. §-a és az 1881. évi nov. 1-én 2,851. I. M. E. sz. a. kelt rendelet 13. §-áuak végső bekezdése szerint azon polgári ügyekben is, melyekben az ügyvédi képviselet kötelezőleg van megszabva, csak gyermekeit és nejét képviselheti, magát ügyvéd által nem köteles képvisel­tetni, hanem önmaga is eljárhat. De ez kivétel s egyéb esetek­ben a jogtudor a felek képviselésére nézve közvetlen megbízást nem, csak főnökétől helyettesítést nyerhet. A járásbíróságok idézett bűnügyi eljkási szabályzata meg­szorította az ügyvédi rdts azon általános intézkedését, hogy az ügyvédjelölt főnökét a bírósági és hatósági tárgyalásoknál helyet­tesitheti s az eljárási szabályok 36. §-ának b) pontja oly érte­lemmel bír, hogy nem minden ügyvédjelöltet helyettesíthet védőül a fél által megbízott ügyvéd, hanem csak a nála joggyakorlaton lévő bejegyzett ügyvédjelöltet, de ezt is csak akkor, ha jogtudori fokot nyert. Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom